Van-e jövője a magyar gazdaságnak az Európai Unión kívül?

Rövid távon egyik magyarországi párt sem szeretne kilépni az unióból, de abban már nem értenek egyet, hogy merre tart Európa és nekünk hol lenne a helyünk benne - derült ki egy szerdán tartott ötpárti kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a Fidesz részéről Csepreghy Nándor, az MSZP részéról Mesterházy Attila, a Jobbik részéről Z. Kárpát Dániel vett részt. A vitán az LMP álláspontját Schmuck Erzsébet, a liberálisokét pedig Bodnár Zoltán képviselte.

Jobbik: Mérleget kell vonni

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke első felszólalóként azzal kezdte a vitát, hogy ha kormány készítene egy átfogó elemzést az ország eddig EU-tagságának mérlegéről, akkor el lehetne kerülni, hogy hitviták legyenek az EU-ról szóló vitákból. Z. Kárpát azt kérte számon a többi párton, hogy amint valaki kritizálni kezdi az EU-t valamilyen szempontból, egyből arról kezdenek beszélni, hogy az illető párt vagy politikus kilépne az EU-ból.

Pedig szerinte rövid távon senki nem vállalná fel azokat a gazdasági károkat, amik az országból EU-ból való kilépésével együtt járnának, az EU elhagyásáról legfeljebb évtizedes távlatokban lehet beszélni, de rövid távon nem érdemes. Z. Kárpát szerint viszont az ország eddigi EU-tagsága alapján érdemes feltenni azokat a kérdéseket, hogy jó-e az országnak az, hogy Nyugat-Európa összeszerelő üzemévé vált, hogy az ország GDP-je nagyon nagy részt néhány autógyár teljesítményén múlik, és attól, hogy éppen mennyi EU-s forrás érkezik az országba, miközben az kivándorláson keresztül Nyugat-Európa kiszivattyúzza az ország emberi erőforrásait.

Z. Kárpát szerint Magyarország kiszolgáltatottsága brutális, és a mindenkori vezetés felelőtlen, ha ezzel nem kezd semmit, vitára lenne szükség erről a függőségről, ami után elindulhatna egy történelmi kiegyezés, amiben a kelet-európai tagállamok újrapozicionálhatnák magukat Európán belül.

MSZP: Van élet az EU-n kívül, csak rossz

Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője Z. Kárpátra reagálva azt mondta, azt már eddig is tudta, hogy a Jobbik régóta kilépéspárti, őt inkább az érdekli, hogy a Fidesz mit gondol erről. Mesterházy szerint a Fidesz azt hangoztatja, hogy az EU gazdag és gyenge, de a gyengeségének politikai okai vannak, mert az EU pont annyira erős, amennyit a tagállamok beletesznek.

A MSZP-s politikus felidézte, hogy a II. világháború után Nyugat-Európában kiosztott Marshall-segély óta a legnagyobb segély az, amit az unió oszt Magyarországnak is, ezért ő személy szerint örül annak, hogy Magyarország ebből nem marad ki. Azt mondta, szerinte az uniót megjavítani kell és nem szétrombolni. "EU-n kívül van élet, csak rossz" - mondta a kerekasztal beszélgetés címadó kérdésére  reagálva.

Liberálisok: Nincs alternatíva

"A liberálisoknak egyszerű véleménye van: nincs jövő az EU-n kívül" - mondta Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusa, aki megjegyezte, hogy amikor Lázár János arról beszélt, hogy Magyarország nettó vesztese az uniós tagságnak, akkor egész egyszerűen nem mondott igazat. Bodnár szerint ráadásul egy kancelláriaminiszter nem beszélhet a magánvéleményéről a kormányinfón, amit ugyanis Lázár a kormányinfón elmond, azt a kormány képviseletében mondja el.

