Az év végén sem pörgött a magyar gazdaság

A tavalyi év utolsó három hónapjában 1,6 százalékkal bővült a magyar GDP a KSH kedden reggel megjelent első becslése szerint, ezzel az egész éves teljesítményének nagyjából megfelelően zárva a magyar gazdaság legvacakabb évét 2012 óta. Ezzel a teljesítményével a magyar GDP növekedési üteme október és december között valamivel visszaesett a harmadik negyedévhez képest.  

A statisztikai hivatal becslése valamivel alacsonyabb, mint amit a piaci elemzők összességében vártak a magyar gazdaságtól. A Portfolio.hu által megkérdezett kilenc elemző előrejelzésének a mediánja, vagyis az elemzői konszenzus 2 százalék volt. A szórás viszont elég nagy volt az előrejelzések között, volt olyan elemző, aki csak 1,4, volt aki viszont 2,8 százalékos növekedést tippelt a 2016-os év végére.

Hogy pontosan mitől alakult úgy a GDP az utolsó negyedévben, ahogy alakult, azt majd csak később közli a KSH, az elemzői előrejelzésekből és a tavaly év végéről már megjelent makrogazdasági adatokból viszont azt lehet kiolvasni, hogy az év végén nagyjából folytatódtak azok a trendek, amelyek az egész 2016-os évet jellemezték:

• az ipar nem nagyon tudta húzni a gazdaságot,
• EU-s pénzek nélkül az építőipar, bár már kifelé jön a gödörből, még mindig inkább rontja a növekedési adatokat,
• a szolgáltatások viszont pörögnek, a magyar fogyasztók pedig egyre több pénzt hajlandók költeni.

A húzóágazatnak számító ipar már 2016 eleje óta küszködött, és ez az év vége felé sem javult: tavaly októberben éves alapon 2,1 százalékkal visszaesett, novemberben pedig mindössze 0,6 nőtt az ipari termelés, hogy aztán decemberben megint 0,5 százalékkal visszaessen. Az ipar így 2016-ben nagyjából stagnált, így a GDP növekedéséhez sem igazán tudott hozzájárulni. Az iparon belül is a leghúzóágazatabb húzóágazat, a járműgyártás teljesített nagyon vacakul az év legvégén, októberben például 1,5 százalékkal, novemberben pedig 2,5 százalékkal teljesített rosszabbul, mint egy évvel korábban.

Az építőipar is elképesztően gyatra évet zárt. Bár áprilisban már elérte a gödör alját, azóta pedig már kifelé mászik, decemberben még így is 14,9 százalékkal visszaesett az építőipar kibocsátása 2015 végéhez képest. Az építőipar mélyrepülésénél semmi nem mutatja jobban, hogy mennyire függ a magyar gazdaság attól, hogy az EU pénzt pumpáljon az országba, az uniós pályázatok nélkül ugyanis az építőipar nem nagyon tudott magával mit kezdeni. Pedig az év végére már elkezdtek felpörögni a lakásépítések, például Budapesten, ez viszont nem volt elég ahhoz, hogy az építőipar egésze pozitívan tudjon hozzájárulni a GDP-hez.

Az ipar és az építőipar helyett így tavaly év végén, ahogy nagyjából egész évben a szolgáltató szektornak kellett húzni a gazdaságot, vagy a másik oldalról megközelítve annak, hogy a magyar lakosok egyre több pénzt hajlandók elkölteni.

Az egész 2016-ra vonatkozó 2 százalékos növekedés egy kicsit alacsonyabb, mint az NGM  ami megegyezik az NGM legutóbbi, 2,1 százalékos várakozása. A KSH első becslése pedig jóval alacsonyabb, mint amit a mindenkinél sokkal inkább optimista MNB várt. A jegybank 2,8 százalékos növekedést várt az évre, ehhez viszont az kellene, hogy a KSH visszamenőleg megállapítsa, hogy mégis gyorsabban nőtt tavaly év elején a magyar GDP, mint ahogy eddig gondoltuk.

Idén viszont beindulhat a növekedés, a CIB bank elemzői erre az évre 3 százalékos emelkedést várnak, a kormány szerint viszont 4,1 százalékkal is düböröghet majd a magyar gazdaság. 2017-ben megérkeznek majd az első 2014-2020-as EU-s pénzek, ami újra felpörgeti majd a növekedést. Emellett a lakosság is egyre többet fogyaszt majd az idén is, amire a minimálbér-emelés és általános piaci nyomás miatt megemelt bérek még nagyobb teret adnak majd, mint eddig. Hogy az iparral mi lesz, az viszont nagyban függ majd attól, hogy Trump elnök, a Brexit, a görög válság esetleges újabb felpörgése vagy valami, még nem látható globális balhé mennyire vágja majd vissza a nemzetközi kereskedelmet.