Blanka, Bianka
9 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Adózzon ön is csupán 2,5 százalékot!

GettyImages-143013764
2016.11.16. 12:06
Van Magyarországon egy adónem, amivel ha ügyesen sáfárkodik az ember, és a végletekig kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket, egészen pimaszul alacsony, papíron akár 2,5 százalékos adókulcs mellett vállalkozhat. Mindezt ráadásul szinte adminisztratív teher nélkül teheti. A katáról van szó, amely az őszi adócsomag sztárja, minden vállalkozni vágyó álma, és mint ilyen, egyben az adóoptimalizálásnak és a rejtett foglalkoztatásnak is potenciális melegágya lehet.

Ön okos, intelligens, erős és piacképes szaktudással bíró ember, akiben megvan a vállalkozókedv, de utálja az adóhivatalt, meg a sok értelmetlen hülyeségét, a kiismerhetetlen adminisztrációt és az átláthatatlan NAV-os nyomtatványokat, és azt sem akarja, hogy lehúzzák a könyvelők és az ügyvédek? Ja, és mindemellett még általában véve adózni sem nagyon szeret, és ha lehet, inkább csinálná okosba'?

Van egy jó hírünk: hacsak nem keres irtózatosan sokat, akkor ehhez már ügyeskedésre sincs szükség, mert egy közelgő törvénymódosítással minden eddiginél vonzóbbá válik a kata, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adója, amivel minimális adminisztráció és szintén minimális adóteher mellett kamatoztathatja tudását.

Persze megfelelően kreatív könyveléssel azért még ennél is több lehetőséget rejt az adónem, legalábbis hallottunk már olyanról, hogy nagyobb vállalkozások is katával trükközve csökkentik kvázialkalmazottjaik, na meg saját maguk közterheit. És a dolognak más buktatója is van, például állami táppénzre vagy nyugdíjra ne nagyon számítson, aki olcsón akar vállalkozni.

A lényeg azonban mégiscsak az, hogy egyes szerencsés, tehetséges és rafkós honfitársaink egészen brutálisan alacsony, akár 2,5 százalékos adókulcs mellett róhatják le közterheiket.

Mi ez az egész?

Nem egy különösen új dologról van szó, a katát még 2012-ben találták ki, és a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint már most 160 ezren használják az adónemet. A dolog lényege, hogy a katás adózónak, aki csak egyéni vállalkozó, egyéni vállalkozás, egyfős bt. vagy közkereseti társaság lehet, fix havi adót kell fizetnie, és ezzel le van tudva minden. A tételes adó mértéke pedig főfoglalkozásúaknak 50 ezer, mellékállásban (azaz legalább heti 36 órás munkaviszony mellett) katázóknak pedig 25 ezer forint. 

A másik nagy előny, hogy a bejelentkezéshez és magához a vállalkozási tevékenységhez alig kell adminisztráció. A bejelentkezés online intézhető, a fix adót havonta kell utalni a NAV-nak, az éves adóbevallás nagyjából két perc alatt elkészíthető, hiszen csak egy számot kell beleírni, egész pontosan az előző évi bevétel mértékét.

Az egyetlen, bár elég fontos megkötés, hogy a kata bevételi határa eddig 6 millió forint volt, az efölötti bevételre 40 százalékos adót kell fizetni pluszban. Ez a korlát az őszi adócsomagban beadott törvénymódosítás elfogadása esetén 12 millióra nő majd, tehát ha valaki képes mellékállásban összevállalkozni 12 milliót, az kvázi 2,5 százalékos adófizetéssel letudhatja a fusizást.

Ezen túl még négy komolyabb kihívás van.

  1. A helyi iparűzési adó alól nem mentesülnek a katások, ami miatt egy plusz kört kell tenni az önkormányzatnál is.
  2. Ha valaki katázik, akkor vállalkozóként ő fizeti saját maga mint magánember TB-jét, amit külön le kell jelenteni a NAV-nak, ellenkező esetben hiába fizeti a járulékot, ez nem fog látszani a kórházak rendszerében, ezért nem fogják ingyen ellátni. (A TB része a fix adónak, tehát nem kell külön fizetni, csak lejelenteni.)
  3. Minden évben be kell fizetni a kötelező kamarai hozzájárulást, ami 5000 forint.
  4. Most 6, jövőre 8 millió forint lesz az alanyi áfamentesség határa, ami egyrészt plusz adminisztrációt jelent, másrészt 27 százalékkal növeli a katás szolgáltató árait, ami elég nagy versenyhátrány.

