Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kell nekünk egyáltalán olimpia?

2017.02.02. 07:39

Eötvös József Csoport

Az Eötvös József Csoportot 2015 márciusában alapították.  A csoport alapítói nagyrészt a rendszerváltó generáció holdudvarából jövő, de a 2010 utáni Fidesztől elfordult egyetemi férfiak: Bod Péter Ákos, Tölgyessy Péter, Chikán Attila, Mellár Tamás, Sólyom László, Jóri András, Kádár Béla, Urbán László és Csaba László. 

A Csoport célja, hogy rendszeres összejövetelekkel olyan intellektuális és értékelvű közösséget teremtsen, amelyben közéleti kérdések színvonalas és őszinte megvitatására kerülhet sor.

„Az a gyanúm, hogy itt nem mindenki olimpiapárti, de ebben a felosztásban most én fogom védeni az olimpiát, szóval hálás szerepre vállalkoztam” – kezdte mondanivalóját szerda este Dénes Ferenc sportközgazdász a Horánszky utcai jezsuiták nagytermében, ahová az Eötvös József Csoport szervezett beszélgetést „Rendezzünk-e olimpiát?” címmel.

A közönség kérdéseiből ugyan később kiderült, hogy valóban többen lehettek az olimpiaszkeptikusok, de azért olyanok is akadtak, akik szerint az olimpia egy olyan befektetés, ami tényleg egy nemzetet összekovácsoló élményt adhat, ezért kár lenne kiadni.

Közéjük tartozott Dénes Ferenc is, aki közgazdasági elemzésének végére érve valami hasonló következtetésre jutott: „Nem az a kérdés, hogy az olimpia megéri-e, vagy sem, mert anyagilag biztos nem. Hanem az, hogy mennyit vagyunk hajlandóak áldozni azért, hogy bizonyos célok megvalósulhassanak az olimpia miatt” – mondta. Később még azt is elmesélte, hogy polgármesterekkel és közösségi vezetőkkel beszélgetve még helyi szinten is mindig csak széthúzásról hall, viszont szerinte Magyarországon az egyetlen dolog, ami nemzeti szinten is közösségi élményt tudna nyújtani, az a sport.

Ez lehetne az a vezérelv, ami össze tudná rázni az országot

– mondta.

Miből lesz a nemzeti nagyság?

„A kérdés, amit fel kellene tenni inkább az, hogy milyen társadalom az, aminek egy olimpiára van szüksége arra, hogy büszke legyen magára” – mondta Dénes Ferenc tételmondatára reagálva Hajnal Miklós, az olimpiáról szóló budapesti népszavazásért kampányoló Momentum Mozgalom elnökségi tagja, aki szerint nem kéne összekötni a hazafiasság kérdését az olimpiával, ugyanis az országban sokkal fontosabb ügyekre kellene elkölteni azt a pénzt, amit az olimpiára költenénk.

Hajnal azon kívül, hogy többször is megjegyezte, hogy az ország valójában nem tudja, hogy mekkora kockázatot vállal az olimpiával, azt emelte ki Dénes Ferenc érvei ellenében, hogy ezt a pénzt olyan ügyekre lehetne elkölteni, amik az olimpiánál sokkal jobban össze tudnák rázni az országot. Ilyen lenne szerinte például, ha az országot tízezrével elhagyó nővéreket magasabb bérekkel tudnánk hazacsábítani.

Mi lehetne, annál nagyobb nemzeti élmény, ha hazajönnének az elvándorolt magyarok

– kérdezte, de azt is megjegyezte, ő személy szerint azt is értékelné, ha az olimpia helyett például a mélyszegénység felszámolására költene az ország. Hajnal azért sem tartaná jónak az olimpia megrendezését, mert az a kiadások 63 százalékában Budapestet fejlesztené, amivel növelné a már amúgy is nagy regionális egyenlőtlenségeket Magyarországon.

A hosszabb távot érintő érvek mellett szerinte ráadásul a konkrét esemény is csak egy szűk rétegnek kedvezne, hiszen a drága jegyek miatt csak kevesek privilégium lenne, hogy megtapasztalják az olimpiai játékok hangulatát, ráadásul a fejlesztések közvetlen és közvetett hatását is inkább csak a fővárosiak éreznék.

„A társadalmi hasznok rendkívül egyenlőtlenül fognak megoszlani, de a dolgoknak ez a természete” – mondta erről Dénes Ferenc, és egy korábbi közvélemény-kutatásra hivatkozva azt emlegette, hogy a Borsod megyei szegények voltak az olimpia legnagyobb támogatói. Dénes szerint sok munkanélküli munkalehetőséget lát az olimpiában, és szerinte ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Mennyibe kerül, és mennyit ér ez az egész?

Alapelveket tekintve tehát szinte alig értett egyet Dénes Ferenc és Hajnal Miklós, és alapvetően az olimpia költségeivel való matekozásnál is elég más következtetésekre jutottak, bár ezen a területen azért volt néhány pont, amiben egyetértettek.

Kezdjük a legnagyobb ellentéttel: Dénes Ferenc több modellt is bemutatott az olimpia költségeivel és hasznával kapcsolatban. Ezeknél nagyon optimista előfeltételezésekből indult ki, például olyasmikból hogy nem lesz lopás, a pénzeket hatékonyan fogják felhasználni, épp gazdasági növekedés lesz Magyarországon 2024-ben és nem zavar majd be semmilyen rendkívüli esemény.

