Bernadett
-2 °C
12 °C

Orbán: Visszaszereztük a Molt

2011.05.24. 15:15 Módosítva: 2011-05-24 16:58:37
500 milliárd forintot fizetünk egy korábban már lehívott, de eddig fel nem használt IMF-es hitelrészletből a Mol 21,2 százalékos pakettjéért, az állam váltja az orosz Szurgutnyeftegazt a társaság tulajdonosai között. Hernádi Zsolt vezérigazgató szerint a Mol örül az új befektetőnek, a magyar államot stratégiai tulajdonosnak tekintik. A részvények ára már délelőtt, feltehetően a szivárgó információ hatására több mint négy százalékot emelkedett, mielőtt órákkal a hivatalos bejelentés előtt felfüggesztették a kereskedést. Piaci szakértők szerint az állam megjelenése a Molban hosszabb távon azonban lefelé viheti az árfolyamot.

Visszaszereztük a Molt, jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedd délutáni sajtótájékoztatóján. Orbán úgy fogalmazott, a magyar kormánynak ki kell állnia a magyar emberek érdekeiért, a kormány most ezt tette, a Mol stratégiai energiavállalat újra magyar kézben van.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdaságtörténeti eseményének nevezte részvényvásárlást. Az állam a Szurgutnyeftegaz kezében levő teljes részvénycsomagot megvásárolja, aminek 1,88 milliárd eurós vételárát (ez nagyjából 500 milliárd forintot jelent) az IMF pénzéből fizetjük ki.

A 2008 végi hitelcsomagból egy 3,3 milliárd eurós részt lehívott, de nem használt fel hazánk, hanem az MNB-nél van devizabetétben. Ez azt jelenti, hogy a mostani tranzakció nem növeli az államadósságot, hiszen az a 3,3 milliárd euró már része annak. Az üzletet augusztusra zárják le, a vételárat az elmúlt három havi piaci átlagárból számolták ki. A részvénycsomag egy később megnevezni ígért állami vállalathoz kerül majd, Fellegi ezzel kapcsolatban nem árult el részleteket: szóba jöhet a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, de jó eséllyel az amúgy is állami energiamamut, és további terjeszkedésre ítélt Magyar Villamosművek is.

A miniszter kérdésre elmondta, a Szurgut pakettjét nem nagyobb csomag részeként adták oda az oroszok, tiszta piaci tranzakció történt.

Ahhoz, hogy kötelező erejűvé váljon a Szurguttal kötött szerződés, a költségvetési törvényt is módosítani kell, és külön országgyűlési jóváhagyásra is szükség van. Fellegi szerint a magyar állam jó üzletet kötött, mivel a megállapodás megkötésekor többet ért a pakett, piaci értéken nagyjából 2,3 milliárd eurót.

Az Index által megkérdezett elemzők korábban kevéssé tartották valószínűnek, hogy az állam egyedül veszi meg a részvényeket. Valószínűbb forgatókönyvnek mondták a közös tulajdont, azt, hogy vagy magával a Mollal, vagy egy harmadik szereplővel összefogva vásárolja meg az állam a részvénycsomagot.

Felfüggesztették a kereskedést

Délután negyed kettőkor felfüggesztették a Mol papírjaival való kereskedést, a részvények akkor 4,06 százalékos pluszban voltak nyitáshoz képest, 23 310 forintot értek. Vagyis a részvénycsomag a felfüggesztéskori áron megközelítőleg 517 milliárd forintba kerül.

Tiltakoznak a szocialisták

A bejelentésre az MSZP közleményt adott ki, szerintük a tranzakció elfogadhatatlan, hiszen az ügylet eredményeként nem csökken Magyarország importfüggősége, nem növekszik Magyarország energiával történő biztonságos ellátása, ugyanakkor nem csökken, hanem nő a GDP arányos államadósság mintegy 1,9 százalékponttal. Ettől az ügylettől nem lesz olcsóbb sem a gáz, sem az üzemanyag.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a bejelentésnek rövid távon pozitív hatása lesz a Mol-papírok kereskedésére. A jelentős állami tulajdon megjelenése – a 30 százalékos közkézhányadot nem számítva az állam lesz a legnagyobb Mol-tulaj, az MFB Invest 1,2 százalékát és a most megvett 21,2 százalékot még növelhetik az államosított nyugdíjpénztárak birtokából átkerülő Mol-részvények –, azonban hosszabb távon biztosan lefelé hajthatja a részvényárakat.

Hernádi örül

"A Mol örül az új befektetőnek, a magyar államot baráti, stratégiai befektetőként értékeljük" - mondta a sajtótájékoztatón Hernádi Zsolt, a Mol vezére. Szerinte Európában bevett gyakorlat, hogy az állam tulajdonrésszel rendelkezik a stratégiailag fontos energetikai vállalatokban. Hernádi ugyanakkor hozzátette, a Mol mára a közép-európai régió egyik legfontosabb vállalatává nőtte ki magát, identitása is megváltozott.

