Jenő
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Hogy Merkel még sose volt ekkora bajban? Sebaj!

GettyImages-851282024
2017.11.20. 12:03 Módosítva: 2017.11.20. 12:08
A bizonytalanság sohasem jó a gazdaságnak, így a német koalíciós előtárgyalások elhasalását is negatívan értékelte a tőzsde és a devizapiac. Ám a német gazdaság nem rajongott volna a Jamaica-koalícióért sem, így üzleti körökben némi megkönnyebbülés is tapasztalható. A leggyakoribb vélemény: tegnap este nem a gazdaság jövőképe, hanem Angela Merkel kilátásai romlottak a leginkább.

Még a biztos rossz hír is jobb, mint a tartós bizonytalanság – szól egy tőzsdei bölcsesség, de az aktuális német helyzet mintha nem ezt igazolná.

A gazdaság, a tőkepiacok valóban nem szeretik a bizonytalanságot, a tervezhetetlen környezetet. Így hétfő reggel mind az euró, mind a vezető német tőzsdeindex, a DAX is „kötelességtudóan” esett arra a hírre, hogy vasárnap éjjel kudarcba fulladtak Berlinben a koalíciós előegyeztetések.

Ám a visszaesés mértéke alacsony volt, ami azért azt is jelzi, hogy a gazdaság valójában tartott is a készülő Jamaica-koalíciótól, mert a részt vevő pártok egymással teljesen ellentétes, a német gazdaság nagy fellendüléséhez vezető elmúlt éveket több elemében is megtagadó, sokszor inkább piacellenesnek mondható gondolatokat fogalmaztak meg.

Annál jobb itt, minél rosszabb

Vagyis bármennyire is furcsa, kivételesen a piac mintha nem bánná, hogy jelen helyzetben a bejáratott és piacbarát ügyvezető kormány marad továbbra is hatalomban. A működése ugyanis egyfajta stabilitási garanciát jelent, csak éppen azt mindenki tudja, hogy ez a helyzet nem tarthat örökké, valamiképpen egyszer majd fel kell oldani a helyzetet. A tőkepiaci elemzések szerint

  1. a legvalószínűbb a jövő év eleji új választás;
  2. némi esélye van a nagykoalíciós (CDU/CSU és SDP) kormányzás folytatásának, de ez csak Angela Merkel bukásával valósulhatna meg;
  3. minimális eséllyel az államfő felkérheti a választáson második szociáldemokratákat (SDP) a koalíciós tárgyalások megkezdésére, de ez felesleges időhúzás lenne;
  4. a sajtóban, az elemzésekben szerepel a kisebbségi kormányzás lehetősége is, de ez a piaci elemzők szerint Németországban teljesen működésképtelen elképzelés lenne.

Első reakciók

A tőkepiacok első reakciói nem voltak erősek, de egyértelmű irányt mutattak. Az euró 0,6 százalékkal gyengült az amerikai dollárral szemben, a jelenlegi 1,17-es euró/dollár éves viszonylatban még mindig nagyon intenzív, két számjegyű százalékkal leírható euróerősödést jelent. A DAX, vagyis a német tőzsdeindex pedig 0,2 százalékos mínuszban nyitott. Egyik sem egy klasszikus pánikreakció, amit az magyaráz, hogy már az eddigi hírek alapján benne volt a levegőben, hogy buknak az egyeztetések.

Jamaica bukása

De miért bukott a Jamaica-koalíció, vagyis Angela Merkel és az ő CDU/CSU jobbközép pártszövetsége miért nem áll össze a szabad demokrata FDP-vel és a Zöldekkel? Az első elemzések a szakítás okaként elsősorban politikai nézetkülönbségekről beszélnek, de azért nehéz lett volna távolabbi gazdasági elképzeléseket egy szövetségbe tömöríteni, mint például a liberális piacpárti FDP és a környezetvédő Zöldek ötleteit.

Ez azért volt vészjósló a gazdaságnak, mert az egyértelműen a kontinuitásban volt érdekelt.

A német gazdaság jelenleg ugyanis minden elemében nagyon erős.

Magas a növekedés, 4 százalék alatti a munkanélküliség, amihez egy magyar szemmel elképesztően magas, 75 százalékos aktivitási ráta párosul, a németek akarnak és tudnak is dolgozni. A vállalatok könnyen jutnak hitelhez, kamat nincsen, a költségvetés, illetve a folyó fizetési mérleg többlete gigantikus.

