Ez a történelem legjobb üzlete, Magyarországnak mégsem kell
További Gazdaság cikkek
-
Megszólalt a kormány az áfa-visszatérítésről, kiderült, mikortól lehet igényelni
- Szijjártó Péter: Száz új gyár épül idén Magyarországon
- A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét
- Nagy Márton elmondta, mikor érkeznek a hatósági árak
- Gőzerővel zajlik a munka, hamarosan rá sem ismerünk Tokaj belvárosára
A világ jellemzően fejlettebb országait tömörítő nemzetközi gazdasági szervezet, az OECD a héten publikálta legfrissebb, több mint 500 oldalas oktatásügyi kutatását, amiből ismét elég világossá vált, ami már az előző, meg az az előtti, meg az az előtti, stb. hasonló felmérésekből is egyértelmű volt:
- Az oktatásba fektetni nagyon fontos, hiszen a humán tőke fejlesztése a gazdasági előrejutás egyik legfontosabb összetevője
- Magyarország azonban nem fektet eleget az oktatásba, és nemzetközi összehasonlításban nagyon keveset költ diákjaira és tanáraira.
Megéri tanulni
Régóta mantrázott dolog, de ettől nem lesz kevésbé igaz: megéri tanulni. A jobban képzettek körében ugyanis szinte magától értetődő módon magasabbak a bérek és alacsonyabb a munkanélküliség. Magyarországon ráadásul mindkét példa kifejezetten élesen mutatkozik meg.
A munkanélküliségben elég jelentős különbségek vannak a diplomások és az alacsonyabban képzettek között – előbbiek körében gyakorlatilag alig van munkanélküli. Ugyanakkor ezek a statisztikák önmagukban nem mutatják, hogy közülük mennyien alulfoglalkoztatottak, tehát hogy végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak-e. Mindenesetre egy korábbi OECD-felmérés szerint 2013-ban a magyar dolgozók 13 százaléka volt alulfoglalkoztatott, ami átlagosnak számít. A munkakörükhöz nem elég magas végzettséggel rendelkezők aránya 9 százalék, ami szintén áltag körüli.
A munkanélküliség tekintetében a legnagyobb szakadék az középfokú végzettséggel rendelkezők és nem rendelkezők között van. Ebből a szempontból a tankötelezettség 18-ról 16 évre való leszállítása kifejezetten rossz lépés volt, hiszen ha a kimaradóknak csak egy kis része eljutott volna végül az érettségiig, az már nagyot dobna foglalkoztatási lehetőségein.
Szintén jelentős, és az OECD-tagállamok átlagánál jóval nagyobb a különbség a bérek tekintetében. Mesterdiplomával például az átlaghoz képest kiemelkedően jól lehet keresni Magyarországon, de már egy egyetemi alapképzés elvégzése is nagyot dob a kereseti kilátásokon.
Mindazonáltal nálunk átlag alatti a diplomások aránya, a 25 és 64 év közöttiek negyedének van felsőfokú végzettsége, az OECD-ben az átlag 36 százalék. A különbség nagyjából fele egyébként azzal magyarázható, hogy Magyarországon nagyon kevesen szereznek oklevelet felsőfokú szakképzési programokon (pl. felsőfokú OKJ-s képzés). Ezek nyugaton jóval elterjedtebbek, a társadalom 6-10 százaléka végez ilyen programokon.
E tekintetben egyébként javulnak a számok: a 34 éven aluliaknál már jóval magasabb, 41 százalék a diplomások aránya, azonban valamivel ez is elmarad a 43 százalékos OECD-átlagtól.
De nem mindenhol ugyanannyira
Persze ez nemcsak Magyarországon igaz. A felsőoktatás a világon mindenhol befektetés a jövőbe, ami a többségnek busásan megtérül, de az azért országonként változó, hogy mekkora plusz jelent anyagi értelemben egy diploma, illetve hogy mekkora terhet jelent megszerezni. Az OECD-ben Japánban, Hollandiában és az Egyesült Államokban a legdrágább diplomához jutni, ezekben az országokban átlagosan 100 ezer dollárba (kb. 27 millió forintba) is belekerülhet, mire végigrágjuk magunkat a felsőoktatáson.
