Nincs, aki megvizsgálja Tállai árcsökkentő beavatkozását

Senki sem illetékes a NAV-elnök világraszóló benzinár-csökkentő beavatkozásának vizsgálatában: bár túl drága mezőkövesdi benzin miatt a Molhoz telefonáló Tállai András egy tőzsdei cég működését befolyásolta, sem a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), sem tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem tartotta magát illetékesnek, legfeljebb a másikat – derült ki a Magyar Nemzetnek küldött válaszokból.

A lap azt akarta megtudni, vajon

• a BÉT, illetve a jegybank szerint megsértette-e a tőzsdei cégekre vonatkozó szigorú antikorrupciós szabályokat és átláthatósági előírásokat a Mol, amikor egy politikus kérésére csökkentette az üzemanyagok árát Mezőkövesden. 
• indul-e vizsgálat a Mol ellen

A jegybank szerint „a nyilvános kibocsátók felett gyakorolt kibocsátói felügyelet a tőkepiacról szóló törvény szerinti tájékoztatási szabályok ellenőrzésén keresztül valósul meg, ugyanis az általános számviteli, illetve társasági jogi előírásokon túl egyéb jellegű szabályok a nyilvános kibocsátókra e minőségükben nem vonatkoznak.”

A tőzsdei cégnél – amelynek az ÖMV-től az orosz Szurgutnyeftyegazhoz került, majd onnan 2011-ben drágán visszavásárolt részvények révén negyedrészt az állam a tulajdonosa, 34 százaléki külföldi, számos intézményi és 3,4 százaléknyi hazai kisrészvényes mellett – lényegében profitcsökkentést jelent a beavatkozás, ami a részvényesek érdekeit sérti és így kérdésessé teszi a tulajdonosok jogbiztonságát is. Az Orbán Viktor által nagyra értékelt világhírű, leginkább Türkmenisztánt idéző beavatkozás kivizsgálásának azonban a jelek szerint Magyarországon nincsen illetékese.

FRISSÍTÉS: A Magyar Nemzeti Bank szerint az ő válaszuk teljes mértékben kielégítő volt, csak azt az eredeti cikk szerzője nem közölte rendesen. Arra a kérdésre, hogy "a Mol tőzsdei cég, indul-e bármilyen vizsgálat a Mollal kapcsolatban?", az MNB azt a választ küldte, hogy:

"Tájékoztatásul jelezzük, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a MOL Nyrt. esetében nem prudenciális, hanem kibocsátói felügyelési feladatokat lát el. A nyilvános kibocsátók felett gyakorolt kibocsátói felügyelés a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) V. fejezete szerinti tájékoztatási szabályok ellenőrzésén keresztül valósul meg, ugyanis az általános számviteli, illetve társasági jogi előírásokon túl egyéb, prudenciális jellegű szabályok a nyilvános kibocsátókra – e minőségükben – nem vonatkoznak. Mellékelten küldjük a Tpt. elérhetőségét: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100120.TV".

És akkor most összevetve a Magyar Nemzet cikkét és az MNB közleményét, kijelenthetjük, hogy a Nemzet csupán egy hosszú, törvényre mutató linket és a "prudenciális" szó kétszeri használatát mellőzte csupán, amit nehezen lehetne a szemükre vetni.

FRISSÍTÉS 2: Reagált a cikkre a Budapesti értéktőzsde, a következő közleménnyel: "A Budapesti Értéktőzsde folyamatosan figyelemmel kíséri a tőzsdei szabályok betartását. A szóban forgó esetben nem merül fel ezen szabályok megsértése, kibocsátói üzletpolitikai döntéseket a tőzsde nem vizsgál, nem is vizsgálhat. A kereskedés transzparenciája nem sérült, a befektetők nem károsodtak."