Gyárfás
16 °C
29 °C

Az Alexandrán marakodó milliárdosok kivéreztethetik a könyvszakmát

D MAR20170119026
2017.01.20. 10:16 Módosítva: 2017-01-20 11:34:45
Hetek óta szállingóznak az információk a pécsi könyvmágnás, Matyi Dezső cégbirodalmának széthullásáról, az Alexandra boltlánc felett lebegő pallosról. A helyzet megértését egymásnak ellentmondó információk, kiszivárgott levelek és titokzatos szereplők is nehezítették. Segítünk tisztábban látni az Alexandra-botrányban, amely sokak szerint a magyar könyvpiacra is végzetes csapást mérhet.

Teljes a zűrzavar a csőd szélén vergődő Alexandra könyvesboltlánc és a hozzá kapcsolódó cégbirodalom körül. Úgy tűnik, hogy a mostanáig ügyesen lavírozó Matyi Dezső ezúttal már tényleg nem tudja elkerülni a véget, mert a bajban levő cégcsoport utolsó bástyája, az 56 üzletből álló hálózatot üzemeltető Rainbow Üzletlánc Kft. felett is elvesztette az irányítást.

Az Alexandra esetleges csődje azonban nem pusztán annyit jelent, hogy tönkremegy egy magyar cég: a háttérben meghúzódik a kiszolgáltatott magyar könyvpiaci struktúra, amely lényegében csak veszíthet ez egész felfordulással. Utánajártunk, mi a valóság a továbbgyűrűző évtizedes problémahalmaz és egymásra mutogatás okozta ködös helyzetben.

Az Indexnek nyilatkoztak Matyi Dezsőék és Somogyi Ferenc is, aki a Matyiékkal tulajdoni vitában álló Wolf-CRS nevében eljáró rejtélyes szereplőként bukkant fel. Somogyi igazából a korábban válságmenedzsmentre felkért tanácsadó cég tulajdonosa, aki a munkája során arra jutott: a jelenlegi rendszerben fenntarthatatlan a vállalatcsoport működése, és úgy látja, törvénytelenségek is folytak, ezért több feljelentést tett az ügyben.

Ezzel azonban nincs egyedül: Matyi jogi képviselője állítja, hogy már a Wolf-CRS tulajdonszerzése is csak okirat-hamisítással valósulhatott meg a Rainbow-ban, a jelenlegi cégvezetés pedig a beleegyezésük nélkül működik, ezért ők is megtették a szükséges lépéseket a rendőrségen.

A válság mint állandó állapot

Az Alexandra gyakorlatilag évek óta folyamatosan válságmenedzsmentre szorul, de tavaly nyáron sűrűsödtek be igazán a felhők fölötte. Ekkor kezdett látszani, hogy a Rainbow Üzletlánc Kft., amibe Matyi Dezső a Pécsi Direkt Kft. felszámolása után átmentette a bolthálózatot, szintén bajban van, tartozásokat halmoz fel. Az országos üzletláncot fenntartó Rainbow a csoport legfontosabb cége, mivel ezen keresztül realizálják a könyveladásból származó nem kevés bevételt (2015-ben ez több mint 7 milliárd forint volt), innen kellene visszakerülnie a pénznek a szintén a Matyiék érdekeltségébe tartozó nagykereskedelmi cégbe, a Könyvbazár Kft.-be. Utóbbi felel azért, hogy a sor elején álló kiadók megkapják a jussukat a kereskedőnek bizományban átadott könyvek fejében.

Hogyan működik a könyvpiac?

A könyvpiac sajátossága más iparágakkal szemben, hogy kevés kivételtől eltekintve bizományosi rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy a nagy láncoknál az árut bizományba veszi át a kiadótól a nagykereskedő, majd onnan a kiskereskedő, és az eladott példányok után kapja meg a pénzt mindenki visszamenőleg. A kisker leveszi az árrést, majd kifizeti a nagykernek az általa szabott árat, a nagyker pedig szintén levéve a maga hasznát, odaadja a kiadónak az őt illető részt. Az a könyv, amit a boltok polcain látunk, technikailag tehát nem az üzlet tulajdona, csupán tőle lehet megvásárolni, de épp ezért az így keletkező bevétel egészével sem rendelkezhet a maga belátása szerint a boltüzemeltető.

