Keletre nyit a Wizz Air
További Gazdaság cikkek
- Szakértők figyelmeztetnek: olyan mértékű romlás jön, amire ritkán van példa
- Ezek a számok értek több mint kétmilliárd forintot
- Csőtörés a diplomáciában: két szomszédunk egymásnak feszül
- Több mint négymilliárd forint bírságot szabott ki idén a Gazdasági Versenyhivatal
- Vasárnap és januárban is kisebb leállások jönnek az OTP Banknál, figyelmeztették az ügyfeleket
Kazahsztán fővárosába, Asztanába indít járatot Budapestről júniustól a Wizz Air - ezt jelentette be Váradi József, a Wizz Air vezetője, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rusztemov Nurbah Kazahsztán budapesti nagykövete hétfőn. Az asztanai járat hetente kétszer indul majd, a tervek szerint pedig piaci alapon működik majd, vagyis például pár délszláv járattal ellentétben nem lesz majd állami támogatásra szüksége ahhoz, hogy gazdaságos legyen.
Váradi József azt mondta, már évek óta dolgoztak azon, hogy elindíthassák a kazah járatot, amihez komoly állami segítség kellett, ugyanis ehhez új kétoldalú légügyi megállapodást kellett kötni és azt el kellett fogadtatni az Európai Unióval. Szerencsére Varga Mihály, amellett, hogy magyar gazdasági miniszter, a magyar-kazah stratégiai tanács társelnöke is, így kiemelten fontos volt számára az ügy.
A járat indításával kapcsolatban Váradi és Varga is nagyon hangsúlyozta, hogy az milyen jót tesz majd a magyar-kazah kulturális és gazdasági kapcsolatoknak. A járat amúgy két nappal az asztanai világkiállítás megnyitója előtt indul, amelyen magyar pavilon is lesz, amire több mint egymilliárd forintot szán a kormány.
Asztanáról és Kazahsztánról általában Váradi József és Varga Mihály is áradozott. A Wizz Air vezetőjét lenyűgözte az Asztanában tapasztalt innováció, szerinte a kazah város nagyjából olyan, mint Dubai volt nem sokkal ezelőtt. Varga pedig arról beszélt, hogy Kazahsztán és az egész közép-ázsiai régió olyan dinamukisan növekszik, mint Közép-Kelet-Európa, ami persze az egész EU legdinamukisabban fejlődő régiója. Varga azt is mondta, hogy Magyarország stratégiai partnerének tekinti Kazahsztánt, amely 1991-es függetlenedése óta egy stabil ország, ahol politikai bizonytalanságok nem gátolták a gazdaság fejlődését.
Ez a stabilitás nagyrészt annak köszönhető, hogy az országot 1991 óta Nurszultan Nazarbajev elnök vezeti egy gyakorlatilag tekintélyuralmi rendszerben, amelynek része az, hogy még egy olyan választást sem tartottak az országban, amelyet nemzetközi megfigyelők szabadnak és tisztességesnek tartottak volna, az ellenzéket pedig keményen féken tartja a kormány. Varga erről persze nem beszélt, csak annyit mondott, hogy sokat lehet vitatkozni arról, hogy hol milyen demokrácia alakult ki és mik a különbségek az európai és a kazah demokrácia - Varga kazah ismerősei szerint “pusztai demokrácia” - között.