Gigantikus átszervezésbe kezd a magyar Tesco

Meglepődött rajta, hogy visszavonták a vasárnapi boltzáras törvényt?

A sebessége mindenképpen meglepett.

Mikor tudta meg?

Én is akkor értesültem róla, mint mindenki, a médiából.

A boltzár egyik célja vállaltan az volt, hogy előnybe hozzák a magyar tulajdonú cégeket a hipermarketekkel szemben. Utólag úgy tűnik, hogy a terv fordítva sült el, és a hipermarketek még jól is jöttek ki a dologból.

A törvény mindenkire vonatkozott, nem diszkriminált, számunkra pedig ez a fontos. Valóban, mi sokkal pesszimistábbak voltunk, és ehhez képest pozitív trendet tapasztaltunk.

Riogatott a kereskedelmi szövetség azzal is, hogy 15 ezer embert kell elküldeni, ehhez képest most 1,8 százalékkal többen dolgoznak a szektorban.

Mi nem bocsátottunk el egyetlen kollégát sem a vasárnapi boltbezárás miatt. De ezt azért tudtuk megtenni, mert folyamatos munkaerőhiánnyal küzdünk. Most is több száz olyan üres pozíciónk van, amelyet mindenképpen szeretnénk betölteni. Ezért a vasárnapi boltzár munkaerőpiacra gyakorolt hatását nagyon nehéz jól megragadni.

Márciusban viszont csoportos létszámleépítést jelentettek be, központosítják az adminisztrációt.

Egy hároméves folyamat utolsó harmadába érkeztünk, amikor központosítjuk a humánerőforrás-adminisztrációt, azt a boltokban egy HR Centrumba szervezzük. Az a célunk, hogy az érintett munkatársaknak találjunk más munkakört. Hiszen egyébként is munkaerőt keresünk.

Rajtuk kívül más kollégák is számíthatnak arra még, hogy megszűnik a pozíciójuk?

Igen,  ma tájékoztattuk vezetőinket arról, hogy megváltoztatjuk a hipermarketek irányítási modelljét. Felmértük, hogy mik a vásárlói szokások, igények, mik az új trendek, és ezeknek megfelelően alakítjuk át a több mint tízéves vezető struktúrát. Egyszerűbbé, laposabbá, átláthatóbbá, ésszerűbben működtethetővé tesszük a hiperek működését. 

Mit jelent ez a gyakorlatban? Elbocsátásokat?

Nem, nem a munkatársaktól válunk meg.  Munkaköröket szüntetünk meg, ám ezzel egy időben számos új munkakört is kialakítunk.

Mennyi pozíció szűnik meg és mennyit hoznak létre?

Bár kevesebb új munkakört hozunk létre, mint amennyit megszüntetünk, arra törekszünk,hogy egy átlátható, fair és objektív toborozási folyamat után az érintett kollégáknak új feladatkört ajánljunk fel. Jelenleg nem tudjuk, hogy hány érintett kolléga fogadja majd el az ajánlatunkat. Az a célunk, hogy minél kevesebb kollégánk hagyja el a céget.

A felsővezetőkről beszélünk vagy az összes vezetőről?

Jelen pillanatban egy hipermarketet úgy kell elképzelni, hogy három vezetői réteg van. Van egy boltvezető, neki van egy szenior csapata, illetve vannak az osztályvezetők. Ehelyett egyetlen vezetői szint lesz. Egy sokkal laposabb struktúrát szeretnénk kialakítani, hogy a boltvezetők közelebb legyenek a kiszolgáláshoz, a vásárlókhoz és a munkatársakhoz.

Csak hogy azért körülbelül mégis lássuk a nagyságrendet: ez érinti az összes Tescót Magyarországon?

Az összes hipermarketet. Vagyis 112 boltot, azokat, amelyek nagyobbak, mint 1000 négyzetméter. A kisboltokat nem érinti a változás.

És mi lesz azokkal, akik nem fogadják el a felkínált új, a kiszolgáláshoz közelebb eső pozíciót?

Megkezdődnek az egyeztetések a szakszervezetekkel, ezeken a tárgyalásokon beszélgetünk az opciókról. Ugyanakkor nemcsak egy, hanem több opciót is szeretnénk felajánlani a  dolgozóknak , hogy valóban megtalálják a képesítésüknek, alkalmasságuknak  legmegfelelőbbet. De újra hangsúlyozom, az a célunk, minél kevesebben hagyják el a céget.