A megtérülési mutatóknál a top 3 Chile, Luxemburg és az Egyesült Államok, ezekben az országokban egy élet során több százmillió forintnak megfelelő pénzt jelenhet, ha van diplománk. Magyarország sem áll rosszul, a lengyelek után az ötödik helyen következünk a sorban.

Érdekes különbséget mutatnak az adatok a nők és a férfiak között. Ebből kiderül, hogy a nemek közti fizetési egyenlőtlenség nem csak az alacsonyabb képzettségű rétegeket sújtja: diplomás nőként is jóval kisebb haszonra teszünk szert mint diplomás férfitársaink. Magyarországon ez a mutató különösen rossz, majdnem a felével kevésbé éri meg diplomát szerezni nőként.
Az alacsonyabb szociális juttatásokkal rendelkező országokat azért találjuk a magasabb oszlopoknál, mert ezekben a jobban képzettek relatíve sokkal jobban járnak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, tehát összességében az egyén szintjén jobban megéri diplomát szerezni. Ez egyébként nem befolyásolja azt, hogy valójában mennyien vesznek részt a felsőoktatásban, bár a skandináv országokban elvileg a nagy jóléti állam miatt kevésbé "éri meg" tanulni, mégis nagyon magas a felsőoktatásban való részvétel.
Mégsem költünk rá
Bár a humán tőke fejlesztése nagyjából a legjobb befektetés a világon, főleg egy állam számára, Magyarország makacsul nem akar költeni rá. Ebben teljesen sereghajtók vagyunk az OECD-ben, egyedül a szlovákok vannak ilyen mélyen. Ráadásul nálunk évek óta csökken az oktatás finanszírozása, mind abszolút értéken, mind a GDP arányában. Pedig ha valóban dübörög a magyar gazdaság, akkor nyugodtan megengedhetnénk magunknak, hogy többet költsünk gyermekeinkre.
3 elszomorító ábra az oktatásról
A tanárok főleg az oktatás szervezése miatt idegesek, de a pénz se veti fel az iskolarendszert.
Ezzel kapcsolatban visszatérő érv, hogy kevesebb a gyerek, kevesebb diákra pedig elég kevesebbet költeni. Ugyanakkor Magyarországon még az egy diákra számított összegek is esnek. Az OECD adataiból például kiderül, hogy:
- Magyarországnál éves szinten csak Mexikóban, Törökországban és Chilében költenek kevesebbet egy tanuló oktatására.
- Különösen az alap és középszintű oktatásunk alulfinanszírozott, ráadásul az egy tanulóra eső források mértéke 2008 óta 18 százalékkal csökkent. Ez messze a legrosszabb érték az OECD-n belül, hiszen az átlag a 8 százalékos forrásnövekedés volt.
- Viszont ha az ország fejlettségéhez viszonyítva nézzük a számokat, akkor a magyar felsőoktatás kifejezetten sok pénzt kap: egész pontosan az egy főre eső GDP 35 százaléka jut egy tanulóra éves szinten. Ennél csak a törököknél, illetve a híresen drága, bár szintén híresen jó felsőoktatási rendszert működtető briteknél és amerikaiaknál megy el több pénz az egyetemistákra az egy főre eső GDP arányában.
- Ez egyébként azokat a hallgatóként szerzett személyes tapasztalatokat is megerősíti, miszerint a magyar felsőoktatásra költött források felhasználási hatékonysága nem kifejezetten magas.
Nem fizetjük túl a tanárainkat sem. A kutatás szerint:
- A magyar tanárok bére rendkívül alacsony, bár a szlovák és cseh tanárok vásárlóértéken számolva még rosszabbul keresnek. Ez utóbbi két ország tartja messze a legrosszabbul tanárait.
- A magyar általános iskolai tanárok azok között vannak, akik a legkevesebbet töltenek a tanteremben, csak a lengyel, a flamand és a török tanárok tanítanak kevesebb órát, mint a magyarok. Ebbe ugyanakkor nem számít bele a dolgozatjavítás és órára készülés.
