További Gazdaság cikkek
-
Lakhatási válság közepette emelnek kamatot a bankok? – Utánajártunk - Változás jön a kutakon, rátapostak az árak a gázpedálra
- Több száz cég, civil, Litkai Gergely, Csányi Vilmos, Ónodi Eszter – Ön is köztük lehet
- Csatát nyertek a kicsik: ezt akarta, de végül meghátrált a kormány
- Nagy Márton: Ha ez nem sikerül, be kell avatkoznunk
Csaknem duplájára emelné a reklámadót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kedden beadott javaslat szerint az adó mértéke
Varga: Nem lesz adóemelés
Az emelés annyiban váratlan, hogy Varga éppen múlt héten nyilatkozta azt a Magyar Időknek, hogy nem készülnek adóemelésre, és szemben az ellenzéki vagyonadós terhekkel, ők nem gondolkodnak semmilyen "tehernövelésben", inkább a "feketegazdaság visszaszorításával" szereznének plusz bevételt. (Bár kétségtelen, a korábbi évek tapasztalatai alapján az ilyen mondásokat gyakran követi adóemelés.)
A reklámadó mértéke a 100 millió forintos árbevételi szint feletti rész után emelkedik a jelenlegi 5,3 százalékos adómérték helyett 9 százalékra. A törvény első verziójában még csak az ennél ötvenszer nagyobb árbevételű cégekre vonatkozott hasonlóan magas kulcs.
A reklámadóval a kormány eredetileg főleg az RTL Klubot próbálta hátrányos helyzetbe hozni, de annyira nyíltan szabta rá az egészet, hogy az már Brüsszelnek is szemet szúrt. Az Európai Bizottságnak nem tetszett, hogy az adó aránytalanul jobban érinti a piac egyes szereplőit. Végül a kormány részben meghátrált, variált a kulcsokon és az adó mértékén is.
Ugyanis a rendszer továbbra is többkulcsos maradt, márpedig ezt korábban kifogásolták a brüsszeliek. Az eredeti javaslathoz képest viszont mindenképpen változás, hogy az adó már nem csak a több tízmilliárd árbevételű kereskedelmi tévéknek fáj, hanem a piac túlnyomó részének. Például minden olyan néhány fősnél nagyobb szerkesztőségnek, amelyik kereskedelmi alapon működik, azaz nem az adófizetők tartják fenn valamilyen formában. Most az ő terheiket növelik tovább.
Átrendezi a magyar médiapiacot az állami buldózer
A céges beszámolók alapján megnéztük, hogyan teljesít a nagy változásokon átesett magyar sajtó. A piacról keveseknek sikerülne életben maradni, rohamosan nő az állami befolyás.
A javaslat május 25-én lépne hatályba, átmenetileg, január 1. és május 31. között pedig a mostani 5,3 százalék helyett 0 százalék lesz az adó mértéke, a magyarázat szerint azért, hogy "egyetlen adózó esetén se következzék be visszamenőleges hatályú tehernövekedés". A 9 százalékos kulcs június elsejétől él. Az NGM a jelentős adóemelést bejelentő javaslatáról közleményt is küldött, melynek címe: "a kisvállalkozókat védi a ma benyújtott reklámadó-módosító javaslat."
A Facebook és a Google megadóztatása mindeddig nem mondható sikeresnek, a közleményben mindenesetre azt írják, a kormány továbbra is kiáll az "innovatív magyar kezdeményezés mellett", amellyel "a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó."
A reklámadóról szóló törvény módosítása nemcsak az adó mértékének emelését tartalmazza, hanem azt is, hogy az elmúlt bő 3 év során beszedett reklámadó visszajár az érintett médiacégeknek, vagyis ebben a tekintetben a magyar kormány meghátrál az Európai Bizottság határozata előtt, írja a Portfolió.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
