Durva adóemelésre készül a kormány

Csaknem duplájára emelné a reklámadót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kedden beadott javaslat szerint az adó mértéke

A reklámadó mértéke a 100 millió forintos árbevételi szint feletti rész után emelkedik a jelenlegi 5,3 százalékos adómérték helyett 9 százalékra. A törvény első verziójában még csak az ennél ötvenszer nagyobb árbevételű cégekre vonatkozott hasonlóan magas kulcs.

A reklámadóval a kormány eredetileg főleg az RTL Klubot próbálta hátrányos helyzetbe hozni, de annyira nyíltan szabta rá az egészet, hogy az már Brüsszelnek is szemet szúrt. Az Európai Bizottságnak nem tetszett, hogy az adó aránytalanul jobban érinti a piac egyes szereplőit. Végül a kormány részben meghátrált, variált a kulcsokon és az adó mértékén is.

Ugyanis a rendszer továbbra is többkulcsos maradt, márpedig ezt korábban kifogásolták a brüsszeliek. Az eredeti javaslathoz képest viszont mindenképpen változás, hogy az adó már nem csak a több tízmilliárd árbevételű kereskedelmi tévéknek fáj, hanem a piac túlnyomó részének. Például minden olyan néhány fősnél nagyobb szerkesztőségnek, amelyik kereskedelmi alapon működik, azaz nem az adófizetők tartják fenn valamilyen formában. Most az ő terheiket növelik tovább.

A javaslat május 25-én lépne hatályba, átmenetileg, január 1. és május 31. között pedig a mostani 5,3 százalék helyett 0 százalék lesz az adó mértéke, a magyarázat szerint azért, hogy "egyetlen adózó esetén se következzék be visszamenőleges hatályú tehernövekedés". A 9 százalékos kulcs június elsejétől él. Az NGM a jelentős adóemelést bejelentő javaslatáról közleményt is küldött, melynek címe: "a kisvállalkozókat védi a ma benyújtott reklámadó-módosító javaslat."

A Facebook és a Google megadóztatása mindeddig nem mondható sikeresnek, a közleményben mindenesetre azt írják, a kormány továbbra is kiáll az "innovatív magyar kezdeményezés mellett", amellyel "a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó."

A reklámadóról szóló törvény módosítása nemcsak az adó mértékének emelését tartalmazza, hanem azt is, hogy az elmúlt bő 3 év során beszedett reklámadó visszajár az érintett médiacégeknek, vagyis ebben a tekintetben a magyar kormány meghátrál az Európai Bizottság határozata előtt, írja a Portfolió.