Mindazonáltal ha valaki 8 millió alatt marad, az ugyebár azt jelenti, hogy az ember befizet évi 300 vagy 600 ezer forintot a NAV-nak, plusz nagyságrendileg 50-100 ezer forint iparűzési adót az önkormányzatnak, és ennyi volt az adózás. (Az iparűzési adó főszabály szerint a bevétel 2 százaléka, de katások választhatnak 50 ezer forintos fix éves adót is e téren.)

Bár más világ, de érdekes összehasonlítani ezt a rendes alkalmazásban állók közterheivel: nekik jellemzően a bér harmadát viszi el az állam, ami azt jelenti, hogy egy 150 ezres bruttót kereső alkalmazott adóterhelése ugyanakkora, mint egy főállású katázóé.

Hatalmas biznisz

Persze a tételes adóra rájön még egy magasabb bevétel mellett a hat számjegyű iparűzési adó, és az sem feltétlenül reális 2016-ban Magyarországon, hogy valaki mellékesen összehozzon havi egymilliót, bár nem is lehetetlen. Az adónem viszont ennél jóval alacsonyabb bevétel mellett is nagyon jó biznisz. Ha valaki például havi 300 bruttó ezret tud kiszámlázni főállásban (és ennyi alatt nem is igazán érdemes vállalkozni), akkor iparűzési adóval együtt még mindig 20 százalék alatt lesz az adóterhelése. 

Nem tudjuk a számokat

A cikkhez megkerestük a NAV-ot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megszerezzünk néhány, a katát használókra vonatkozó adatot, amiből jobban kiderült volna, hogy pontosan kik és mire hazsnálják ezt az adónemet jelenleg, illetve rájuk nézve milyen hatása lesz a törvénymódosításnak. A cikk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.

A katát eleve a nagy hozzáadott értéket termelő, de kevés költséggel rendelkező egyéni vállalkozóknak találták ki, akik jellemzően magánszemélyeknek szolgáltatnak, tehát mondjuk a tanácsadók, más szellemi szabadfoglalkozásúak, esetleg kis költségigényű egészségügyi szolgáltatást nyújtók (pl. masszőrök) számára lehet előnyös. A költségeket ugyanis más adónemekkel ellentétben a katánál nem lehet leírni, és a cégek felé szolgáltatók számára nem előny az alanyi áfamentesség.

Viszont a keret hatról 12 millióra emelésével és az adminisztrációs könnyítésekkel igazából már a valamivel nagyobb bevételű mikrovállalkozások számára is teljesen versenyképes alternatíva lehet a kata. Kérésünkre ugyanis az RSM adótanácsadói végeztek néhány gyors számítást a törvénymódosítás hatásairól, amelyekből az jött ki, hogy az önfoglalkoztató vállalkozások esetében a magánszemély végső nettó jövedelmét nézve (és az esetleges adókedvezményekkel nem számolva) a kata egy csomó esetben jobban megéri, mint felmerülő alternatívák, azaz az egyszerűsített vállalkozói adó (közismertebb nevén eva) és a sima társasági adó.

Megéri áttérni

12 milliós éves bevétel alatt természetesen mindennél jobban megéri a kata. Például szélsőséges esetben egy olyan egyfős vállalkozás, amely pontosan 12 millió forint bevételt termel, de nincs saját költsége, majdnem 2,5 millióval jobban jár a katával, mint az evával. Ez esetben tokkal-vonóval 840 ezer forintot kell adózni, ami 7 százalékos kulcsnak felel meg.

De jelentős költségszint mellett is a kata a legjobb alternatíva: adott esetben egy 10 milliós költségek mellett 12,5 milliós bevételű (azaz a kata értékhatáránál valamivel többet kereső, ezért a 40 százalékos különadót is megfizető) vállalkozás közel másfél milliós haszonnal tud működni, míg ugyanez evával 3,5 milliós mínuszra, sima társasági adó mellett pedig 860 ezer forintos pluszba jönne ki.

Sőt, hiába a 40 százalékos pluszadó 12 milliós bevétel fölött, ennél bőven magasabb összegek mellett is versenyképes a kata. Például az evás bevételi korlát tornácán, 23,6 millió forintos bevétel mellett még 25 százalékos költségintenzitás mellett is veri a kata az evát. Alacsonyabb, a bevételek 10 százalékára rúgó költségek mellett pedig 30 milliós bevétel mellett is versenyképes a társasági adóval.

