A Garay téren is megjelentek az Andrássy úti paloták mögött álló offshore befektetők
További Adó és költségvetés cikkek
- Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
Az Andrássy úti paloták után a Garay téri luxuslakások cége, a Garay Gardens mögött is megjelent márciusban a kínai térségben magyar letelepedési kötvényeket árusító offshore-csoport - írja a Népszabadság a cégadatbázis adataira hivatkozva.
A beruházó céget 2011-ben alapította a Fidesz-közeliként számon tartott West Hungária Bau tulajdonosának, Paár Attilának a másik cége, a WHB vagyonkezelő. A cég többségi tulajdonosa viszont márciustól már a hongkongi Hungary Holding Ltd., a kisebbségi rész pedig az ABC International nevű Kft-é lett, aminek előző tulajdonosa a Hajdú-Bét egykori vezérigazgatója, Boros Attila, illetve a kínai és vietnami letelepedési ügyeket intéző, szintén offshore-jellegű Hungary State Special Debt Management Ltd..
Boros Attila nemrég a Garay Gardens ügyvezetője lett. Sokan Borost tartják az egész letelepedési kötvény-biznisz értelmi szerzőjének.
Magáról a letelepedési államkötvényről többször írtunk már . Ez az, amiből ha egy nem uniós állampolgár legalább 300 ezer euró névértéken vásárol, letelepedési engedélyt kap Magyarországon. És ez az, amit még a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság indított el, az általuk kijelölt, offshore közvetítő magáncégeken keresztül lehetett igényelni a kötvényt. A közvetítő cégeknek pedig elég jó üzlet ez az egész.
A közvetítők a 300 ezer euró névértékű kötvény után ugyanis csak 266 ezer eurót fizetnek. Öt év után az állam azonban 300 ezer eurós értéket fizeti vissza, a cégek kötvényenként 29-35 ezer eurót kerestek – hiszen a vásárlók a névértéket fizetik ki a cégeknek, amiért nem az államkötvényt, csupán az offshore cégek által kiadott kötvényt kapják meg, az állam által nyújtott garanciákkal.
Ehhez jön hozzá a közreműködés díja, ami a kínai és vietnami állampolgárok kötvényeladására feljogosított Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) esetében például 40 ezer euró volt. Ennek alapján a kijelölt cégek 2700 ügyféllel számolva körülbelül 190 millió eurót kaszáltak. Miközben az állam által lényegében öt évre 12 százalékos kamattal felvett, 660 millió eurós hitelhez jutott.
.