Gondolom, alacsonyabb fizetést jelent

Nem, nem feltétlenül. Ahogy említettem, egyetlen vezetői szinttel megyünk tovább. Nagyobb felelősséget, a korábbinál markánsabb és fókuszáltabb vezetői szerepvállalást várunk el, így ennek megfelelően alakítottuk ki az új vezetői béreket. Egy olyan pozíció, aminél egyszerűbb fókuszról beszélünk, az természetesen egy másfajta fizetési zónába fog esni.

A Tesco dolgozói egyébként is egy ideje nagyobb fizetést követelnek, 30-40 százalékos igények is elhangzottak, sőt egy sztrájkot is belengettek. Hogy áll ez a bértárgyalás?

Az egyeztetések nemrég fejeződtek be. Mi mindig, a követelésektől, a sztrájk – ahogy ön mondta – belengetésétől függetlenül tudtuk, hogy mit akarunk: a legnagyobb béremelést adni a munkatársaknak, amióta a Tesco Magyarországon van. És pontosan ezt fogjuk tenni. Júliustól az összes kiskereskedelemben dolgozó nem vezetői pozícióban dolgozó, 14 ezer munkatársunk  nettó bére emelkedik majd.

Jelentős? Ez százalékban mit jelent?

Három és fél milliárd forintot fektetünk idén a bérekbe. Átlagosan 11 százalék lesz a bérfejlesztés, de lesz olyan kollégánk, akinél ez több mint 20 százalékot jelent majd. 2016 júliusától az azonos munkakörökben azonos alapbért biztosítunk a kiskereskedelemben nem vezetői pozícióban dolgozó munkatársainknak. Az alapbér mellé pedig bevezetünk egy hűségbónuszt, hat hónap után, ha valaki még mindig nálunk dolgozik, kap egy 8 százalékos béremelést.

Hány forint az alapbére például egy nyolc órában dolgozó árufelöltőnek?

Most 129 ezer forint a minimum. Ez az emelés után bruttó 140-160 ezer forint is lehet. 2-3 százalékkal egyébként eddig is minden évben a szakképzett minimálbér fölött voltunk, ezzel jelentős mértékben előtte leszünk.

De nem az alacsony bérek miatt nem találtak eddig elég embert?

A kiskereskedelem mindig egy olyan üzletág lesz, ahol magas a fluktuáció, soha nem lesz olyan, hogy nem keresünk embert.

A Tesco-alkalmazottak viszont nem csak az alacsony bérek miatt háborogtak, a szakszervezetek követelték azt is, hogy szabadon meg lehessen választani, ki akar dolgozni vasárnap.

A beosztás készítésénél a dolgozó igényeket mindig figyelembe vesszük, amennyire csak tudjuk. Az első pár vasárnapot önkéntes alapon tudtuk menedzselni, és nagyon sok kollégánk örült a lehetőségnek. 50 százalék a bérpótlék, hat óra után pedig még az éjszakai pótlék is rájön, az még ötven százalék. A vasárnap délutáni műszakban tehát 100 százalékos bérpótlék jön az alapbérre.

Csakhogy eddig eleve 100 százalék járt vasárnap napközben is, a dolgozóknak fáj, hogy a kormány most ezt visszaállította 50 százalékra a vasárnapi boltzáras törvény eltörlésével egy időben. Van is ígéret arra, hogy ez újra emelkedhet.

Bármi lesz a törvényi változás, be fogjuk tartani az előírást.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség azt állítja, hogy 100 százalékos bérpótlékot nem tudnak kigazdálkodni az áruházak, ha bevezetik, azt alighanem a dolgozók egyéb juttatásai bánják.

A dolgozói bérek szinten tartása egyrészt egy kötelesség, másrészt egy jól átgondolt üzleti döntés, fontos, hogy a dolgozók jól érezzék magukat és megfelelő bérezést kapjanak. Számtalan más hely van, ahol le lehet faragni költségeket.

Tavaly például bezártak 13 áruházat. Megbukott az az elképzelés, hogy nagy áruház kell minden kisváros szélére?

Mint minden üzletágban, reagálnunk kell a külső hatásokra.

Mi volt a külső hatás: a brit anyacég gyengélkedése, a fogyasztói szokások változásai vagy a magyar jogszabályi változások, megemelt adók?

