5 ember vitte el az összes közbeszerzés huszadát
További Gazdaság cikkek
- Kiderült, hány luxusautót adtak el novemberben Magyarországon
- 320 ezer bankkártyát hív vissza az OTP Bank külföldön
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) megnézte, hogy a 2009-2016 közt elköltött összes közbeszerzésünk, nagyjából 14 ezer milliárd forintnyi közpénz hogyan oszlott meg a G-nap előtt és után.
Arra voltak kíváncsiak, hogy tényleg új Simicska-pótlék lett-e a közbeszerzésekben a négy másik oligarcha, a Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Habony Árpád tulajdonában vagy résztulajdonában lévő cégek (MGTH-cégek). Illetve, hogy milyen erős versenyben nyomulnak közbeszerzéseik során az érintett urak cégei. A vizsgálatba a kereteszerződéseket bele se vették , azokat viszont igen, ahol konzorcium tagjaként nyertek.
Nos, Simicskával együtt (MGSTH-szerződések) ezen emberek cégeivel az időszak alatt összesen 646 szerződést kötött az állam. Ezzen belül 99 volt keretszerződés és 547 egyszerű termék vagy szolgáltatásvásárlási szerződés. Ez az 547 egyszerűbb szerződés is 628,1 milliárdról szólt, amivel majdnem az összes érték huszadát, pontosabban 4,5 százalékát vitték el a leírt módon.
A G-nap után a vizsgálatból az látszik elég egyértelműen, hogy Simicska cégeit simán felváltották az MGTH-cégek, Simicska cégei pedig az Orbán-prémiumtól való eleste után sokkal rosszabbul jártak a közbeszerzéseken, mint akár szocialista kormány alatt.
Az is látszik, hogy Simicska közbeszerzéssei már a G-nap előtt jóval elkezdtek visszaesni, valószínűleg a nyilvános szakítás csak a csúcspontja lehetett egy korábban indult összeveszésnek. Ahogy az is, hogy a versenyerősség is megvátlozik a G-nap után, Simicska cégei sokkal erősebb versenyhelyzetbe kerülnek, míg az MGTH-cégek előtte is fokozatosan egyre gyengébb versenyt kaptak.
Itt persze érdekes lenne még külön bontani érték szerint a szerződéseket, könnyen lehet, hogy náluk gyökeresen másképp viselkednek a magasabb értékű, vagy speciálisabb iparágban lévő közbeszerzések, mint mások. Illetve külön kérdés még , hogy az uniós pénzeket is érintő szerződések másképp viselkednek-e náluk, azt ugyanis korábbról is tudjuk, hogy az uniós pénzeknél rendre kisebb a verseny valamiért nálunk. Ahogy azt is ,hogy hogy itt csak a nyilvánvaló tulajdoni kapcsolatokat vizsgálták, további strómanokat nem. További részletek a blogposztban.