Bodnár Z. Kárpátra reagálva annyit mondott még el, hogy nem tud mit kezdeni azzal, amikor a jobbikos képviselő arról beszél, hogy az ország összeszerelő üzemmé vált. "Nekem még vannak emlékeim a 90-es évek előttről. Magyarország kis nyitott gazdaság, ami tőkeszegény és elvesztette mesterségesen fenntartott iparát a piacaival együtt" - mondta. Ezért nincs igazán alternatívája a külföldi tőke bevonzásának, az európai uniós támogatások kapcsán pedig arról érdemes beszélni, hogy jól gazdálkodtunk-e azokkal a pénzekkel, amiket kaptunk.

Fidesz: Mi nem ebbe az EU-ba léptünk be

Csepreghy Nándor fideszes parlamenti államtitkár a jobbikos Z. Kárpáthoz hasonlóan felhozta, hogy az EU jelenlegi működésének kritizálása nem azt jelenti, hogy egy párt ki akarna lépni az EU-ból. Hanem, hogy foglalkozni akar azzal a problémával, hogy mi "nem ebbe az Európai Unióba léptünk be". Csepreghy kitartott amellett, hogy Lázár csak a magánvéleményét mondta el a tagság kapcsán, és azt mondta, kicsit furcsállja a kerekasztal alapfelvetését is, mert úgy látja, hogy abban nincs vita a résztvevők között, hogy az ország helye az EU-ban van. Csepreghy szerint egyszerűen csak arról van szó, hogy brexit miatt megállt egy több évtizede tartó trend, amire az integráció volt jellemző, és most újra bekerült a közbeszédbe, hogy mit jelent valójában az egyes tagállamoknak a tagság.

LMP: Változásokra van szükség

Az LMP-s Schmuck Erzsébet azzal kezdte, hogy szerint is katasztrófa lenne a kilépés, de ettől függetlenül beszélni kéne arról, hogy Magyarországnak mitől lesz stabilabb a gazdasága. Schmuck szerint ehhez a négy uniós alapszabadság átgondolására lenne szükség. Jelenleg ugyanis a tőke szabadsága az offshore adózást és a korrupciót erősítette fel az EU-n belül, az áru és a szolgáltatások szabad mozgása is az adóelkerüléshez járul hozzá, a munka szabad áramlásának pedig az a következménye, hogy Magyarország kifizeti egy csomó szakember képzési költségeit, akik aztán elmennek gazdagabb tagállamokba dolgozni. Szerinte a magyar gazdaságban is komoly változásokra lenne szükség, például azért is, mert "az uniós források jó részét lebetonozzák, a másik részét ellopják, és kevés marad valódi fejlesztésre".

A vitázók abban nem értettek leginkább egyet, hogy az unió problémáit hogyan lehetne kezelni. "Még mindig kevesebb Európa van, mint amennyire szükség van, az alapvető szabadságok még nem működnek kifogástalanul" - mondta Bodnár Zoltán megemlítve, hogy a menekültválságot is csak európai szinten lehetne kezelni, és az Orbán Viktorhoz hasonló politikusok miatt képtelen az unió arra, hogy megfelelő megoldást találjon.

Mesterházy Attila szerint is a mélyebb integráció lenne a jó irány. "Nem az a megoldás, hogy akkor adják ide a lóvét, és lehetőleg ne ellenőrizzenek, és azt se nézzék, hogy mire költi a kormány a pénzt" - mondta, és megemlítette, hogy valószínűleg Lázár János kiszólásával csak tesztelte a Fidesz, hogy hogyan reagálnak a választói, mivel "Lázár pontosan tudja, hogy mi van a választókerületében, a családjának is van agrárvállalkozása és tudja, hogy a környéken mennyi pénzt kapnak az EU-tól".

Csepreghy ezzel szemben azt mondta: az EU-ból nem lesz az USA mintájára Európai Egyesült Államok, mert túl nagyok a tagállamok közötti különbségek. Szerinte a realitások talaján mozogva az USA-tól annyit érdemes megtanulni, hogy hogyan lehet az értékalapú és érdekalapú politizálást összeegyeztetni, szerinte a baloldali pártok gyengülésének is az az oka, hogy ezt nem képesek megtenni.