- Más a helyzet a középiskolai tanárok esetében, itt a magyar terhelés nem nagyon lóg ki lefelé, számos országban hasonló vagy alacsonyabb a tanteremben töltött munkaidő (ami természetesen nem a teljes munkaidő). A bér viszont hasonlóan alacsony.
Feljebb jutva egyre kevesebb a nő
A nők részvétele és aránya folyamatosan nő a felsőoktatásban, a legtöbb országban már túlszárnyalták a férfiakat szám szempontjából, de a tudományos életben ennek ellenére jóval alacsonyabb az arányuk. Ezt jól mutatja az ábra is, amelyen látszik, hogy míg az alapszakokon a nők még többségben vannak az OECD-átlagban, mire a doktorihoz érünk, már sokan kikopnak. Hazánk ebben a tekintetben majdnem pontosan az átlagot testesíti meg.

Sajnos az OECD kutatás legérdekesebb részében, a munkaerő-piaci képességeket mérő úgynevezett PIAAC értékelésben nem vett részt Magyarország, pedig ebből kiderülhetett volna, hogy valóban jogosan keresünk-e kevesebbet az osztrákoknál, vagy sem. Ahogy a generációk közti mobilitásról sem kaptunk közelebbi számokat.
De mégis miért keresnek többet az osztrákok?
Ha a Lidl itthon 190 ezret ad egy eladónak, miért ad 600 ezret Ausztriában és egymilliót Svájcban? Meddig tarthat a béremelkedés, és mitől lesz nyugati bér itthon? Megpróbáljuk elmagyarázni termelékenységi riportunkban.
Ennek kiderítésére még várni kell, azonban azért az utóbbi bő száz év gazdaságtörténetéből komolyabb empirikus kutatások nélkül is egyértelműen kiderült, hogy a gazdasági fejlődéshez vezető legbiztosabb út, ha az adott állam sokat költ az oktatásra. Magyarország (a szlovákokkal és a csehekkel keröltve) láthatóan ebben is unortodox hozzáállást követ.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Megszólalt a kormány az áfa-visszatérítésről, kiderült, mikortól lehet igényelni
Vitályos Eszter szerint a támogatás közvetlenül azokhoz jut, akiknek szükségük van rá.
6 órája
- Gazdaság
Romániai céget vásárol fel a Duna Aszfalt Zrt.
Az adásvétel értékét a felek nem hozták nyilvánosságra.
február 19., 07:19
- Gazdaság
Nagy Márton belengetett egy új javaslatcsomagot, hatalmas változások jönnek bizonyos kiadásokban
Most tárgyalják Brüsszelben.
február 18., 13:32
- Mindeközben
A pofonbajnok Szabó Franciska egy ananász szétrepesztésével demonstrálta a kitartó edzések eredményét
7 perce
- Gazdaság
Debreciner: Több vízhez jutnak Debrecenben az akkugyárak, mint a kiszáradó tavak
A kínai EVE Power akkumulátorgyár engedélyezési dokumentuma alapján egyértelmű a képlet.
február 17., 16:28
- Gazdaság
Nagy dobásra készül a 4iG, újra a SpaceX-szel tárgyaltak Washingtonban
A decemberi mar-a-lagói találkozó után folytatódtak a megbeszélések.
február 19., 10:42
- Gazdaság
Nagy üzletre készül Magyarország, széket kér Orbán Viktor a nagyhatalmak asztalánál
Bejelentést tett a kormány.
február 19., 09:04
- Gazdaság
Az oroszok nyilvánosságra hozták, hogy Orbán Viktor miért adhatott ultimátumot Brüsszelnek
Rekordot döntött a Török Áramlat.
február 18., 09:13
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij kész lemondani az elnöki székről, és Orbán Viktornak is üzent
A Donald Trumptól kemény kritikát kapó ukrán államfő szerint előrelépés történt, és készek a megegyezésre.
