Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Merre mennek a kamatok? Lakáshitelenként 800 ezer forint lehet a tét

2017.10.19. 14:50
A lakossági hitelek szempontjából már nem az alapkamat számít, hanem a bankközi kamatok és az állampapír hozamok. De mi várható ezekkel a jövőben? A Bankmonitor.hu elemzése szerint az olcsó, rövid távon is változó hitelek kamata emelkedhet, míg a biztonságos hitelek esetében további kamatcsökkenés következhet be. A tét összességében 800 ezer forint. Pluszban és mínuszban is.

Az átlag lakossági hitelfelvevő szempontjából az alapkamat fétisként rögzült az agyakban. Kevesen tudják, hogy valójában a lakossági hitelek egészen marginális részénél van csak bármilyen szerepe is az alapkamatnak. A legtöbb hitel kamata a bankközi kamatokhoz (BUBOR), vagy az állampapír hozamokhoz kötődik. A meghatározó bankközi kamatok ma 0,1 százalék körül mozognak szemben a 0,9 százalékos alapkamattal, azaz sokkal alacsonyabbak.

De mi várható most?

A rossz hír az, hogy még rövidebb időtávon,

a következő hónapok vonatkozásában is hihetetlen nehéz a kamatváltozásra becslést adni.

Egyrészt a magyar kamatokat jelentős mértékben befolyásolják a nemzetközi hatások, másrészt az MNB deklarált célkitűzése, hogy még lejjebb szorítsa a hosszú távú kamatszinteket is (értsd: 5 és 10 éves állampapír hozamot).

A Bankmonitor.hu elemzése a fentiek miatt a környező országok kamatszintjét alapul véve egy leegyszerűsített megközelítésben vizsgálta azt, hogy mi várható a hitelezés szempontjából meghatározó kamatszintekkel a jövőben. Milyen kamatváltozás érvényesülhet az újonnan felvett és a korábban felvett hitelek esetében?

Az alábbi ábra tanúsága szerint az olcsó, de gyakran változó kamatozással bíró hitelek szempontjából irányadó kamatszintek vonatkozásában (6 és 12 hónap) hazánk már az élvonalban van: vagy a legalacsonyabb, illetve a második legalacsonyabb a kamatszintünk (0,1 százalékos abszolút értékkel).

Más a helyzet a biztonságos hitelek szempontjából meghatározó 5 és 10 éves kamatszintekkel: a vizsgált hat ország középmezőnyében helyezkednek el a hazai kamatok (pontosabban az állampapír hozamok) 1,3 százalékos, illetve 2,6 százalékos értékkel.

index 20171019

Mi számít?

A bankok az egyes hitelek kamatának meghatározásánál nem csak a fenti piaci kamatszintet veszik figyelembe, hanem a saját működési költségüket és a nem fizetés kockázatából eredő felárat is felszámolják a hitelfelvevőnek kínált kamatba. Ezért indul egy rövid távon is változó kamatozású lakáshitel ma átlagosan 2,5-2,7 százalékos, míg egy biztonságos hitel 4,5-5,0 százalékos kamattal.

Visszatérve az alapkérdéshez: milyen kamatváltozás várható a jövőben?

A régiós kamatszintekből kiindulva:

  1. A legolcsóbb hitelek szempontjából irányadó kamatok további csökkenése reálisan már nem várható. Sőt! Az emelkedésnek már nagyobb az esélye. Ha nem is a következő hónapokban, de a következő 1-1,5 évben egy 0,7 százalékpontos kamatemelkedés reálisan bekövetkezhet (anélkül, hogy az MNB emelné az alapkamatot). Egy ilyen emelkedés esetén semmi más nem történne, mint Magyarország visszazárkózása a régiós átlaghoz.
  2. A hosszú távon kiszámíthatóbb hitelek szempontjából irányadó kamatok vonatkozásában ugyanakkor akár pár hónapos időtávon belül is megvalósulhat 0,5-0,6 százalékpontos kamatcsökkenés. Egy ilyen mértékű csökkenéssel még mindig nem kerülne élvonalba a magyar kamatszint, pusztán közelítene hozzá.

Fenti kamatváltozások időhorizontját latolgatva a legvalószínűbb kimenetel, hogy az 5 és 10 éves kamatszint pár hónapon belül mérséklődhet, míg a 6-12 hónapos 1-1,5 éves időtávon emelkedhet.

Hogyan hat mindez a havi törlesztőre?

Egy átlagos 10 millió forintig értékű, 20 évre felvett lakáshitelt alapul véve:

  • rövid távon is változó kamatozású hitelek havi törlesztőrészlete 6 százalékkal emelkedhet (a teljes futamidő alatt 800 ezer forint körüli kiadásnövekményt okozva)
  • a hosszú távon biztonságos, 10 évre rögzített törlesztővel bíró hitelek esetén (az újonnan aláírt szerződéseknél) 5 százalékkal csökkenhet a havi kiadás, ami 750 ezer forint mértékű csökkenést okozhat a teljes visszafizetésben)
index 20171019 2