A bizományosi rendszer előnye, hogy nem kell hatalmas tőke például egy könyvesbolt nyitásához, és nem kell attól tartania a boltosnak, hogy egy félresikerült rendeléssel sok millió forintnyi könyv marad a nyakán. Hátránya viszont, hogy amennyiben a lánc tetején álló szereplővel – mostani példánkban ez a Rainbow Kft. – valami nem stimmel, akkor csúnya tartozási láncok tudnak kialakulni, amelynek a legvégén a kiadók (és persze adott esetben a szerzők, a nyomdák stb.) szívnak.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke, Kovács András szerint a rendszerváltás óta – amikor elveszett a bolthálózat jelentős része – nem történt meg a szektor konszolidációja, és nagyságrendileg 7-8 milliárd forint tőke hiányzik az ágazatból.

A Rainbow azonban már egy ideje azzal is bajban volt, hogy fizesse a bérleti díjakat az üzlethelyiségek után. Novemberre már az országos hálózat összesített bérletidíj-tartozása több mint 260 millió forintra rúgott a cégek interimmenedzsmentjével (avagy válságkezelésével) megbízott Somogyi Ferenc összesítése szerint.

Somogyi és PD Consulting nevű tanácsadó cége nyáron került a képbe az Alexandránál, ekkor bízták meg a vergődő Könyvbazár Kft. átvilágításával, ő azonban hamar arra jutott, hogy a vizsgálat nem szorítkozhat kizárólag a nagykereskedelmi cégre. Már a könyvelés felületes áttekintésével is olyan pénzmozgások látszottak a csoport cégei között, amelyek átfogóbb betekintést tettek szükségessé, így Somogyi elmondása szerint a tulajdonosok megbízásából kiterjesztette a vizsgálatot a kiskereskedelemért felelős Rainbow Kft.-re is.

A két fő cég azonban csak a jéghegy csúcsa a csoportban, a tanácsadó vizsgálatából kiderült, hogy az átláthatatlan, mintegy ötven kisebb-nagyobb vállalkozásból álló, mérete ellenére gyakorlatilag kézivezérléssel irányított Matyi-birodalomban elfolyik a pénz. A normál működés úgy nézett volna ki, hogy az eladásból származó bevétel nagyjából fele (általában kb. ekkora árréssel dolgoznak a könyvesboltok) visszamegy a Könyvbazár Kft.-nek, egyéb költségei mellett ebből fizeti ki a nagyker a kiadókat a bizományban átadott könyvekért. Csakhogy Somogyi tapasztalata szerint nem ez történt.

Kézivezérelt körbetartozási rendszer

A papírforma helyett a Rainbow Kft. bevételéből iszonyú mennyiségű pénzt adott kölcsön a cégcsoport kisebb tagjainak, vagy csak simán fizette helyettük a számláikat. Itt nem csak a könyvágazaton belül és kívül működő Matyi-érdekeltségű cégekre kell gondolni. A Rainbow-nak Somogyiék összesítése szerint tetemes összeggel tartozik többek között:

  • a Matias Wine World Kft. (305 millió forint)
  • a Bia-Horse Kft. (39,4 millió forint)
  • a Nebuló Kft. (229 millió forint)
  • az E-Fabrik Kft. (40 millió forint)
  • az Alexandra Könyvesház Kft. (501 millió forint)

A nagy kintlévőségekről árulkodik a Rainbow utolsó leadott mérlege is: az online cégadatbázis szerint a kiskercégnek 2015-ben 3,47 milliárdos kötelezettsége (ennyivel tartozott a cég másoknak, döntően a Könyvbazárnak) és ezzel párhuzamosan 3,18 milliárdos követelése (ennyivel tartoznak más Matyi-érdekeltségek a cégnek) volt.

A mérlegből ez nem olvasható ki, de a PD Consulting vizsgálatából kiderült, hogy a Rainbow felé fennálló tartozások szinte mindegyike a cégcsoporton belül kifizetett pénzek következménye. Úgy tűnik tehát, hogy

Matyi Dezsőék azért nem tudták rendesen fizetni az üzlethelyiségek bérleti díjait és a saját nagykereskedelmi cégüket (vagyis végső soron a kiadókat), mert helyette a család egyéb vállalkozásait hitelezték.

Somogyiék adatai szerint egyébként a legutóbbi elérhető mérleg óta a helyzet tovább romlott. Jelen pillanatban az Alexandra-csoport összesített tartozása a Rainbow Kft. felé már 3,22 milliárd, és van még 0,74 milliárd munkavállalóknak vásárolt utalványa, míg a Könyvbazárnak 3,62 milliárddal lóg. Eszerint ha a Matyi-birodalom minden kisebb cége kiegyenlítené a tartozását a fejőstehénként kezelt kiskercég felé, valamint az utalványok értéke is visszakerülne a cégbe, meg lenne oldva a probléma.