Kis túlzással inkább az okoz gondot az államnak, hogy mire költse a tenger sok bevételét. Éppen ezért az FDP felvetette az 1992 óta létező szolidaritási adó kivezetésének ötletét, amelynek elfogadásában már megegyezés körvonalazódott.

Nehezebb dió volt a Zöldek és az emissziócsökkentés kérdése. Ha egy környezetvédő párt úgy lép kormányzásra, hogy nem ragaszkodik teljes erejével a szén-dioxid-emisszió csökkentéséhez, akkor a léte kérdőjeleződik meg, ugyanakkor a német gazdaság félt a túl gyors változásoktól mind az iparban, mind az energetikában.

A szolidaritási pótlék

A szolidaritási pótlék (németül Solizuschlag) anno a keleti országrész fejlesztésére kitalált adó volt, amely azonban két és fél évtizede benne maradt, az amúgy is magas kulcsokkal és adóterheléssel dolgozó német adórendszerben. Ezt az adót minden Németországban munkát vállaló fizetéséből, illetve a tőkejövedelmekből is levonják, mértéke változó lehet, de főszabályként a jövedelemadó 5,5 százaléka. Az adó mára olyan jelentős lett, hogy a német adóbevételek 5 százaléka ebből ered. Ha 2021-ben kivezetik, akkor a ma jelentős többlettel működő német költségvetésben egyensúlyba kerülhetnek a bevételek és a kiadások.

Erő és reszketés

Németország az Európai Unió toronymagasan legnagyobb nyertese, évtizedek óta kiemelkedően teljesítő, bivalyerős gazdaság. A görög pénzügyi válság kezelése óta az sem lehetett kétséges, hogy Angela Merkel a legnagyobb hatalmú európai politikai vezető, legalábbis ami a gazdasági kérdéseket illeti. Nem biztos, hogy egy esetleges új választáson a nagy pártok a régi emberekkel, vagyis Angela Merkellel, illetve Martin Schulzcal futnak-e neki, benne van a pakliban, hogy ők áldozatául esnek az elhúzódó bizonytalanságnak.

A német gazdaságban tényleg volt egyfajta félelem a Jamaica-koalíciótól, de azt is kár lenne tagadni, hogy az időhúzás sem old meg semmit. A történelmien rossz CDU-szerepléssel olyan bizonytalan politikai helyzet alakult ki, amelyben a vezető politikai erő mindenképpen kompromisszumokra, esetleg személyes vezéráldozatokra kényszerülhet. Vagyis az uralkodó vélemény szerint november 19-én este Angela Merkel került veszélybe, nem a német gazdaság, de azért egész Európa reszkethet egy kicsit.

A jövő nagy gazdasági kérdései

Egy hosszabb távú német politikai bizonytalanság különösen aggasztó lenne az európai tőkepiacoknak, tőzsdéknek, devizapiacoknak egyaránt. A közeljövő németországi politikai eseményei során ezek a legfontosabb kérdések:

  1. Egész Európa számára meghatározó, hogy a világ legstabilabb gazdasága mennyire sérül a politikai bizonytalanságtól.
  2. Elsősorban a német ipar szempontjából fontos, hogy a gazdaságpolitika formálásában mennyire lesz szavuk a velük ellenségesebb szociáldemokratáknak, illetve zöldeknek. Ez a kérdés most megint kinyílt.
  3. A gazdaság nagyon nem kedveli a szélsőségeseket, fontos kérdés, hogy egy új politikai konstellációban, egy megismételt választás után mennyire erősödhetnek meg a jobboldali szélsőségek.
  4. A konkrét gazdasági kérdések közül a német adórendszer és a szén-dioxid-emissziós szabályozás tűnik a két kulcselemnek.

Európa gazdasága az idén nagyon hasít, növekedése tartósan magasabb, mint a nagy vetélytárs Egyesült Államoké. Az elmúlt egy év több politikai választása, a katalán függetlenedési törekvések leverése is megnyugtató volt a tőkepiacoknak, a stabilitást erősítette. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a brexit és a német helyzet olyan bizonytalansági faktor, amely az európai gazdaság megítélését hátrányosan érintheti.

Az eurozónát egyelőre nem rázta meg nagyon az, hogy Angela Merkel koalíciója összeomlott, sőt bizonyos szempontból minél hosszabb ideig marad Németországban ügyvezető kormányzás, annál nyugodtabb lehet a gazdaság.

Ám ez a helyzet mindenképpen átmeneti, záros határidőn belül egy, legalábbis részlegesen új politikai együttes veszi át Németország irányítását, ebben pedig nagyon sok a kockázat.

Borítókép: Megrongált Merkel-plakát. Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary.