Trump engedélyezi a Keystone XL kőolajvezeték megépítését
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A Trump-kormány pénteken határozatban engedélyezte a TransCanada nevű építkezési cégnek a Kanadából induló Keystone XL kőolajvezeték megépítését - írja a CNN.
Tom Shannon, a külügyminisztérium politikai ügyekben illetékes államtitkára írta alá a határozatot, és elmondta, hogy a kőolajvezeték megépítésének engedélyeztetése Donald Trump egyik kampányígérete volt. A határozat értelmében a kanadai cég befejezheti az olajvezeték megépítését. A vezeték Kanadából vinné a nyersolajat Nebraskáig, onnan pedig a Mexikói-öböl menti amerikai finomítókba. A Fehér Ház közleménye szerint Donald Trump pénteken sajtótájékoztatót fog tartani a döntésről.
A projektről nagyjából egy éve zajlik a vita, Barack Obama környezetvédelmi okokra hivatkozva fúrta meg az építkezést. A volt elnök indoklásában kijelentette, hogy a Keystone XL hosszú távon nem járulna hozzá az amerikai gazdasághoz, nem csökkentené tovább az üzemanyag-árakat és nem növelné az egyre inkább a saját olaj kitermelésére, valamint a megújuló forrásokra egyre jobban támaszkodó Egyesült Államok energiabiztonságát. A State Department elemzése szerint a projekt 42 ezer munkahelyet teremt közvetett és közvetlen módon, hosszabb távon pedig 50 emberre van szükség a kőolajvezeték fenntartásához.
Trump januárban már kiadott egy elnöki rendeletet, ami a Keystone XL, és a Dakota Access megépítését is engedélyezte. A Dakota Access vezetéket pedig az indián őslakosok által indított óriási tiltakozási hullám söpörte le az asztalról.
A Keystone XL megépítését a calgaryi székhelyű TransCanada társaság először 2008-ban javasolta. Ezt az Obama-kormány arra hivatkozva halogatta, hogy alapos hatástanulmányok elkészítésére van szükség. Ennek egyik oka az volt, hogy a terv ellenzői környezetvédelmi kifogásokat emeltek a vezeték nebraskai szakasza ellen.
A TransCanada 2012-ben kettébontotta a projektet, és bejelentette, hogy elkezdi megépíteni a vezeték Oklahoma állam és a Mexikói-öböl közé eső, 780 kilométeres szakaszát. Ehhez ugyanis - mivel a csővezeték déli szakasza kizárólag az Egyesült Államok területén halad - nem volt szükség szövetségi szintű jóváhagyásra.