5 ábra arról, hogy hogyan adja fel a kormány az államadósság elleni harcot

Akár elérhető is lett volna az évtized végére a kormány által sokat emlegetett nullás költségvetés, de a 2016-os költségvetés módosítása és a 2017-es költségvetés elfogadása után már biztos, hogy nem jön össze a kormány terve. A következő években ugyanis a költségvetési hiány elengedésével tervezik beindítani az önmagában nem annyira combos gazdasági növekedést - derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) legfrissebb elemzéséből.

Az elemzésből az derül ki, hogy a 2016-os költségvetés idén egy, jövőre pedig 0,6-0,7 százalékkal emeli meg a GDP-növekedés szintjét, a 2017-es költségvetés pedig annyit emel, ami pont kiegyenlíti a költségvetési élénkítés nélkül bekövetkező visszaesést.

A növekedés ösztönzésének ugyanakkor megvan az ára, hiszen az államadósság, ami a költségvetési kiköltekezések nélkül 2020 környékére 60 százalék környékére esett volna, a lazább költségvetések hatására nagyjából 74-73 százalék közelében marad majd a KFIB számításai alapján, és ebben még nincsenek benne a paksi bővítés költségei.

A KFIB számításai alapján olyan eshetőség is van, amiben a költségvetési hiány már 2017-ben három százalék felé fog emelkedni (ez a maastichti kritériumoknak nem felel meg, ilyen esetben indítja el az EU a túlzottdeficit-eljárást - ez az az eljárás, amiből bár éve kerültünk ki, és ezt a kormány azóta is szívesen emlegeti).

Két eshetőség van: attól függ, hogy melyik fog megvalósulni, hogy az unió betartatja-e majd azt a szabályt, ami alapján a tavaly év végén bevezetett növekedési adóhitellel érintett adóbevételt akkorra kéne elkönyvelni, amikor az intézkedést bevezették:

• ha betartatják, akkor 2017-ben 0,7 százalékkal három százalék felett lehet majd a hiány,
• ha nem, akkor csak 2018-ban és 2019-ben kerül majd 0,2-0,3 százalékponttal a maastrichti hiánycél felé a büdzsé hiánya.

Romhányi Balázs, a KFIB vezetője az elemzést bemutató sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az első esetben a magyar kormány 2018 tavaszán kaphat majd figyelmeztetést az Európai Bizottságtól a hiánycél megsértése miatt, tehát a választások évében még nem indulna be a túlzottdeficit-eljárás az ország ellen.

Az elemzés makrogazdasági becslései több helyen is eltérnek a kormányéitól: ebből a két legérdekesebb

• a beruházások szintjére,
• és a fizetések növekedésére vonatkozik.

A bérek növekedése kapcsán Romhányi azt mondta, hogy hosszabb távon nem lesz fenntartható az a 4-5 százalékos növekedési tempó, ami nemrég beindult a magyar gazdaságban, mivel ennek a növekedésnek főleg az áll a hátterében, hogy munkaerőhiány van, és ezzel kell becsábítania a cégeknek a munkaerőt. Ilyen tempójú hosszú távú bérnövekedést pedig csak a termelékenység növekedésével lehetne elérni, tehát a cégek lényegesen hatékonyabbá válnának. Ez hosszabb távon inflációt okozhat, és a növekedést is korlátozhatja.

A másik eltérés a beruházások szintjére vonatkozik. A kormány azt várja, hogy 2016-ban még kicsit visszaesnek a cégek beruházásai, aztán viszont kilőnek. Ehhez képest a KFIB inkább arra számít, hogy mérsékelt tempóban emelkednek majd. Az viszont egyáltalán nem tiszta, hogy a kormány mire alapozza ezt a nagy optimizmust.

Ez az optimizmus ráadásul nem újdonság: az ábrán az látszik, hogy már a korábbi Konvergencia Programokban is rendre felülbecsülte a kormány a beruházások szintjét ahhoz képest, ami utána ténylegesen megvalósult.