Péterfalvi szerint alkotmányellenes a kormány titkosítási terve
A kormány szándékai szerint szinte minden közpénzből működő állami vállalat gazdálkodási adatai titkosíthatóak lennének, visszamenőleg is. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint viszont ez a terv alkotmányellenes, itt 14 oldalon keresztül részletezi, hogy pontosan miért.
Az úgynevezett 99-es paragrafus szerint a köztulajdonban álló állami vállalatokra vonatkozó mostani szabályozás azzal egészülne ki, hogy „központi pénzügyi vagy külügyi érdekből” a „vagyonkezelési feladathoz kapcsolódó szerződések” nem lennének megismerhetőek.
A javaslat szerint a titkolózás lehetőségével azok a vállalatok élhetnének, amelyek energetikai, központi adatgyűjtő és feldolgozó vagy távközléshez kapcsolódó tevékenységet végeznek. Ezek a vállalatok lényegében bármilyen adat kiadását megtagadhatják a tervek szerint, ami a működésükhöz kapcsolódik.
Ahogy ugyanis az állam terjeszkedni kezdett az államosításokkal különböző iparágakban, azzal szembesült, hogy mindezt közpénzből teszi. A közpénzre viszont vonatkozik az Infotörvény, hogy ellenőrizni lehessen az útját valamennyire, azaz kicsit nehezebben lehessen ellopni. Erre gondolták azt, hogy a piaci érdekei sérülnének az állami vállatoknak, ha esetleg utólag kiderülne, hogy mennyiért szereztek be szőnyegeket, vagy hogy mely magánszereplőnek adják tovább az olcsó gázt.
Offshore cégeknél landoltak a rezsimilliárdok
A távhős cégek kormányzati támogatásának lendületével helyzetbe hoztak egy homályos tulajdonosi hátterű céget, amely az utóbbi néhány évben szépen megszedte magát. Nyilvánosságra kerültek a titkos szerződések.
Csakhogy Péterfalviék azzal is érvelnek, hogy most is van az alkotmány és az Infotörvény szerint lehetőség jogos gazdasági érdekre hivatkozni a bíróságon, és akkor tényleges üzleti titkot nem kell kiadniuk az állami cégeknek se.