Feltűnik a szürke farkas

De mindez nem ilyen egyszerű. A cégcsoport többi tagjának aktuális anyagi helyzetére nem látunk rá sem mi, sem a tanácsadók, mivel azok átvilágítására nem lettek felhatalmazva. Mindazonáltal feltételezhető, hogy ha ezek rendelkeznének ekkora mennyiségű likvid tőkével, akkor eleve nem jártak volna rá a Rainbow bevételeire az elmúlt években. A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy időközben az Alexandra-csoport tulajdonviszonyain belül is úrrá lett a káosz.

A jelenlegi problémákhoz az eladósodáson kívül az vezetett, hogy a Rainbow Kft.-ben ősszel megjelent egy rejtélyes új tulajdonos, akinek szerepe és motivációi nem világosak, az viszont biztos, hogy a viszonya csúnyán elmérgesedett Matyi Dezsőékkel. Ez a Wolf-CRS nevű, 2010-ben hárommilliós alaptőkével bejegyzett cég, amelynek a könyvszakmához semmi köze, fő profilja elvileg az ingatlanozás. További furcsaság, hogy a céginformációs rendszer szerint utoljára 2010-re vonatkozóan adott le beszámolót, holott ez kötelező lenne minden évben.

Ennek ellenére a Wolf-CRS információink szerint menedzsmentjogokat és (a cégadatbázis szerint) tulajdonjogot szerzett a Matyi-birodalom több cégében is az elmúlt évek folyamán. A folyamatot végül az tetézte be 2016. szeptember 1-jén, hogy a Rainbow Kft.-ben is megjelentek tulajdonosként. Ugyanezen a napon történt egy másik változás is a cégnél: ügyvezető igazgatói pozícióba Szabó Tünde, Matyi Dezső volt felesége helyett egy bizonyos Vass István került.

Vass István nem a Wolf-CRS-től jött, őt a PD Consulting javasolta a pozícióra. Vass közgazdász, a TM Line-ban, Somogyi felszámolással foglalkozó cégében dolgozik, a határozott idejű (fél évre szóló) ügyvezetői megbízást pedig a válságmenedzsment részeként vállalta el. Mindezt Somogyi elmondása szerint a szeptember eleji taggyűlés egyhangúlag megszavazta, igaz, a Matyi családból nem volt jelen minden tulajdonos, őket Matyi Dezső képviselte megbízással.

Ezt a kavarást már nem bírta a rendszer

Ősztől kezdődően a bonyolult képlet tehát a következő: adott a kiterjedt Matyi-cégbirodalom, amelynek fő cégében a család kezéből kicsúszott a teljes tulajdon, ügyvezetőként pedig átmenetileg egy felszámolásra szakosodott közgazdász irányítja.

Ennek a cégnek brutális tartozásai vannak a nagykereskedelmi cég felé, de maga is likviditási gondokkal küzd, mivel a cégcsoport többi tagja még ennél is nagyobb összeggel tartozik neki. A kívülről az ügyvezetői székbe ültetett közgazdász tevékenységét pedig egy ponton túl Matyiék nem szívelték.

Nem igazán meglepő, hogy ezt a kényes egyensúlyt csak nagy nehézségek árán sikerült november-decemberben fenntartani: Somogyi elmondása szerint Matyi Dezső a Rainbow Üzletlánc Kft. irányítását nem akarta ténylegesen átadni, az válságmenedzsment küzdött a teljes Matyi-stábbal. „Ők uraltak adatokat, informatikát, logisztikát, könyvelést és a teljes cég menedzsmentjét, akadályozták a Rainbow alkalmazottaival való kapcsolatfelvételt. Csak akkor kértek bármilyen segítséget, ha boltbezárásról volt szó, vagy nagyon sürgős könyvkiadói kifizetésekre volt szükségük” – meséli Somogyi a saját olvasatát a történtekről.

Az ideiglenes menedzsment decemberre került olyan helyzetbe, hogy a november 30-i adatokat 99 százalékos biztonsággal megkapták, ezért ekkor utasítást adtak a pénzügynek, hogy különösen a pénztári ki- és befizetések csak az engedélyükkel történhetnek. Ezt az utasításukat Somogyiék szerint nem tartották be, így év végére beállt a patthelyzet. Jelen pillanatban a rendszer áll: a Könyvbazár nem szolgáltat az üzleteknek, a Rainbow pedig nem ad a bevételből a Könyvbazárnak.