3 órája
- Mindeközben
L.L. Junior a szerelmi életéről: „Még nagyon tapasztalatlan vagyok két válással is”
4 órája
- Gazdaság
Rekordközelben termeltek hétfőn az ipari naperőművek
Magyarország a termelésben és tárolásban is élenjáró szerepre tör a minisztérium szerint.
február 18., 17:55
- Gazdaság
Jobbegyenessel ütnék ki az amerikai–magyar kapcsolatok méregfogát
Már a republikánusok asztalán van a kettős adóztatás elkerülésének kérdése.
február 18., 09:04
- Gazdaság
Óriási pénzek mozdulhatnak meg: a miniszterek ide adhatják le a vagyonukat
Bemutatjuk a bizalmi vagyonkezelés hátterét.
február 17., 15:11
- Címlapon
Orbán Viktor örülhet, előretört a német szövetségese, történelmi vereséget szenvedtek Olaf Scholzék
Győztek a kereszténydemokraták, a Friedrich Merz által vezetett párt hosszú koalíciós tárgyalásoknak néz elébe.
2 órája
- Mindeközben
Harsányi Levente: Lelkiismeret-furdalásom volt amiatt, hogy nem töltöttem elég időt a gyerekeimmel
7 órája
- Címlapon
A napnál is világosabb, miért sürgeti Orbán Viktor annyira a békét
Egymást érik a fejlemények, nem győzzük kapkodni a fejünket.
7 órája
- Gazdaság
Tömeges leépítést jelentett be egy német autóipari beszállító
2026 végéig hajtják végre.
február 19., 12:37
- Gazdaság
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország
Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.
február 19., 11:45
- Gazdaság
Nemzetgazdasági Minisztérium: Magyar Péter a programját felírhatja egy WC-papírra
Itt a válasz a Tisza Párt elnökének a kijelentéseire.
február 16., 11:47
- Címlapon
Drámai videón mutatja be Orbán Viktor, mi vár ránk 2025-ben
A felvételen megjelenik egy nő bontókalapáccsal a kezében, ami sokak számára ismerős lehet.
33 perce
- Mindeközben
Mihályfi Lucáról előkerült valami az internet mély bugyraiból, súlyos dologgal vádolják
11 órája
- Címlapon
Szoboszlai lett a címvédő végzete: gólpasszt adott majd gólt lőtt a Manchester City otthonában
A Liverpool óriási lépést tett az angol bajnoki cím felé.
2 órája
- Gazdaság
Lipők Sándor: A települések kétharmada a szolidaritási hozzájárulás nyertese
A polgármester szerint a települések bevételeit elsősorban az iparűzési adó határozza meg.
február 17., 15:52
- Gazdaság
Vészesen fogy a földgáz Európában – meddig bírjuk a telet?
Az európai föld alatti gáztárolók (UGS) töltöttségi szintje 50 százalék alá csökkent.
február 17., 10:38
- Gazdaság
Százmilliók forogtak kockán, többen örülhetnek ezeknek a számoknak
Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait.
február 16., 17:49
- Gazdaság
Új adatokat publikált az Energiaügyi Minisztérium a napelemek számáról
Többségük családi házak tetején működik.
február 17., 08:52
- Címlapon
Ami édeskevés Pilsenben a Fraditól, az itthon bőven elég
Az NB I nem az Európa-liga, megrázta magát Fehérváron az FTC.
11 perce
- Gazdaság
Befuccsolni látszik a Tesla Cybertruck-üzlete, óriási akciókat jelentettek be
Eddig nem látott árengedményekkel szórnák ki a készleteket.
február 16., 17:49
- Mindeközben
IQ-tesztnek veti alá az első randin kiszemeltjeit egy fiatal nő, de csúnyán visszaüt a terve
12 órája
- Gazdaság
Donald Trump padlógázra lépett, így hat a visszatérése Magyarországra
Terítéken a gazdaság, a tőzsde, Szécsényi Bálint, az Equilor elnök-vezérigazgatója tiszta vizet öntött a pohárba.
február 17., 11:51
- Gazdaság
Energiaügyi Minisztérium szerint Brüsszel ismét a rezsicsökkentést támadja
A tárca hangsúlyozta, hogy fenntartják a lakossági kedvezményt.
február 16., 20:15
- Mindeközben
Rekordösszegű vásárlás a Kincsvadászokban, ez a régiség kelt el eddig a legdrágábban
tegnap, 21:02
- Mindeközben
Nagy Ervin szerint az RTL elfelejtette őt: „Lehet, hogy lejárt ott kicsit a mandátumom”
tegnap, 19:40