A rezsiholding megvette az EDF Démászt
További Gazdaság cikkek
- Ezermilliárd forint fölé nőtt Mészáros Lőrinc vagyona, megjelent a leggazdagabb magyarok listája
- Tiborcz István üzleti kérdésekben nem kéri ki Orbán Viktor véleményét
- Jelentős áremelkedésen mentek át ezek a termékek 2024-ben
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
Az állami rezsiholding, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megveszi az EDF Démász áramszolgáltatót, aminek eddig a francia hátterű EDF International volt a tulajdonosa. A tranzakció a hatósági jóváhagyásokat követően lezárult, a vállalat új neve 2017. március 1-jétől DÉMÁSZ Zrt. lesz - derül ki az ENKSZ közleményéből.
A délkeleti országrészben szolgáltató cég közel 1500 főt foglalkoztat. A társaság mintegy 775 ezer lakossági- és versenypiaci fogyasztót lát el villamosenergiával, így az egyetemes szolgáltatás mellett 10%-os részesedése van a hazai szabadpiacon is, írja az ENKSZ közleménye.
A felvásárlással az államhoz kerül a társaság eszközei, tudásbázisa és leányvállalatai, így a 32.200 km hosszú villamos hálózatot üzemeltető, elosztói engedélyes EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. is. Az ENKSZ részben saját, részben külső forrásból finanszírozza a felvárásárlást. Ez utóbbit az MVM Csoport biztosítja, amely ezzel később az ENKSZ résztulajdonosa lesz az esetlegesen szükséges hatósági jóváhagyások megszerzését követően.
Már évek óta szó volt már arról, hogy az EDF Démász kivonulna Magyarországról. Arról a tervről, hogy az EDF hálózati cégét megvennék, korábban már egy belső, Miniszterelnökségen készült dokumentum is kiszivárgott, az Index által megszerzett anyagban 100-120 milliárd forintos árral számoltak.
Márciusban azt írtuk , a kivonulásban csak részben lehet szerepe a rezsicsökkentésnek és az ágazati különadóknak, hiszen az energiapiac a világban mostanában átalakulóban van, és sok európai cég leányvállalata döntött hasonlóan, hogy a hazai piacra tudják összpontosítani az erőforrásaikat.
Ugyanakkor az állam alkuerejét növelhette a cég felvásárlásakor, hogy az elosztócégeket a szabályozáson keresztül egy ideje sakkban tartja, és az Európai Bizottság rosszallása ellenére továbbra is fenntartanáaz egyébként uniós irányelvvel összeegyeztethetetlen helyzetet. Mindezt persze a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartására hivatkozva, a Jobbik támogatásával.
Az, hogy az rendszerváltás után privatizált elosztócégek külföldi tulajdonosait szabályozói ráhatással eladásra kényszerítik, egészen régi terv . Matolcsy György miniszterként már 2012 novemberében egészen nyíltan kijelentette : „Aki helytelenül privatizációs vagyonhoz jutott a természetes monopóliumok területén – energia, szennyvíz, víz, csatorna –, attól vissza fogjuk venni, mert önként visszaadja. Mert olyanok lesznek a feltételek.”