Mi már nagyon régóta nem hiszünk a négyzetméterért folytatott harcban. Az a terjeszkedési politika, amit még mások vallanak, az már nem volt jellemző ránk.

Az olcsó benzin miatt egyébként többen járnak a városszéli boltokba?

Azt gondoljuk, hogy igen, ennek is van hatása, hiszen a legtöbben autóval mennek a nagyobb bevásárlásra. De azt szeretnénk, hogy ez ne csak a benzináraktól függjön, hanem valódi célállomás legyünk, ahol élmény a vásárlás.

Az, hogy többen vásárolnak, látszik a kiskereskedelmi adatokból. De nem világos kívülről, hogy a növekedésben mekkora az online pénztárgépek és a fehéredés hatása. Belülről hogy látszik, mik az arányok?

Ezt nagyon nehéz megmondani, de minden bizonnyal jelentős hatása volt a piac tisztulására. 

Azt viszont önök is gyakran megkapják, hogy haszonélvezői az áfacsalásnak, a polcokon lévő termékek között akadnak olyanok, amelyek áfacsaló hálózatból származnak. Hogy nem tűnik fel, ha egy beszállító irreálisan olcsó? Vagy mondjuk ha sűrűn változik a beszállító? Mit tesznek az áfacsalás visszaszorításáért?

Azt gondolom, hogy nagyon is sokat. Szigorú etikai elvárások mentén dolgozunk, csak olyan beszállítóval, amely szerződésben vállalja, hogy a csalásmegelőzésre és az etikus kereskedelemre vonatkozó szabályokat betartja. Csak olyan szállítótól veszünk át például friss árut, amelyet előzetesen auditáltunk. Hosszú távú partnerkapcsolatokra törekszünk: 1500 beszállítónk van, ebből 1100-1200 állandó az elmúlt 10 évben. A most bejelentett áfacsökkentések nagy valószínűséggel tovább fehérítik a piacot, ami minden tisztességesen működő vállalat alapvető érdeke. Az, hogy ki áfacsaló, ki ügyeskedik, nagyon nehéz megállapítani, ugyanakkor, ha jogsértő magatartás gyanúja felmerül, megtesszük a szükséges lépéseket. 

Az EU ugyan korábban elkaszálta a Tescót különösen hátrányosan érintő sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, a kormány azonban azóta azt mondta, nem tett le arról, hogy kivessen egy új adót annak pótlására. Tudnak arról, hogy készül hasonló, vagy ez lekerült a napirendről?

Nem mi vagyunk jogalkotók, mi a kereskedelemre koncentrálunk. Azt szeretnénk, ha mindenkire ugyanazok a játékszabályok vonatkoznának, az egyetlen ami zavar, ha olyan törvény jön ki, ami nem fair, vagy csak egy adott szektorra vonatkozik.

Például arra gondol, amelyik 2018-tól betiltja azokat a nagyobb napi fogyasztási cikkeket árusító üzleteket, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben?

Igen, például erre gondoltam. 

Meg tudják ugrani ezt az akadályt? Érinti a Tescót ez a szabály? Ezért zártak be tavaly 13 boltot?

A 13 bolt bezárása annak része volt, hogy  áttekintettük a következő öt év működését, és azt láttuk, hogy ebben a 13 boltban nem tudunk szignifikáns győzelmet aratni 1-2 éven belül. 

A kormány akkor azt mondta, hogy a Tesco rájuk fogja a dolgot, pedig igazából az anyacég problémái miatt zárják be az áruházakat. És tény, hogy a brit Tesco utóbbi években nem túl jó számokat produkált, csak az idei évben javult valamit a helyzet. Mekkora a nyomás a magyar Tescón, hogy itthon is csökkentsék a költségeket?

Nagyon sok mindent lehetett olvasni, és az anyaországban valóban nem úgy mentek a dolgok az elmúlt három évben, ahogy szerettük volna. Azóta rengeteg változás történt. Elindult a növekedés, alapjaiban változtattuk meg, ahogy az anyaországban működünk, és ennek ma már látszik az eredménye.  Én nagyon sikeres vállalatnak tartom magunkat, a harmadik legnagyobb kiskereskedők vagyunk a világon, és amikor nem úgy teljesítünk profitban, ahogy azt várják, az még mindig egy nagyon szép profit.