Jogerősen az államnak adtak igazat a Kishantos-ügyben

A Kishantosi Nonprofit Kft. szerint a kormány valótlanságokat állít

Cikkünk megjelenése utána reagált a kormány állításaira a Kishantosi Nonprofit Kft.:

"A Kormány állításával szemben sem a Fővárosi Törvényszék, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálta meg a kishantosi földekre kiírt pályázatok és pályázati eljárások törvényességét. A Bíróság első és másod fokon érdemi vizsgálat nélkül - laikusok számára nehezen érthető indokkal - utasította el a kishantosiak keresetét, ugyanígy érdemi vizsgálat nélkül - 2 ellenvéleménnyel - utasította el az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék kérelmét.

A Magyar Kormány Kishantos ügyében kiadott közleményében valótlanul állította tehát, hogy a Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy "...a Magyar Állam törvényesen járt el az állami földterületek hasznosítása során. A Fővárosi Törvényszék döntésével megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi döntését, mely szerint az állami földterületek hasznosítása az Alaptörvény előírásaival összhangban történt, tehát a 2010 után kialakított állami földhaszonbérleti pályázati rendszer teljes mértékben jogszerű."

Igaz ugyan, hogy a Kishantos földjeire kiírt pályázatok törvénytelensége ügyében 2017. március 22-én a Fővárosi Törvényszék hatályában fenntartotta az elsőfokú - Kishantos keresetét elutasító - ítéletet (mellékelve), de az ítélet 9. oldalán alulról a 4. bekezdés utolsó mondatából kiderül, hogy a Bíróság a beadványt nem vizsgálta, mert úgy ítélte meg, hogy Kishantosnak nincs közvetlen jogi érdeke ezekben az ügyekben...

Az elutasításra azért volt lehetőség, mert a Kúria 2015. júliusában - másfél évvel a kishantosi kereset benyújtása után eltörölte azt a Jogegységi Határozatot, melyre alapozva a kishantosiak pert indíthattak a pályázatok törvénytelensége miatt. A megszüntetett 4/1999 Polgári Jogegységi Határozat így szólt:

„...A pályázati eljárásban való részvétel ténye önmagában megalapozza a felperes jogi érdekeltségét és így kereshetőségi jogát annak ellenére, hogy a felperes pernyertessége esetén sem léphet az eredeti szerződő fél helyébe. Minden pályázónak jogi érdeke fűződik ugyanis az azonos eséllyel történő részvételhez, a pályázatok szabályszerű elbírálásához. A pályázati eljárásban részt vett felperes keresetét tehát érdemben kell megvizsgálni. Ha az érdemi vizsgálat alapján megállapítható a pályázatban foglaltak, illetőleg a pályázatra vonatkozó jogszabályok megsértése, akkor sor kerülhet a megkötött szerződés semmisségének a megállapítására jogszabályba ütközés, jogszabály megkerülésére irányultság, vagy akár jó erkölcsbe ütközés címén is... „ Megszüntetve: 2015. július 6.

Kishantos 2014. elején indított pert az NFA ellen. Az eddigi ítéletek egyike sem mondta ki azt, hogy a kishantosi földek ügyében az NFA eljárása megfelelt a vonatkozó törvényeknek, viszont több esetben Kishantos igazát támasztotta alá, például kimondta a Bíróság, hogy

• a Vidékfejlesztési Minisztérium és nevesítve Bitay Márton Örs államtitkár valótlanságokat állított Kishantos ügyében - a Bíróság kötelezte a minisztériumot az ítélet közzétételére is ( http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/allami-foldekert-feleleos-allamtitkarsag/hirek/kozlemeny)
•  törvénytelen és érvénytelen volt a Mező Vidék Bt. pályázata, annak bírálata és az ez alapján megkötött szerződés. A szerződést a Bíróság megsemmisítette.
• a PKKB I fokon nemrég hozott ítélete szerint az NFA tartozik Kishantosnak a mezei leltár értékével - közel 17 millió forinttal.