Bizottság alakul a letelepedési kötvény-biznisz kivizsgálására

Az MSZP, az LMP és a Jobbik együtt kezdeményezte parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására, írja a Napi.hu. A házszabály szerint kötelező lesz a bizottság felállítása, mivel a kezdeményezést a képviselők több mint ötöde támogatta.

A határozati javaslat szerint a bizottság 10 tagból állna. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást úgy, hogy a Fidesz 3, a KDNP, az MSZP és a Jobbik 2-2, míg az LMP 1 főt delegálna abba - ezzel a kormánypártok és az ellenzék is 5 fővel képviseltetnék magukat. A házszabály szerint egy vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti, a mostani javaslatot 51-en nyújtották be, vagyis 9-cel többen a szükségesnél.

A kezdeményezők kifejtik, hogy a Rogán Antal ötlete nyomán kibocsátott letelepedési államkötvényekkel kapcsolatosan a kormány sikerpropagandát folytatott, de az ellenzék és a szakma is erőteljes kritikát fogalmazott meg, és a kötvény-bizniszt súlyos visszásságok kísérik a kezdetektől. A kormány kibogozhatatlan tulajdonosi hátterű offshore-cégeket bízott meg az értékesítéssel, de később még közülük is kigolyóztak néhányat egy furcsa törvénymódosítással.

A kötvényeket diszkont áron adja el az állam a közvető cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még rá kliensenként a 45-60 ezer euró körüli jutalék, de hallani lehetett 70 ezer eurós közvetítési díjról is, hiszen a jelenlegi szabályok alapján a közvetítő cégek maguk határozhatják meg a jutalék mértékét, ami egy teljesen monopolpiacon érthetetlen.

A konkrét számokat így írják le a javaslattevők: eddig 205 milliárd forint folyt be az államkötvények eladásából a magyar államhoz, miközben 50-60 milliárd forint bevételhez jutottak a javarészt offshore hátterű közvetítő cégek. Ez pedig több mint 25 százalékos összesített jutalékszintet jelent, úgy hogy, a közvetítő cégeknek alig kell valamit tenniük ezért cserébe.

A vizsgálóbizottság a következőkre keresné a választ:

• mekkora gazdasági haszna van Magyarországnak és a magyar embereknek ebből a konstrukcióból, különös tekintettel a valós gazdasági befektetésekre és a munkahelyteremtésre?
• az értékesítéssel megbízott közvetítőcégeknek mennyiben ismerhető meg a tulajdonosi hátterük, és hány cég tekinthető ezek közül offshore cégnek?
• mi indokolja, hogy a magyar állam nem határozta meg a közvetítő cégek jutalékának mértékét, pontosan mekkora jutalékkal dolgoznak ezek a cégek, és összességében mekkora bevételre tettek eddig szert?
• továbbá mekkora adóbevételtől esik el az állam annak köszönhetően, hogy ezen cégek nem Magyarországon vannak bejegyezve?