Hosszú út a semmibe: vége az állami rossz banknak

Vége a MARK Zrt-nek. Ma már nincs ember a hazai pénzügyi piacon, aki látna bármi esélyt arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló rossz bank bármi értelmeset fog még csinálni. Valójában sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a céget az MNB el fogja adni, mégpedig célzottan, az elsősorban cseh, szlovák, illetve román üzlettel futó APS Holding nevű cég lehet a befutó.

A MARK ötlete a pangó ingatlanpiacon nem volt rossz. Döglött volt az ingatlanfedezetekkel ellátott hazai projekt-finanszírozás, rengeteg volt a nem-teljesítő hitel (non performing loan – NPL), ezért az állam létrehozott egy olyan szereplőt, amelyik vállalta, hogy megnézi, felértékeli a kereskedelmi bankok nem-teljesítő hiteleit, majd azokat csomagban megvásárolja.

Pár, nem túl hozzáértő emberrel a cég elkezdett „szöszmötölni”, majd a kezdőgarnitúrát hamar kirúgták, és egy második csapat már komolyabban kezdett el dolgozni. A MARK alapvetően vállalati követeléseket vett volna meg. Ám, ekkor a nagypolitika közbeszólt. Látszólag a magyar politika Brüsszel-ellenes kirohanásainak, EU-t ekéző retorikájának nincsenek következményei, nem kapunk büntetéseket, pedig dehogyisnem.

Az Európai Unió és az Európai Központi Bank (ECB) MARK-ügyben jó ideig torokba szívatta Magyarországot, állandóan belekötött a projektbe, mondván a cég létezése maga a „tiltott állami támogatás”.

Így jártunk

Egyáltalán nem biztos, hogy mindez valóban a MARK-nak szólt – mesélik az érintettek, talán inkább a Magyar Nemzeti Banknak, vagy az államnak, de az EU és az ECB másfél-két évig kötekedett Magyarországgal ebben a kérdésben.

Mire végre kezdett volna mégis összeállni, az immár uniós engedélyekkel is rendelkező rossz bank, az ingatlanpiac éppen megfordult. Ráadásul, olyan árazási modellt raktak össze a felek, amelyik az éppen fellendülő piacon már egyáltalán nem működött. Egész egyszerűen nem találkozhatott a kereslet és a kínálat. A MARK elvégezte ugyan a házi feladatot, felmérte a portfóliókat, de a megajánlott csomagárakon a bankoknak eszük ágában sem volt eladni a rossz hiteleket.

Ráadásul a MARK nagy terveihez méretes iroda és sok ember kellett, az állami aktorokat is kezdte zavarni, hogy túl sok pénzbe kerül a semmi. Az új menedzsment vezetője, a jelentős banki tapasztalatokkal bíró Dercsényi András megértette, hogy valójában már más lesz itt a feladata, el kell adnia a MARK-ot.

Jön az APS?

Potenciális vevő azonban csak egy akadt, az is rendkívül nyomott áron. De vajon miért is fizetne meg bárki a piacról bármit az elmúlt időszak beleölt költségeiből? A cseh APS Holding is így gondolkodott. A MARK és az APS eddig nem kommentálta az esetleges tranzakcióról szóló kérdéseinket, de Karel Pluhar, az APS kommunikációs vezetője válaszában jelezte vizsgálják az üzleti lehetőségeket, és nagyon boldog lesz, ha befejezett dealről adhat tájékoztatást.

Az APS egy követelés-kezeléssel, rossz hitelekkel foglalkozó nagy regionális szereplő, amely fantáziát látott a cégben, mert licenszet, infrastruktúrát és pár embert így meg tud venni. Ám, mindez olyan nagyon sokat nem ér, mert üzlet nem jön vele. A MARK ugyan pár portfólióra próbált megalkudni, mint azt az Indexnek elárulta a cég, 23 bank 300 milliárd forintnyi regisztrált projektjét felmérte, de a legtöbb bank határozottan visszautasította őt.

Az érintett hazai bankárok vicces elemeket is meséltek, a MARK eladása annyira célzottnak tűnik a csehek felé, hogy ahol esetleg a MARK és a kereskedelmi bankok még tárgyalásban maradtak, ott már maguk a csehek, vagyis a leendő MARK-vevő is belefolyt az árazásba.

Mégpedig a magánpiacon, amikor egy amerikai finanszírozási partnerrel (Balbec Capital) már meg is vette az UniCredit 42,7 milliárd forintos rossz lakossági jelzálog-portfólióját. Ez egy komoly csomag, ami már jó indulást jelent, egy alapvetően a méretgazdaságosságról szóló iparágban, csakhogy ez a lakossági jelzálog-portfólió nem illeszkedik a MARK eddigi vállalati profiljába. Természetesen a MARK emberei így is érhetnek valamit a cseheknek, hiszen aki ért a vállalati hitelek kezeléséhez, az a lakossági portfóliókhoz is konyíthat, de az interneten elérhető temérdek álláshirdetést látva, az APS Holding most nagyon kereshet embereket.

Lefőtt a kávé

A MARK-sztorinak tehát tényleg vége. A 2014. szeptember 30-án alakított társaság az elmúlt két és fél évben 2 milliárd forintnyi bért fizetett ki a munkavállalóinak, de banki portfóliót a társaság nem tudott vásárolni, így a működés – különösen 2015-ben – csakis erősen veszteséges lehetett. Az MNB június végéig még finanszíroz, de a csehek pár embert már át is vettek, és biztosan néhány további ember is tud majd a jövőben is dolgozni a cseheknek, ha sikerül lezárni a dealt.

A fénykorban az volt a cél, hogy a szervezet 120 fős intézmény legyen, és volt időszak, amikor valóban dolgozott is 80 fő a társaságnál, ma már azonban csak közel feleannyian maradtak. Aki tudott, már elszivárgott a piacra, vagy az MNB-hez.

A mérleget nehéz pozitívan meghúzni, a MARK valóban átvizsgált jó pár banki portfóliót, de ebből csak két banknál esélyes valamennyi üzlet, ha lesz, aki finanszírozza. Az MKB szanálási folyamatában a szanálási vagyonkezelőhöz került elemek kapcsán egy tevékenységet valóban végzett a MARK, egy úgynevezett SLA (service level agreement) megállapodás keretében kezelt egy korábbi MKB-s portfóliót.

Az EU-s licensz nem egyedi hitelekre, hanem csomagokra vonatkozott, ha a MARK magánkézbe kerül, lehet esélye a kereskedelmi bankokkal case by case, vagyis egyedi ügyletekről is tárgyalni, itt biztosan lesznek majd piaci lehetőségek.

De persze semmilyen szervezet, vagy senki nem szeret úgy értékelni, hogy aktív életének két-három éve teljesen felesleges volt. Ha az ember egy MARK-ossal beszél, biztosan hall valami meggyőző mondatot arról, hogy miért is volt hasznos a MARK létezése. Valami olyat például, hogy: „igen a piac immár rendben van, beindult végül, de mi inspiráltuk a piacot, végső soron a MARK megalapítása rúgta be a rossz hitel piac motorját”.