Piaci körökben a nyár végén merültek fel az első hírek arról, hogy az állam kivásárolná a Molból annak orosz tulajdonosát.

moltullll.png

Ezeket a találgatásokat az energetikát is felügyelő Fellegi-minisztérium rendre cáfolta, és szeptember elején a Szurgutnyeftyegaz is úgy nyilatkozott: nem tud arról, hogy a magyar kormány tárgyalásokat kezdett volna Mol-pakett kivásárlásáról.

Orbán-kormány vs. Mol, 1998-2002

Az ezredfordulón az első Orbán-kormány jelentős veszteségeket okozott az akkor még gázüzletággal is rendelkező Molnak azzal, hogy a piaci folyamatok által indokoltnál kisebb gázáremeléseket engedett. 2000 nyarán például 12 százalékos éves gázáremelést hagyott jóvá a kabinet, ami akkor komoly vitát váltott ki a Mol és a kormány között. A Mol bejelentette, hogy a veszteségei miatt eladná a gázüzletágat, amire Orbán azt mondta, hogy azt az állam szívesen megvásárolja. Végül mégsem ez történt, a gázüzletágat az E.On vette meg 2006-ban. Az üzlet részeként a Földgáztároló és a Földgázellátó 100, illetve a Panrusgáz részvényei 50 százalékát adta el a Mol.

Pletykák már voltak

Szeptember közepén ismét pletykahullám terjedt el a piacon az állami szerepvállalásról. Az akkori hírek úgy szóltak, hogy az állam papíronként 27 000 forintért veszi meg a pakettet. A fejlesztési minisztérium még egy szeptember 21-i közleményében is úgy fogalmazott: "Magyarország nem folytatott tárgyalásokat a Szurgutnyeftegazzal a Mol-részesedés megvásárlásáról" Fellegi ugyanakkor elismerte, a magyar kormány nem szívesen lát külföldi befektetőt stratégiailag fontos, meghatározó magyar vállalatban. Október második felében viszont már nyíltan vállalták, hogy "jobb lenne állami kézben" az orosz Mol-csomag.

Azért a benzin nem lesz olcsóbb

Fellegi Tamás újságírói kérdésre elmondta, az állami tulajdonon keresztül sem tudnak majd hatni a benzinárra, míg ugyanis a gáz, villany, távhő esetében van mozgástere a kormánynak, addig a benzinében nincs, az teljes egészében a világpiaci áraktól függ.

A Reuters később arról adott hírt, hogy az orosz cég valóban tárgyal a részvények eladásáról, de nem a magyar állammal, hanem a Mollal. A magyar állam hangsúlyos megjelenését állítólag a Mol menedzsmentje sem látta volna szívesen a társaságban, információink szerint a cég és a kormány között a tárgyalások előrehaladtával egyre hűvösebb lett a viszony.

Időközben az orosz fél is ellentmondásosan kommunikált, miközben arról is felröppentek hírek, hogy a Szurgut - megfelelő kompenzációért cserébe -szívesen túladna a részvényein, addig Vlagyimir Putyin Berlinben úgy nyilatkozott: az uniós szabályozás megsértésének tekinti, hogy a Szurgut nem gyakorolhatja tulajdonosi jogait a Molban. Mindeddig úgy tűnt, hogy az álláspontok nem közelednek egymáshoz, decemberben Fellegi azt mondta lapunknak: ebben a kérdésben álltak a legtávolabb az álláspontok a tárgyalások megindulásnál, és "még mindig elég nagy a távolság a két fél elképzelései között".

Magyar, osztrák, orosz

A számos egykori állami vállalat összeolvadásával 1991 októberében létrejött Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. részvényeit 1995. november 28-án vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. A papírokat néhány évvel később nagy tételben kezdte megvásárolni az osztrák OMV, amely 2000-ben egy közép-európai olajóriás létrehozását tervezte a Mol és az INA bevonásával. Az osztrákok ekkor egy tíz százalékos csomagra tettek szert, amit 2007-ben növeltek 21 százalékra Mehmet Rahimkulov részesedésének megvásárlásával.

Ekkor a Mol-menedzsment, hogy elkerülje az osztrák irányítást, baráti cégek bevonásával megkezdte a Mol-papírok vételét, az árfolyamot 30 000 forintos szint fölé hajtva. Az OMV végül 2009-ben, látva, hogy nem veheti át a Molt, a teljes 21,2 százalékos pakkott eladta a Szurgutnyeftegaznak, amiért 1,4 milliárd eurót kapott. Az oroszok a mostani részvényeladással tehát nagyjából félmilliárd eurót nyernek.

Az üzlet jóváhagyásában illetékes magyar hatóságok a Szurguttól kérték egyebek között a tulajdonosi struktúra feltárását. Ám a Szurgut erre nem volt hajlandó, ma csak annyit lehet tudni róla, hogy hatalmas készpénztartalékokkal rendelkezik és kitartóan elzárkózik a sajtótól.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!