Újabb magyar ügyekben vizsgálódik az EU csalás elleni hivatala

Ismét a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) látókörébe került Magyarország – írja a Magyar Nemzet. A lap brüsszeli forrásból úgy tudja, hogy ezúttal a nagy, uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások (közút- és vasútfejlesztések) miatt indult nyomozás, de továbbra is napirenden van a mezőgazdasági-vidékfejlesztési támogatások átvilágítása is.

A Magyar Nemzet szerint a fenti ügyekben felmerülő csalás gyanúját 18-20 nyomozó vizsgálja, ami elég magas szám, mert a 28 EU-tagállamra összesen jut nagyjából 170 fő. Magyarország a 2014-2020-as pályázati ciklusban 1100 milliárd forintot kapott integrált közlekedésfejlesztésre, és több mint 1000 milliárdot terület- és településfejlesztésre. A lap kérdésére az OLAF nem árulta el a gyanúsnak ítélt konkrét projekteket.

Az OLAF az uniós intézményeken belüli korrupciót, súlyos kötelességszegést, illetve az EU-s költségvetés terhére elkövetett csalásokat vizsgálja. A szervezet statisztikái szerint a 28 tagállam közül csak Romániában és Bulgáriában volt több csalásgyanús ügy 2015-ben: míg ellenünk 17 vizsgálat folyt, Romániában 45, Bulgáriában pedig 19, bár ebben a két országban 12-t, illetve 2-t maga a helyi kormány kezdeményezett saját magával szemben, hogy tisztázzák az EU-csatlakozásuk óta fennálló vitás pontokat – emlékeztet a Magyar Nemzet. Négy tagország: Dánia, Írország, Luxemburgés Szlovénia esetében egyetlen vizsgálatot se látott indokoltnak az OLAF.

Az OLAF gyakori vendég idén is Magyarországon, legutóbb Andy Vajna csatornái után érdeklődtek szeptember közepén, nyáron pedig a Híd a munka világába nevű, visszaélésgyanús roma felzárkóztatási program kapcsán hallgatták ki Hegedűs Istvánt, az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét.