Százmilliókkal tartozik az állam a hulladékos cégeknek

Alig telik el úgy hónap, hogy a kormány ne szívassa meg valamilyen furmányos módszerrel a hulladékágazatot. A legújabb galibát a szervezetlenség okozza, valami okból ugyanis a Földművelésügyi Minisztérium hónapok óta képtelen kifizetni a hulladéktendereken nyertes hasznosítócégeknek a járandóságukat, akik közül többen komoly likviditási problémákkal küzdenek emiatt.

Az FM összességében milliárdos nagyságrendű összeggel tartozik olyan társaságoknak és konzorciumoknak, akik a munkát már rég elvégezték, és nem mondják meg nekik, mikor kapják meg a pénzt. Közben a káoszban az idei közbeszerzések kiírása is elúszott, valószínűleg a hivatalosan idén esedékes szerződéskötések és a teljesítések át fognak csúszni 2018-ra. 

Keveset csorgatnak vissza, és már csúsznak is

A hulladékágazatra, ezen belül a környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos újrahasznosításra Magyarországon évek óta puszta pénzforrásként tekint a kormány. Ennek leglátványosabb jele, hogy hiába létezik itthon csomagolások után kivetett termékdíjas rendszer, az innen befolyó összeg túlnyomó részét az eredeti célkitűzés helyett teljesen más dolgokra használják fel. 

A termékdíjat azért hívják díjnak, és nem adónak, mert a belőle származó összeget egy konkrét célra, nevezetesen a hulladékgazdálkodás fejlesztésére kellene fordítani. A valóság ezzel szemben az, hogy a kormány az innen befolyó pénz (amit a gyártók, vagyis a termékek árára rakódva végülis a vásárlók fizetnek ki) több mint 80 százalékát behúzza a nagy közös kalapba, és másra osztja ki a költségvetésben. A 2016-os költségvetésben a termékdíj sornál 72,4 milliárd forint szerepelt a bevételi oldalon, és 12,75 a kiadásin, ez utóbbi összeg az, ami ténylegesen visszaforog az ágazatba – részben ez magyarázza a gyatra újrahasznosítási rátánkat.

A visszaforgatás módja közbeszerzések kiírása különféle hulladékgazdálkodási feladatokra, a tenderen nyertes legjobb árajánlatot tevő társaságot a termékdíj-bevételből fizetik ki. Már amikor kifizetik. Idén ugyanis valami történt, nyár közepére cégenként akár több százmillió forintnyi tartozást halmozott fel a felelős minisztérium, az FM. 

Százmilliókkal lóg az állam

A cikkhez felkerestünk több hulladékos céget, és mindenhonnan azt az információt kaptuk, hogy a minisztérium augusztusra sem fizette ki a március 1-ével lejárt szerződések után járó juttatások egy részét. Ez cégenként (illetve konzorciumonként) változó arányt és összegeket jelent, beszéltünk olyannal, akinek 35 százalékkal tartozik az állam, de olyannal is, akinek 55-el, ez pedig ebben az iparágban százmilliós nagyságrendű összegeket jelent. Az ágazatra rálátó forrásunk becslése szerint több tucat cég járt így, vagyis a csúszás milliárdos tételt érint. 

A folyamat olyannyira lelassult, hogy többen még a teljesítési igazolást sem kapták meg a tavalyi év során elvégzett munkák után az FM-től, anélkül pedig nem tudnak számlázni. A százmilliós tételek hiánya a büdzséből változóan érinti a cégeket, akik mögött tőkeerős tulajdonos áll, vagy megfelelő banki fedezetük van, kevésbé aggódnak, de már akad olyan is, akinek a cége a csőd szélére sodródott a csúszás miatt. Sokat elmond a helyzetről egyébként, hogy a jogos panaszok ellenére nevének megemlítését senki sem vállalta, mert ebben a rendszerben tökéletesen rá vannak utalva a felelős minisztériumra, akivel jobb nem összeveszni akkor sem, ha az nem tartja a határidőket. 

Káosz a minisztériumban?

Az agrártárca a panaszos cégeknek eleinte azzal védekezett, hogy a csúszás oka a bürokratikus átszervezés: tavaly még az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság felelt a területért, idénre viszont az egész átkerült az FM egy helyettes államtitkárságához. A feladatok átvétele eszerint nem volt zökkenőmentes, de állítólag nem csak ez a gond, forrásainknak a minisztérium informálisan az utóbbi időben már arra hivatkozott, hogy nagy a fluktuáció az alkalmazottak közt illetve emberhiány van. 

Valószínűleg ez lehet az oka annak is, hogy az idei hulladéktendereknek - amelyeket menetrend szerint már régen ki kellett volna írni - szintén se híre, se hamva. Az ágazati szereplők szerint ez azt jelenti, hogy még ha ki is írják őket a közeljövőben, a teljesítések át fognak csúszni a jövő évre, ami az egész, korábban már beállt időrendet boríthatja. 

Kerestük a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy megtudjuk, mikor várható utalás illetve mikor írják ki a pályázatokat, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.