Lelkesen talicskázza a közpénzt a kormány a haveri médiacégekbe
További Gazdaság cikkek
- Megjelent a rendelet, hivatalosan is meghosszabbították a kamatstopot
- Jelentősen változik a SZÉP-kártya felhasználása 2025-ben
- A kormány teljesen más valóságról beszél, padlón a gazdaság az adatok szerint
- Június óta nem érkezett uniós pénz Magyarországra
- Olyan csődhullám söpör végig Svédországban, amire évtizedek óta nem láttunk példát
Részletes, látványos ábrákban mutatja be az Átlátszóra költözött Mérték Médiaelemző Műhely azt, hogy miképpen alakultak 2006 januárja óta az aktuális kormányok médiaköltései. Kiderül, hogy a Fidesz minden eddigi kormánynál többet költ állami hirdetésekre, és ezeket a pénzeket túlnyomó többségben olyan cégeknek adják, amik a párthoz köthetők. Az is kiderül, hogy Simicska Lajos iszonyatos pénzektől esett el, amióta legecizte Orbán Viktort.
A Fidesz-közeli felületek megerősödése egyébként ezen az ábrán is érzékelhető, hiszen a G-nap után szignifikánsan csökkent a Simicska tulajdonolta lapoknál elköltött közpénz a kormánypárti felületek javára. Az már csak érdekesség, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányhoz képest a Fidesz mennyivel több pénzt költ a saját oldalaira, illetve a második Orbán-kormány után egy garast nem kaptak azok a médiafelületek, amiket az MSZP-SZDSZ tengelyhez kötnek.
A Mérték összeszedte azt a 20 médiacéget is, ami 2006 óta a legtöbb állami hirdetést kapta. Itt például jól látszik, hogy a kormányváltás után az RTL Klub mennyire visszaszorult, de a Simicska érdekeltségébe tartozó felületek is no-go zónák lettek a Fidesz állami hirdetéseinél 2016-ra. Az elmúlt évek legnagyobb nyertese kétségtelenül a fideszes érdekeltségbe került TV2, Origo és a közmédia, egyedül a JCDecaux nevű francia cég tudott még komoly hirdetési pénzeket kapni, de ezt minden bizonnyal a 2016-os gyűlöletkampánynak köszönhetik, aminek köszönhetően tele volt kormánypropagandával minden plakát Magyarországon.
A plakátcégek piacán érzékelhető torzulást jól mutatja ez az ábra is. 2010 és 2015 között a Fidesz szinte alig hirdetett másnál Simicskán kívül, aztán a G-nap annyira betett a biznisznek, hogy 2017-ben már szinte alig kimutatható az állami hirdetések aránya a többi céghez képest.
Igazán látványos az az ábra is, ahol az állami hirdetésekből származó bevételt vetették összes a reklámbevételhez képest. Az elmúlt 10-11 év abszolút csúcstartója a Hócipő, aminek az állami hirdetések a reklámbevételük 87 százalékát adták ki. Ez a bravúr még a kormánypárti propagandalapnak, a Magyar Időknek sem sikerült, sőt, ahhoz képest, hogy 2015-ben potom 81 százalék reklámbevételüket köszönhették az államnak, tavaly ez már csak 73 százalék volt. De nagyon szeret a kormány még olyan Fidesz-közeli oldalaknál hirdetni, mint a Lokál (56%), a Ripost (46%) vagy a Magyar Hírlap (43%). Hasonló számokat produkált korábban a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Publimont Kft. is, de a G-nap után valamiért ezeket a felületeket erősen hanyagolja a kormány.
A grafikonok nem tartalmazzák az ATV, EchoTV, Lánchíd Rádió, HírTV, Mahir Cityposter, Euro Publicity, 888.hu és 444.hu adatait.