Hekkre épül a balatoni hekk arculata

Egy férfi horgászik a folyóparton, és az egyik lába be van gipszelve. Arra megy egy másik horgász, megkérdi:

– Harapnak a halak?

– Nem, csak elestem.

Ez nem volt vicces, de a hekk sem az.

Sőt, kifejezetten ijesztő. Így néz ki:

Ez az a fehér húsú, szálkátlan, panírozott, finom hal, ami infralámpák alatt vár az elfogyasztására a parton, és nincs balatoni nyaralás nélküle: ez legnépszerűbb balatoni hal, ami viszont egyáltalán nem a Balatonból, hanem pár ezer kilométerrel messzebbről, az Atlanti-óceánból kerül a magyarországi halsütödékbe, utána pedig a nyaralók tányérjára.

Bár sok balatoni vendéglátóst is kiakaszt, hogy a halászati szabályozás miatt nem igazán lehet gazdaságosan friss balatoni halat árulni a parti halsütödékben, a hekk valószínűleg azért sem fog kikopni egyhamar a magyar strandok büféinek kínálatából, mert amíg például a keszeg sütés közben elég sokat veszít a súlyából, a hekk azon kívül, hogy sütés közben nem esik szét, viszonylag kevés vizet enged ki magából, így a sütödéknek is gazdaságosabb.

Ha a halat eddig csak tányéron láttuk, az is érdekes újdonság lehet, hogy a nyílt vizeken, több száz méter mélyen élő hekk a tőkehalfélék közé tartozik, akár egyméteresre is megnő, 27 kilót is nyomhat, és ha nem halásszák ki, akár 14 évig is elél.

Hogy kerül ide?

A hekket a hetvenes években kezdték el a Balaton melletti halsütödékbe importálni, aminek elsősorban az volt az oka, hogy ebben az időszakban keszeghiány alakult ki a Balatonban, ami miatt a Balatonban őshonos hal annyira megdrágult, hogy jobban megérte több ezer kilométerről az országba hozni a hekket. A hekk Balaton környéki felfutását az is lehetővé tette, hogy ekkoriban már sok turista jött az NDK-ból a Balatonra nyaralni, ők pedig a magyarokhoz képest szívesebben fogyasztottak tengeri halakat.

Rácz János A legnépszerűbb „balatoni” hal nevei című tanulmányából az derül ki, hogy a hekk elnevezés a hekket Magyarországra importáló szocialista nagyvállalat, a Terimpex munkatársain keresztül terjedhetett el a magyar nyelvben. A tanulmány szerint az angol hake szóból vagy a szó hekk orosz megfelelőjéből vehették át a hekk szót félrehallás alapján, de a magyarban kevésbé elterjedt formái alapján csacsihalnak, tengeri csukának és szürke tőkehalnak is hívják.

A hetvenes éveknél már jóval korábban, a húszas években is lehetett hekket kapni Budapesten a Római-parton, ráadásul ide Afrikából importálták a halat. A leginkább elterjedt fajta azonban nem ez, hanem az argentin hekk, latin nevén Merluccius hubbsi, amit az Atlanti-óceánban halásznak, és Argentínából a Falkland-szigetek környékéről, valamint Spanyolországból hozzák Magyarországra, árulta el az Index kérdésére Bartek István, a hekket is importáló Ba-Ha-Mas Kft. beszerzője.

„Néhány éve Argentína exportilletéket vetett ki a hekkre, így cégünk az azonos vizeken halászó spanyol hajókról szerzi be ezt a halat. A spanyolok által kihalászott hekkre ugyanis nem kell vámot fizetni” – mesélte az Indexnek a Delforg ügyvezető igazgatója, Sándor Csaba. A Delforg a magyar halimport piac egyik legrégebbi szereplője. Az ügyvezetőtől azt is megtudtuk, hogy itthon a hasonlóan nagy méretű cégek képesek arra, hogy a hekket közvetlenül a feldolgozó cégektől importálják.