Ebben a helyzetben született a hét elején napvilágot látott Matyi Dezső-féle, elsőre nehezen értelmezhető levél (a Hvg.hu-n eredetiben elolvasható). A könyvmágnás ebben azzal próbálta hárítani a jussukat kérő könyvkiadók igényeit, hogy követelésüket a Rainbow Kft.-n hajtsák be, mivel a Könyvbazár a Rainbow tartozása miatt nem tud fizetni – igaz, azt már nem tette hozzá, hogy a Rainbow meg a csoport kisebb cégeinek tartozása miatt van bajban.

Matyi szerint őt átverték

Megkerestük a Matyi Dezsőt, hogy mondja el a terveit, illetve álláspontját a kialakult helyzettel kapcsolatban. Matyi a jogi képviselőjéhez, Bodnár Imréhez irányított minket. Bodnár kérdésünkre közölte: a gond már ott kezdődik, hogy a Matyi család el sem ismeri a Wolf-CRS tulajdonosi státuszát a Rainbow-ban. Szerintük a Wolf hamisítással szerzett tulajdonrészt a cégben, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a rendőrségen.

Az ügyben az ügyvéd tájékoztatása szerint folyik a nyomozás, amelynek része többek között az aláírt szerződések írásszakértői vizsgálata. De Matyiék mással is vádolják a Wolf-CRS-t: a cég több olyan lépést is tett a menedzsmentjogok gyakorlása kapcsán, amelyeknek, mint mondják, „lehet büntetőjogi vonzatuk”.

Mindezek miatt Matyi Dezső arra számít, hogy hamarosan a hatóságok számára is kiderül: megvezették és kitúrták a cégéből, így a család visszakapja a teljes tulajdont a Rainbow-ban. Arra a kérdésünkre, hogyan került a cég élére ideiglenes ügyvezetőként a válságmenedzselő Vass István, Bodnár azt mondta, már az ő kinevezése is Matyiék feje felett történt, a reorganizáció pedig csak a nyilvánosság felé vetített kép. Szerintük a Rainbow Kft.-ben a karácsonyi forgalom után biztosan van elég likvid tőke a Könyvbazárnak szükséges lejárt tartozások kifizetéséhez, de ezt az ügyvezető nem hajlandó a rendelkezésükre bocsátani.

A Wolf CRS célja Matyiék szerint valójában egészen más. Hogy konkrétan mi, azt maguk sem tudják, de lehetőségként felmerült többek között, hogy Matyi Dezső könyvbirodalmának bedöntésével vennék át a helyét a piacon. A következő lépéssel kapcsolatban az ügyvéd annyit árult el, Matyinak minden bizonnyal van már terve, hogyan vágja ki magát mindebből, és valószínűleg napokon belül tájékoztatni fogja a médiát róla.

Tanácsadó: Ez így nem mehetett tovább

Matyi Dezső álláspontjának megismerése után ismét beszéltünk Somogyi Ferenccel, aki azt mondta, az üzletek bevételét 2017. január 2-át követően azért nem bocsátják a Matyiék irányítása alá tartozó Könyvbazár rendelkezésére, mert a Matyi-birodalom – részben fentebb részletezett ” tartozásainak behajtásáig nincs lehetőség semmilyen kifizetésre, és mert a korábbi tapasztalatokból kiindulva attól tartanak, az jelentős részben nem a kiadóknak menne.

Ehelyett úgy sejtik, a pénz megint elvándorolna a cégcsoport egyéb tagjai felé, ahogyan az történt szeptember és november között is, amikor még nem fogták olyan szigorúan a gyeplőt. Már bőven Vass István ügyvezetése alatt állt a cég, amikor Somogyi szerint rendszeresen visszaéltek a helyzettel Matyiék, és titokban a velük bizalmi viszonyban álló alkalmazottakkal intéztettek problémás pénzfelvételeket, utalásokat más cégek felé.

„Matyi Dezső nem akarja megérteni, hogy ez így nem működik tovább, ha meg akarja menteni a cégcsoportot, akkor hatékonyságnövelésre, átszervezésre van szükség, ami áldozatokkal jár” – mondta Somogyi.

