Nem feltétlenül jó, hogy nőnek a bérek

Magyarországon a válság óta nem igazán tudott javulni a munka termelékenysége, és valószínűtlen, hogy ez a közeljövőben nagyot változna, így a munkaerőhiány erősödése közepette a bérnövekedés egyre inkább lehagyhatja a termelékenység bővülését - írják az Erste Group szakértői a Portfolio cikke szerint. 

Ami magyarul annyit tesz, hogy

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a többé-kevésbé stagnáló termelékenység az elmúlt években stabil nettó béremelkedéssel társult, míg 2016 elején jelentősen megugrott. Az alábbi grafikonon látszik, hogy hazánkban nőtt a legkisebb mértékben az egy munkaórára jutó reál-munkatermelékenység.

Ennek az oka a munkaerőhiány, illetve a személyi jövedelemadó-kulcs csökkentésének és a családi adókedvezmény emelése, de a nyomott infláció is segítette azt - írta a közép- és kelet-európai országokra vonatkozó munkaerő-piaci elemzésében az Erste.

Az elemzők szerint mivel valószínűtlen, hogy nagy javulás jönne Magyarországon, a termelékenység és a bérek növekedése közötti rés egyre szélesebb lehet.

Hazánk mellett Romániában és Lengyelországban is egyre gyorsabban növekednek a bérek, mint a termelékenység, viszont Szlovákiában fordított a helyzet: kevesebbel nőttek a bérek, mint amennyivel hatékonyabb lett a munkaerő. Csehországban pedig alapvetően hasonló ütemben emelkedett a két mutató.

Az elemzés szerint összességében sok közép- és kelet-európai országban nagy lendületet vett a nominális bérnövekedés az utóbbi időben, amit az alacsony infláció, illetve van, ahol a defláció is tovább fűt. 

Az Erste stratégái szerint mivel a foglalkoztatottság emelkedése várható a régióban, miközben a GDP-növekedés valamilyen mértékben lassul majd, a termelékenység valószínűleg nem fog sokat javulni - vagyis a béremelkedés üteme továbbra is a termelékenység növekedése előtt járhat a következő negyedévekben.

Noha emiatt egyelőre nem kell aggódni a szakértők szerint, a termelékenység tartós javulásának biztosítása érdekében továbbra is szükség van a strukturális reformokra, amik alátámaszthatják a bérek fenntartható és hosszú távú emelkedését - írta elemzésében az Erste.