Ennek az az oka, hogy a szezonra szükséges árumennyiséget, a cég méretétől függően 150-200 tonna alapanyagot, még a szezon kezdete előtt le kell kötni, adott esetben elő kell finanszírozni. Az ilyen fajta gazdálkodáshoz pedig nagyobb alaptőkére van szükség. A kisebb forgalmat bonyolító cégek ezért kénytelenek európai nagykereskedőktől beszerezni a haltörzset, és ez többletköltséget jelent: elég ha csak a fajlagos szállítási költségre és az európai nagykereskedők árrésére gondolunk. A többletköltségek pedig gyengítik a piaci pozíciót.

Nem csak a Balatonnál megy nagyon

Sándor Csabától azt is megtudtuk, hogy a spanyol hajók nagyjából három hétig vannak kint az óceánon, és a halakat még a hajón feldolgozzák. A Delforg révén a magyar piacra kizárólag az argentin vizekben honos hekk kerül, mivel ennél a legmegfelelőbb az ár-érték arány. 

A kifogástól számított 5-7 órán belül a hal feldolgozásra kerül, a fejet és a farkat eltávolítják, a hasüreget kitisztítják. Ezt követően a terméket kartonozzák, majd fagyasztják.

Spanyolországból a rakodás után megközelítőleg 3 nap alatt érkezik Magyarországra a hal, míg Argentínából 5-8 hét a szállítás várható időtartama. A beérkezést követően a termék az importőr hűtőraktáraiba kerül, ahonnan mélyhűtő járművekkel szállítják ki. A Delforg három hűtőraktáras telephellyel rendelkezik. Dunaharasztiban, a cég logisztikai központjában egy időben körülbelül 850 paletta árut képes tárolni. Innen kerül kiszállításra a termék a két kisebb telephelyre, a zalai Nemessándorházára és Nyíregyházára.

A szakember szerint az importhekk legnagyobb felvevőpiacának az országon belül a Balaton számít, hiszen az itteni éttermekben és halsütödékben a nyáron nagyon jól fogy a hal, de a Velencei-tónál, Hajdúszoboszlón és az ország kisebb strandjain is népszerű. A szezon májustól szeptemberig tart, a Delforg ennyi idő alatt nagyjából 150-200 tonna halat tud eladni, szezonon kívül pedig még 25-35 tonna szokott elfogyni. A hekkfelvevő piacok szezononként változnak, szezonon kívül a város piacok, illetve kisebb büfék a fontosabb vásárlók.

A közepesnél nagyobb büfék általában a jó minőségű argentin hekket veszik, de Bartek István elmondása alapján a boltokban kapható gyengébb minőségű afrikai vagy perui hekk is, és filé formájában az utóbbi időben terjedni kezdett a kínai eredetű Merluccius productus is. Az argentin hekkhez egyébként nagyon hasonló az európai hekk, ami a Földközi-tengerben és az Északi-tengerben él, de mivel ezekről a területekről a populáció nagy részét kihalászták, a faj halászata az említett területekre tevődött át.

Nem a magyarok a legnagyobb hekkesek

Bár ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy a magyarok nemzetközi összehasonlításban is sok hekket fogyasztanak, ez nincs igazán így. Amíg ugyanis a KSH adatai alapján 2012-ben Magyarországon egy ember átlagosan 3,5 kiló halat evett meg, addig Spanyolországban és Portugáliában csak hekkből 6,7 kiló fogyott. Az összes fogyasztást tekintve Spanyolország a hekk legnagyobb európai piaca, míg Portugália a harmadik a nagyobb lakosságú, de csak 1,4 kilós átlagfogyasztású Franciaország után (ide kattintva elérhetőek az adatok).

Az EU egyébként világszinten is nagy hekkfogyasztónak számít: a kilencvenes években a világ hekk-kínálatának harminc százaléka fogyott el Európában, és az EU-ba érkező import a nyolcvanas évek óta több mint háromszorosára nőtt. Főleg Argentínából, Chiléből, Dél-Afrikából érkezik Európába a hekk. Korábban Lengyelországba is sok hal érkezett, de az európai hekk fogyásával a lengyel export csökkenni kezdett.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)