A tanácsadó a Wolf-CRS-sel kapcsolatos problémákról nem nyilatkozott, mint mondta, az ő megbízatásukat Matyiék is jóváhagyták, a tulajdonosok közti érdekellentétek pedig nem rá tartoznak. Az azonban annál inkább, amit az átvilágítás majd a Matyiékkal közös munka során tapasztalt, és eközben több olyan dologra is bukkant, amelyek szintén feljelentést értek, állítja Somogyi Ferenc. Ezek között van egy költségvetésicsalás-gyanús ügy, amikor a cég szerinte lejárt utalványokkal trükközött, illetve két másik eset, amikor a Matyiék felé hűséges alkalmazottak Vass István háta mögött és felhatalmazása nélkül intézkedtek pénzügyekben.

A legnagyobb baj ezzel, hogy a dolgozókat is belekeverték a bűncselekményekbe

– magyarázza Somogyi. Természetesen megpróbáltuk megszólaltatni a szerződéshamisítással vádolt Wolf tulajdonosát, Ihász Pétert is, ő azonban csupán annyit üzent, hogy „rágalmakra nem kíván reagálni”.

A legnagyobb vesztes a könyvszakma lehet

Az egész kacifántos Alexandra-balhé tűnhetne viharnak a biliben, ha a magyar könyvpiac szerkezete nem olyan lenne, amilyen. De mivel az ágazatról nem lehet elmondani, hogy stabil lábakon állna, az egyik legnagyobb könyvesboltlánc bedőlése komoly fejtörést okozna minden szereplőnek, pesszimistább olvasatok szerint egyenesen magával ránthatná a piacot.

A könyvpiacra rálátó, névtelenségét kérő forrásunk szerint egy átlagos magyar kiadó könyveladásainak 20-25 százaléka történik az országos Alexandra-hálózaton keresztül, méretekben csak a Libri, illetve a Líra vethető vele össze. Ilyen körülmények között a kiadók még akkor is ki vannak szolgáltatva Matyi Dezső cégének, ha az egyébként rendszeresen csúszik a kifizetéssel. Forrásunk szerint a pénzügyi gondok egyáltalán nem új keletűek, a többször átszervezett Alexandra nagyjából 15 éve problémásan fizet a kiadóknak, így nem csak a most felgyűlt, eleve milliárdos nagyságrendű összeggel tartozik, hanem a korábbi időszak elmaradásaival is.

Nem meglepő, hogy a kiadók bepánikoltak az Alexandra csődközeli állapotáról és a két fő cég közti konfliktusról szállingózó hírektől: attól tartanak, hogy ha nem lépnek, akkor nemcsak a karácsonyi rekordbevételből befolyt összeget kockáztatják, hanem a készleteiket is – ez önmagában százmilliós tétel nagyobb szereplők esetében. Ezért sajtóinformációk szerint több nagy kiadóvállalat, köztük a Líra is a könyvei visszahívásáról döntött a napokban, de ennek átfutása 30-60 nap a bizományosi szerződések alapján.

Beszéltünk Kocsis Andrással, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnökével, aki elmondta, az utóbbi napokban gyakorlatilag folyamatosan ülésezik a szervezet elnöksége, és nemrég találkoztak a Rainbow Kft. képviseletében megjelent Somogyi Ferencékkel, illetve magával Matyi Dezsővel is. Kocsis szerint a könyvszakmának egyértelműen az az érdeke, hogy a Könyvbazár Kft. rendezni tudja a tartozását, és hogy az Alexandra bolthálózata is fennmaradjon. A MKKE próbálja csitítani a kiadókat, hogy ne törjön ki a pánik, de azt ő sem tagadta, hogy vannak, akik már visszahívták a könyveiket.

Ugyanakkor vannak olyan hangok is, amelyek szerint a szakmának jobb lett volna, ha az örökké problémás Alexandra bedől akár még karácsony előtt. Így az akkor keletkező bevétel már olyan boltokon keresztül realizálódhatott volna, amelyeknél nincs ekkora kockázat, a hálózat helyét pedig idővel betöltené egy új piaci szereplő.

Hogy mi lesz a vége, azt egyelőre szinte lehetetlen megtippelni, a labda egyszerre pattog a kiadóknál, az Alexandra vegyes tulajdonosi körénél, a tanácsadó cégnél, illetve a feljelentések nyomán most már a rendőrségnél is. Mindenesetre a tét egy országos könyvesbolthálózat fennmaradása, csak ott 350 ember munkája, továbbá a teljes magyar könyvpiac felbolydulása. A február 28-ig még a PD Consulting megbízásából ügyvezetői feladatokat ellátó Vass István a cég állítása szerint arra törekszik, hogy a lehetőségekhez képest rendezze a helyzetet, törlessze az elmaradt bérleti díjakat, és befektetőt találjon, aki képes fenntarthatóan üzemeltetni az országos bolthálózatot.