Újabb százmilliókat tömnének a fociba

D  HS20121012005
2017.10.26. 07:36

Akár évi 150 millió forintnál is nagyobb támogatást jelenthet egyes focicsapatoknak az a napokban beadott fideszes törvényjavaslat, amely szerint

el kellene engedni a profi sportcsapatok iparűzési adóját és a sportolók után fizetendő ekhót.

Ahogyan arról kedden már beszámoltunk, a törvényjavaslatot Tiba István, Balmazújváros fideszes képviselője nyújtotta be, aki egyben az NB I.-es balmazújvárosi focicsapat elnöke.

Tiba István
Tiba István
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Tiba javaslata szerint az engedmény hiába csak jövő évtől lépne életbe, már az idén augusztusban kifizetett ilyen adók is visszaigényelhetőek lennének az érintett kluboknak.

Az ekhós adózás már eleve kivételezett helyzetbe hozza a focistákat, az ekho ugyanis az adózónak mindössze 15 százalékos terhet jelent a bér minimálbér feletti részére, kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot. A munkaadó pedig 20 százalékot fizet az állmnak az ekho-alap után. A sportolókra kivételezetten ráadásul épp nemrég duplázták meg az ekhóval kifizethető bér keretét évi 250 millióra. Tiba azonban az ekhót is elengedné.

A törvényjavaslat indoklása elég furcsa. Az érvelés ugyanis azzal indul, hogy 

a sport és a sportolás, a rendszeres sporttevékenység kiemelt jelentőséggel bír az egészségmegőrzésben.

A profi sportnak pedig semmi köze az egészségmegőrzéshez, mivel teljes egészében a szórakoztatóiparhoz tartozik.

Érdemi segítség a gazdag profi kluboknak

Nem könnyű kiszámolni, hogy ez összesen mekkora újabb állami támogatást jelentene az érintett sportvállalkozásoknak, egy-egy csapat dotációjának mértékéről ugyanakkor lehetnek közelítő elképzeléseink.

Az NB I.-es focicsapatoknál például a bérköltségek nagyjából 400 millió és 2,2 milliárd között szóródnak. 800 milliós átlagos bérköltség alapján így az egész élvonal nagyjából 1,8 milliárdos extra állami támogatást kapna évente,

ami csapatonként hozzávetőleg 150 milliós támogatást jelent átlagosan.

Persze a magasabb béreket adó csapatoknak értelemszerűen nagyobb kedvezményt hozna Tiba kedvezménye. A nettó árbevétel alapján számolt, változó mértékű iparűzési adó elengedése ennél kisebb tételt jelenthet: csapatonként pár tízmilliós könnyítés lehet évente.

A támogatások java részét tehát

azok a klubok tudnák behúzni, amelyek a legtöbbet költik bérekre, és amelyekhez a legtöbb pénz áramlik. 

Mennyit keres egy focista?

Ha megnézzük például a Videoton beszámolóját, a tavalyi bérköltség 1 milliárd 721 millió forint volt a 113 teljes munkaidős alkalmazottra. Bátran feltehetjük, hogy a bérek legalább 70 százalékát az első csapat fizetése viszi el. 

Ha nagyvonalúan 25 fővel számolunk, akkor egy átlagos

fehérvári profi focista havi fizetése négymillió forint,

azaz heti 3200 euró.  Ez reálisnak is tűnik, mert így a többi alkalmazottnak 490 ezres havi átlagbér jön ki, ami még mindig elég magas. (Feltéve persze, hogy nem csalnak adót is mellé.) Illetve a négymilliós átlag mellett elég erős lehet a szórás. Például pont a Videoton 34 éves szerb sztárcsatára,  Danko Lazović 123 millió forintot (havi 10,25 milliót) keres évente a hírek szerint, ugyanakkor lehet, hogy egy soha nem játszó cserehátvéd ennek alig tizedét kapja meg.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke bemelegít a magyar parlamenti képviselők és a Hargita megyei közméltóságok csapatának hagyományos labdarúgó-mérkőzése előtt Csíkszentdomokoson 2012. október 12-én. Mögötte Papcsák Ferenc (b) és Tiba István (b2) Fotó: MTI / Haáz Sándor