Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Uniós pénzek nélkül siralmas állapotban lenne a magyar gazdaság

2017.03.30. 11:05 Módosítva: 2017-03-30 13:32:31

Az uniós támogatások tartották életben magyar gazdaságot a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban - derül ki egy elemzésből, amit a KPMG és a GKI Gazdaságkutató készített a kormány megbízásából, és amit a Napi.hu dolgozott fel. A tanulmány állítja, hogy a támogatások nélkül csökkent volna a GDP, és a beáramlott 14 ezer milliárd forint ellenére a gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt.

A magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, de ha nem lettek volna uniós források, 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP ebben az időszakban a tanulmány szerint. A helyzet a befektetések terén a legsúlyosabb: az uniós pénzdömping ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalékos lenne a visszaesés. A magyar GDP a támogatások ellenére lassabban nőtt, mint a visegrádi országok gazdasága, tehát a régióhoz képest is nőtt a lemaradás, és az elemzés szerint a magyar gazdaság függősége a legnagyobb az uniós forrásoktól. 

 A 2007 és 2013 közötti időszakban a foglalkoztatás 280 ezer fővel emelkedett, de uniós támogatások nélkül ez is csak 105 ezer fős bővülésre lett volna elegendő - állítja a KPMG-GKI páros. Ezzel párhuzamosan tudjuk, hogy Magyarország versenyképessége jelentősen romlott a régiós országokhoz képet minden létező statisztikán, mind a legutóbbi WEF-rangsor, mind a régiókra vonatkozó uniós statisztika szomorú trendet mutat.

A versenyképesség romlását nem lehet teljes egészében uniós források elpocsékolására kenni, ugyanakkor tény, hogy azok célja az unióhoz való felzárkózás lett volna, ami a versenyképesség növelése nélkül elképzelhetetlen. Ebből a szempontból kudarcos az előző uniós ciklus, amiben a Gyurcsány-Bajnai-kormányok és a második Orbán-kormány is hibásak.

A tanulmány szerint bár jutottak pénzek az egészségügy és az oktatás fejlesztésére, a koncepciótlanság miatt ezek nem érték el a kívánt hatást, nem sikerült rendszerszintű változásokat elérni, amelyek megoldanák a legnagyobb társadalmi-gazdasági problémákat. 

Jutott azért valami a mérleg pozitív serpenyőjébe is a tanulmány szerint. Az uniós pénz beáramlása stabilizálta a magyar gazdaság külső és belső pénzügyi egyensúlyát, javult a költségvetési egyenleg. Az unióból beáramló 40 milliárd eurót a Magyar Nemzeti Bank váltotta át, ami hatalmas devizatartalékhoz juttatta az államot. A támogatások által generált beruházások és többletfogyasztás növelte az adóbevételeket is, így segítette a költségvetési stabilitás elérését, és a kamatszint csökkentését. Az uniós források nélkül az államháztartás hiánya tartósan a maastrichti 3 százalékon vagy afelett alakult volna, így, az ország nélkülük nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól.