Bajban van a stratégiai partnerünk

A szépen lassan bármiféle érdemi eredmény nélkül lecsendesülő keleti nyitás nevű programunk egyik első állomása az azerbajdzsáni diktatúrával való barátkozási próbálkozásunk volt. 

 Gyurcsányék is elkezdtek volna már Azerbajdzsán felé kacsintgatni, de az egyoldalúnak tűnő közeledésünk a kormányváltás után kapcsolódott turbófokozatra, például 2010-ben rögtön Orbán személyesen ment már Bakuba barátkozni.  Főleg gázbizniszeket akartunk volna tőlük kicsikarni, de eddig nem úgy tűnik, hogy bármi is összejött volna a tervekből.

Most viszont az a hír, hogy ahogy erős ütemben csökken a kőolaj és a szénhidrogének ára, Azerbajdzsán egyre komolyabb bajba kerül, mivel leginkább ebből van pénze az országnak. Egészen pontosan az export 95 százalékát és az összes állami bevétel háromnegyedét az energiahordozók jelentik. A helyi pénz, a manat most ezért egy hónap alatt harmadával gyengült, írja az MTI. 

Az azeri kormány pedig az összeomlás ellen inkább a héten behívta az IMF-et és a Világbankot. Az IMF-től 3 milliárd dollárt kérnének gyorsan, a Világbanktól egymilliárdot, hivatkozott a Reutersre az MTI.