Ehhez még hozzájön az is, hogy PricewaterhouseCoopers (PwC) tanulmánya – aminek számításait Dénes megbízhatónak tartja – azzal számol, hogy mivel minden olyan beruházás, ami kell az olimpiához, szerepel korábban benyújtott fejlesztési tervekben, ezért csak a szervezési költségekkel számolni. Ez alapján ha ezeket a kiadásokat és a bevételeket összevetjük, akkor Dénes szerint 169 milliárd forintos veszteség jön ki. Ugyanígy veszteséges viszont az a modell is, ami figyelembe vesz még 2070 milliárdnyi járulékos beruházási költséget, illetve a közvetett és a gazdaság fejlődéséből következő bevételeket is.

„Ha a számok alapján veszteség van, akkor szoktuk elővenni az országimázst, ami alapján hosszabb távon a külföldi tőke idejövetele, vagy a sport fellendülése várható” – mondta Dénes Ferenc, aki szerint az is egy tényező, hogy egy sikeresen megrendezett olimpia Magyarország szerepét a régióban jelentősen megerősítené. Dénes szerint emellett az sem elhanyagolható, hogy az olimpiarendezésnek van egy olyan nem számszerűsíthető oldala is, hogy sok emberben jó érzést kelt, büszkévé teszi őket, ha Magyarország rendez.

Ez alapján szerinte az olimpiarendezés még 200 milliárdos veszteséggel is vállalható, de ehhez az kell, hogy „ne a jelenlegi, hanem a fejlett Nemzeti Együttműködés Rendszerének feltételei” érvényesüljenek.

 "Az olimpiával kapcsolatos közbeszéddel a politikus részéről kicsit az az érzésem, mintha olyan lenne, mint mikor a dartsnál eldobjuk a nyilat, és ahova megékezik, azt körül rajzoljuk, hogy pont ide akartuk dobni"- mondta Dénes a jelenlegi helyzetről, és sorolta, hogy mikre lenne szükség. Például hogy legyenek átláthatóak a költségek, ne nagyon legyen korrupció.

Átlátható végrehajtásra és széleskörű ellenőrzésre van szükség, és legyen népszavazás igennel, én azt mondom. Ők meg azt mondják, legyen nemmel

- fordult a mellette ülő Hajnal Miklós felé.

Túl sok a kockázat

„A PwC-tanulmánnyal kapcsolatban az a helyzet, hogy már az előfeltételeivel sem fogunk egyetérteni” – mondta Hajnal, majd kifejtette, hogy a tanulmánnyal leginkább az a baja, hogy nem veszi figyelembe, hogy az olimpia által generált kiadásokat jobban is el lehetne költeni. A helyi szponzorok magyar cégekre is költhetnének, amiből mehetne pénz magyar bérekre vagy kutatásfejlesztésre. A turizmusban lehet, hogy nőne a forgalom, de a londoni olimpia idején csökkent a múzeumok látogatottsága, tehát egy más fajta turizmust szorított ki az esemény.

Aztán tovább sorolta, hogy mi a baj az olimpiával: eddig csak Los Angeles volt profitábilis, mégpedig azért mert csak egy pályázó volt, most viszont verseny van, ami arra ösztönzi a pályázókat, hogy ne gazdaságos, hanem grandiózus tervekkel próbáljanak tetszeni a NOB-nak. A szponzorok is akkor boldogok igazán, ha látványos és drága az olimpia, hiszen ez teszi értékesebbé a terméküket. Ez tehát egy érdekellentét a magyar adófizetők és a NOB, illetve a szponzorok között.

A történelmi tapasztalatok alapján a tervezett költségeket ráadásul rendre átlépik a rendezők, miközben állami garancia van arra a magyar pályázatban is, hogy a pluszköltségeket az adófizetők állják. Hajnal a Dagály példáját emlegette, ami a tervezett 8 milliárd helyett már 43 milliárdos költségnél tart. „Nem látható, hogy milyen fékek vannak a rendszerben, amik megakadályozzák a költségtúllépést” – mondta, és azt is megemlítette, hogy már a magyar olimpiai pályázati költségeket is túlbecsülték, ott már 3-4-szeres túllépés van. Hajnal szerint az Állami Számvevőszék és a Transparency International elemzései alapján is elég nagy a korrupció valószínűsége.

Hajnal további kockázatokat is emlegetett, például azt, hogy a tanulmány 45 ezer önkéntessel számol, miközben az előző két olimpián 60-70 ezer önkéntes volt: ha viszont az önkénteseket fizetésért dolgozó munkaerővel kell pótolni, az megint egy pluszköltség.

De a kockázatok elemzésébe Dénes Ferenc is beszállt, aki azt jegyezte meg, hogy szerinte esélytelen, hogy csak a tanulmányban becsült 500 ezer külföldi turista jöjjön ide, ha olimpia lesz, szerinte legalább egymillióval kell számolni, ennyi szállodát viszont magánberuházók biztos, hogy nem fognak megépíteni, mert hosszabb távon nincs rá kereslet.

Azt egyébként Dénes is elismerte, hogy sok a kockázat, de nem egyértelmű, hogy mekkora: azt mondta,

lehet, hogy belevágunk egy projektbe, aminek a költségeit a gyerekeink is fizetni fogják, de az is lehet, hogy kihagyunk egy vissza nem térő lehetőséget.

Az országban kihasználatlanul működő új focistadionokat emlegetve Hajnal azt a kérdést tette fel, hogy tényleg az olimpia-e a legjobb módja annak, hogy országimázst építsünk. Szerinte ugyanis az országot összehozó nyári foci-Eb sem arra példa, hogy sportesemény rendezésére lenne szükség, hanem inkább hosszú távú tehetséggondozásra lenne szükség, hogy a magyarok jól szerepeljenek a sportversenyeken.