Fekete Zoltán Titusz, az RSM adómenedzsere szerint a törvénymódosítás fényében az evások közül nagyon sokak jól járhatnak, ha áttérnek a katára, és a költségeik mértékének függvényében a más mikrovállalkozások közül is sokak csökkenthetik terheiket ezzel az adónemmel. További szempont, hogy az evához, de főleg a társasági adóhoz képest jelentős adminisztrációs könnyítést jelent a kata, ami miatt adott esetben akár egy kicsivel magasabb adóteher mellett is megérheti a kis vállalkozásoknak és vállalkozóknak. Jelenleg nagyjából 30 ezer evás adózó van Magyarországon, vélhetően jelentős részüknek érdemes a váltáson gondolkozni.

Csalásra csábít

Persze a nagy adókönnyítés kapcsán nyilván sokakban megfogalmazódik, hogy hogyan lehetne a rendszert kijátszva szépen bebújni egy jó alacsony adókulcs mögé. Ahogy nem is olyan régen tömegek váltak kényszervállalkozóvá, miután munkaadójuk így próbált menekülni az amúgy tényleg magas magyarországi közterhek alól, úgy itt is felmerül annak lehetősége, hogy valaki rejtett munkaviszonyban katázzon.

Ezt a katáról szóló törvény két eszközzel próbálja kivédeni. Egyrészt ha valaki egymillió forint fölötti összeget számláz egyetlen cégnek, akkor ezt le kell jelentenie a NAV-nak, az adóhatóság pedig adott esetben ez alapján vizsgálódhat az ügyben. Ehhez kapcsolódóan pedig a törvény hét feltételt szab a rejtett munkaviszony kiszűrésére, amelyek mentén elkaszálható a valóban munkaviszonyban álló álvállalkozó. Ilyen például, hogy kötetlen munkarendben, saját tulajdonában álló telephelyen, saját eszközeivel végzi a munkát, a megrendelő nem szól bele a munkavégzés módjába, vagy bevételének kevesebb mint fele származik ugyanazon cégtől.

A dolgok buktatója azonban, hogy a hétből csak kettő feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a katás kibújjon a felelősségre vonás alól, ami elég sovány elvárás. Főleg, hogy egy korábbi minisztériumi irányelv szerint a rejtett foglalkoztatásra utaló jelek közül egynek a beteljesülése is elegendő kellene hogy legyen ahhoz, hogy elmeszeljenek egy céget.

A hét nem is kifejezetten szigorú feltételből kettőt pedig simán bele lehet írni egy vállalkozási szerződésbe is, ami már önmagában elég ahhoz, hogy rendben legyen a katás rejtett foglalkoztatás. Hallottunk például olyan céghálóról, ahol több mint száz embert foglalkoztatnak egy elég körmönfont katás konstrukcióban, ami papíron bár teljesen rendben van, de teljesen egyértelműen rejtett foglalkoztatásról van szó.

Nem lesz nyugdíj

Fekete Zoltán Titusz szerint ugyanakkor rendszerszinten nem jelent komoly adóelkerülési kockázatot a kata. Bár ha bizonyos dolgokra odafigyelnek, akkor lehetséges munkaviszony jellegű foglalkoztatást kata alá bújtatni, de a beszámolási kötelezettség fényében az ilyesmit elvileg elég könnyű lefülelni, ezért pedig vélhetően nem szélesebb körben elterjedt jelenségről van szó, és néhány jól körülírható szektort leszámítva a kata gyakorlatilag nem is jelent a foglalkoztatással szembeni valós alternatívát.

Az egyszerűsége és az alacsony adókulcs miatt pedig a katának fehérítő hatása is lehet, hiszen ha ilyen könnyű és olcsó befizetni, akkor sok értelme nincs adócsalással kockáztatni.

A másik buktató, hogy mivel az ember katásként csak 50 ezret fizet, ehhez hasonlóan alacsony, 81 ezer forintos járulékalap párosul. Ez magyarul azt jelenti, hogy ha például a katás vállalkozó táppénzre kerül, akkor szinte alig kap juttatást, ahogy állami nyugdíjra sem nagyon számíthat, aki huzamosabb ideig kata szerint adózik.

A táppénzes vagy nyugdíjas elszegényedés annyiban csökkenthető, ha valaki hajlandó 75 ezres tételes adót fizetni, ez esetben ugyanis jóval magasabb, 136 250 forintos járulékalapot eredményez. Azonban azzal számolni kell, hogy még a megnövelt járulékalapból sem lesz különösen erős táppénz vagy nyugdíj, tehát ha valaki havi több százazezer vagy akár egymilliót összekatázik, érdemes előtakarékoskodnia.