Az állítás önmagában való állítása tévedést hoz

Minél közelebb van az aszfaltkeverő, annál kevesebbet kell odamenni "ezt lehet reálisan mérni." - mondta az útépítési furcsaságaink miatti uniós vizsgálatról Császár Dániel. Aki Lázár miniszterelnökségi beosztottja, pontosabban közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára.

Mostanában ugyanis kiderült, hogy újabb több százmilliárdos gyanús útépítési ügyben vizsgálódik az EU, a hírek szerint 500 millió euró (nagyjából 155 milliárd forintot) átutalását tartják vissza, amíg nem tisztázzuk magunkat a súlyos stikli gyanúja alól.

Kilométerenként 2x1 sáv 3 milliárdért

Az új aszfaltügynél önmagában az is feltűnő, hogy autópályaárban építettünk EU-s pénzből kétszer egysávos utat, de ami mögötte van, az nagyon hasonlít a korábbi aszfaltkeverős szabályozási trükkünkhöz. 

Itt olvashat róla részletebben, a lényeg az, hogy nagy útépítési pályázatoknál igen erősen számított a környezetterhelési szempont, amit leginkább úgy mértek, hogy milyen közel van a pályázó cég saját aszfaltkeverő üzeme az útépítés helyéhez. Ezzel a módszerrel egy pályázatnál például a Közgép 10,4 milliárdos ajánlata sem volt elég ahhoz, hogy megelőzze a 14,8 milliárdért ajánlkozó Strabag–Hódút párost. Az EU-nak állítólag az nem tetszik, hogy nem a teljes környezetterhelést néztük a nagy környezetvédő felbuzdulásunk során, hanem leginkább csak ezt az egy, súlyosan diszkriminatív szempontot.

Lehetetlen volt ennél jobban mérni

Pedig az EU szereti a környezetvédelmet, "ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik az is, hogy a kisebb környezetterhelés jobb", mondta el a témában a kecskeméti közgazdász vándorgyűlésen Császár Dániel.

Úgy vélte, hogy ebben témában a média ferdít és csúsztat, ki tudja kinek az indíttatásából próbálják összemosni a korábbi hasonló aszfaltüggyel, pedig itt csak szóazonosság akadhat. Ők csak objektívvá próbáltak tenni szubjektív szempontokat, például egy médiamegjelenés designjánál se lehet számszerűsíteni az egyes pályázó designok minőségét. 

A korrupciókutatók még fejlődhetnének egy kicsit

Megkérdezték Lázár másik helyettes államtitkárát, Dányi Gábort (uniós fejlesztések koordinációjáért felelős), hogy mit szól a Miniszterelnökség azokhoz a statisztikai kutatási eredményekhez, amelyek szerint folyamatosan szisztematikus túlárazás lehetett az uniós közbeszerzéseknél, és tízszeres túlárazás se számíthatott ritkának. 

Dányi szerint a kutatás "állításának önmagában való állítása tévedést hoz", mivel rengeteg olyan körülmény van még a magyar közbeszerzéseknél, amelyeket figyelembe kell venni. Például a nagy közbeszerzéseknek "hatása van a piacra", ez "okozhat torzulásokat".

"Ezeket a szempontokat pedig figyelembe kéne vennie a kutatóknak, akik csak a tényeket közlik szárazon" - magyarázta Dányi. "Rengetegszer felmerül az ilyesmi, csak nagyon nehéz ezt így kiragadva intézni." Kérdésre elmondta még, hogy az érvelésével nem azt akarja mondani, hogy a kutatók javítsák a módszertanukat, az nem rossz, de a módszertanról végül is inkább nem akart beszélni.

Arról is volt szó, hogy a Miniszterelnökség arra lett figyelmes, hogy amíg szerintük érdemben tovább már nem egyszerűsíthető a közbeszerzések menete, addig a potenciális pályázóknak a rendszer és az egyes elemei is bonyolultnak és sokszor kevésbé egyértelműnek tűnnek. Ezért majd tartanak egy nagy konferenciát, kiraknak értelmező útmutatásokat a közbeszerzési hatóság honlapjára és roadshow-zni is szeretnének az országban.  Emellett a közbeszerzési törvényt is majd még lehet, hogy a kormány elvárásaihoz igazodva ahhoz igazítják, hogy minél gyorsabban minél több pénzt lehessen kiutalni.