Jön a sima és az ingyenes alapszámla
További Gazdaság cikkek
- Kínálat hiányában szétporladhat a fiatal családoknak adott támogatás
- Erőteljes harmadik negyedévet zárt a 4iG
- Jelentősen megemeli a kormány az energia jövedéki adóját
- „Orbán Viktor halálra ítélte a forintot” – az ellenzéki pártok reagáltak a miniszterelnök lépésére
- Bankszövetség: A kamatstop rontja Magyarország nemzetközi versenyképességét
Új részletekről beszélt az NGM-es Hornung Ágnes hétfőn a köztévében az októbertől elérhető alapszámla kapcsán. A múlt hét végi kormányrendelet értelmében a hitelintézeteknek október közepétől kell biztosítaniuk az úgynevezett alapszámlát, amelynek célja, hogy olyanok is nyissanak bankszámlát, akik szerényebb anyagi lehetőségeik miatt nem tették meg ezt.
A pénzügyekért felelős államtitkár elmondta, a pénzügyi tudatosság fejlesztését szolgálja az alapszámla bevezetése, amely a bankváltás egyszerűsítésével és a számladíjak összehasonlíthatóbbá tételével együtt a Magyarországon is érvényesülő uniós fizetésiszámla-irányelv része. Az unióban kb. minden 10., Magyarországon kb. minden ötödik ember nem rendelkezik bankszámlával, őket szeretnék most felkarolni.
A kormány határozott arról is, hogy
az érintett tárcáknak október 31-ig - a jegybank bevonásával - kell kidolgozniuk a rászorultság kritériumait, a számla díjának támogatási feltételeit, legkorábban 2017. január 1-i bevezetéssel.
Alacsony havidíj van, hitelkeret nincs
Az október közepétől működő alapszámla-szolgáltatásban a fogyasztók számára lehetővé kell tenni a fizetési számlához kapcsoló valamennyi műveletet, így a saját fiókokban történő készpénzbefizetést és -kifizetést, az ATM-ekből történő készpénz-felvételt, az átutalások és rendszeres átutalások teljesítését valamint fogadását, a beszedési megbízás teljesítését és a bankkártyával való fizetést, beleértve az elektronikus fizetést is.
Az alapszámlához nem kapcsolódhat hitelkeret, annak kizárólag egy tulajdonosa lehet. A számla vezetésére vonatkozó keretszerződés megkötését nem lehet más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez, valamint - hitelszövetkezet kivételével - a hitelintézetben történő tagsági részesedés szerzéséhez kötni. A rendeletben foglalt maximális díj havi összege - beleértve a bankkártya éves díjának egy hónapra eső díját is - nem haladhatja meg az esedékességét megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb havi bruttó minimálbér 1,5 százalékát,
Bankkártyahasználat alapszámlával
Ezért a számlatulajdonos forintban valamely magyarországi ATM-ből
- kétszer vehet fel készpénzt, összesen legfeljebb 150 ezer forint összegben,
- vagy a számlavezető hitelintézet fiókjában egyszer, legfeljebb ötvenezer forint értékben,
- valamint négy átutalási megbízást adhat összesen nem több, mint 100 ezer forint értékben.
Az egyéb díjakat - a bankkártya letiltásának valamint pótlásának díját, az értékhatáron túli készpénzfelvétel valamint átutalási megbízás díját valamint a büntető díjakat - szokásos árképzési gyakorlatuk alapján határozzák meg a hitelintézetek.
A bankkártyával, az alapszámlára forintban történő befizetés valamint onnan forintban történő beszedés után nem lehet külön díjat vagy költséget felszámítani. Az alapszámlát vezető banknak a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell a fogyasztót az alapszámla, valamint a bank által vezetett más fizetési számlák közötti eltérésekről is, ideértve használatuk feltételeit, valamint díjukat és költségüket.
Csak kezdőknek
Csak az nyithat alapszámlát, akinek Magyarországon nincs más forintban vezetett fizetési számlája és rendelkezési joga sincs ilyen számla felett. A hitelintézetnek legkésőbb a hiánytalan kérelem kézhezvételét követő 10 munkanapon belül döntenie a számlanyitásról. Ha jogszabály nem tiltja, tájékoztatnia kell a fogyasztót az esetleges elutasítás indokáról is.
A hitelintézet az alapszámla-szerződést kizárólag akkor mondhatja fel, ha a fogyasztó az alapszámlát szándékosan jogellenes célokra vagy nem szerződésszerűen használta fel; az alapszámlán 24 hónapon keresztül nem volt fizetési művelet; megszűnik az ügyfél jogosultsága az alapszámlára; a számla egyenlege legalább 3 hónapja negatív egyenleget mutat, és az ügyfél felszólítás ellenére sem rendezte azt.
A szolgáltatóknak erre kell figyelni
A fizetési számla váltásának feltételeit meghatározó rendelet október 29-én lép hatályba. E szerint a fogyasztónak a számlaváltást az új szolgáltatónál kell kezdeményeznie írásban. A korábbi számlavezető nem utasíthatja vissza a számlaváltási meghatalmazást. A fogyasztó számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározza a munkanapot, amelytől a megbízásokat az új számláról kell teljesíteni, és a korábbi számlaszerződést legkorábban e naptól felmondja.
Az új szolgáltató a megbízás átvételét követő két munkanapon belül felkéri a korábbit a meghatalmazásban foglalt műveletek elvégzésére, amelynek öt munkanapon belül meg kell megküldenie az adatokat, illetve a meghatalmazásban megjelölt naptól nem írhatja jóvá a beérkező átutalásokat. Ha a fogyasztó fennálló kötelezettségei akadályozzák a számla megszüntetését, arról őt tájékoztatni kell. A régi szolgáltató a meghatalmazásban megadott dátumig nem tilthatja le a bankkártyákat.
Az új számlavezető az adatok kézhezvételét követő öt munkanapon belül rögzíti és a megjelölt naptól kezdődően teljesíti a rendszeres átutalási megbízásokat, a számlára ismétlődően átutaló feleket és a beszedőket tájékoztatja az új fizetési számláról. A rendelet tartalmaz olyan rendelkezéseket is, amelyek megkönnyítik a számlanyitást más EGT-tagállamokban.
Számlaváltáskor a korábbi és az új szolgáltató kizárólag a tényleges ráfordításaival arányos, ésszerű díjat állapíthat meg, az adatszolgáltatásért a korábbi számlavezető nem számíthat fel díjat vagy költséget. Ha a szolgáltató kárt okoz a fogyasztónak, mert nem megfelelően teljesíti a rendeletben meghatározott kötelezettségeit, köteles megtéríteni a fogyasztó pénzügyi veszteségét, beleértve a díj- és kamatveszteséget.