Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Merkelnek nem lesz könnyű dolga az új koalícióval

2017-09-24T125958Z 1921217963 RC17E08A63E0 RTRMADP 3 GERMANY-ELE
2017.09.24. 18:02 Módosítva: 2017-09-24 23:40:48
Angela Merkel pártja, a CDU 33,5-32,5 százalékkal nyerte a németországi választásokat az exit pollok szerint. A szocdemek történelmi mélypontra kerültek 20-21 százalékos eredménnyel. A kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíciónak vége, Angela Merkel várhatóan a liberálisokkal és a zöldekkel folytatja a kormányzást. A bevándorlásellenes AfD lett a harmadik erő 13 százalékkal.

Az eddig is kormányzó CDU nyerte a vasárnapi németországi választásokat, Angela Merkel tehát a korábbi előrejelzéseknek megfelelően negyedszer is Németország kancellárja lesz. 

Az este hat órakor közölt exit pollok, vagyis a szavazóhelyiségekből távozók válaszai alapján készített felmérés szerint a pártok a következő eredményt érték el. Ez tehát nem hivatalos, végleges adat, viszont a felmérés jellegéből adódóan megközelítőleg tükrözi a várható végeredményt. A hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.

A ZDF, illetve az ARD felmérései szerint a következő eredmény várható:

  • a konzervatív jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) a vártnál kevesebbet kaptak: 33,5-32,5% - ilyen rossz eredményt utoljára 1949-ben értek el
  • a szociáldemokraták (SPD) történelmi mélyponton: 21-20%
  • bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) először jutott be a Bundestagba: 13-13,5%
  • a liberálisok (FDP) újra bejutottak: 10-10,5%
  • az egykori keletnémet állampárt utódszervezete, a Baloldal (Linke) kicsit javított 2013-hoz képest: 9%
  • a Zöldek (Grüne) is hozzák a múltkori eredményüket: 9-9,5%

Négy éve a CDU 41,5, az SPD 25,7 százalékot kapott. A Baloldal volt a harmadik erő 8,6 százalékkal, és a Zöldek 8,4 százalékot szereztek. Az FDP (4,8 százalék) és az AfD (4,7) nem jutott be a Budestagba 2013-ban.

Az exit-pollok nyilvánosságra hozatala után Angela Merkel német kancellár azt mondta:

kormányzati felhatalmazást kaptunk, nélkülünk nem lehet kormányt alakítani.  

Merkel azt is mondta: mindent elkövetnek, hogy visszahódítsák a bevándorlásellenes AfD-hez elvándorolt szavazókat. 

A korábbi előrejelzések 35-37 százalékos eredményt sejtettek a CDU-nak, így ez az eredmény azért kisebb csalódás lehet Angela Merkelnek. Az Angela Merkelt korábban menekültügyben élesen bíráló Horst Seehofer csak Bajorországban induló pártja, a CSU a Bayerische Rundfunk adatai szerint a szavazatok 38,5 százalékára számíthat, ami a párt történetének legrosszabb eredménye. Horst Seehofer azt mondta: "Semmi szépet nem tudok mondani, az eredmény keserű csalódás számunkra." A szocdemeknek szintén nincs okuk az örömre: történelmi mélypontot jelent ez a 21 százalék. 

Akik viszont örülhetnek: a bevándorló- és migránsellenes szólamokkal kampányoló AfD a harmadik erő lett a Bundestagban, míg a liberálisok nemcsak visszakerültek a parlamentbe, hanem a korábbi eredményüket megduplázták. Az elmúlt hetekben nyitott kérdés volt, hogy vajon az AfD vagy a liberálisok szerzik-e meg a harmadik helyet, az exit pollok szerint egyértelműen a bevándorlásellenes párt szerepelt jobban a kampányhajrában.

Az AfD egyik első lépése lesz, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Angela Merkel kancellár menekültpolitikája miatt. Alice Weidel, az AfD kampányát vezető egyik úgynevezett csúcsjelölt a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta,

a vizsgálóbizottság nagyon világosan foglalkozik majd ennek a nőnek a jogsértéseivel

- mondta a politikus Merkelre célozva.

Alice Weidel, az AfD egyik vezetője azt mondta: ellenzéki pártként a kormány ellenőrzését tartják legfontosabb feladatuknak a Bundestagban. Szerinte a kormány számonkérése az utóbbi években egyáltalán nem valósult meg, ennek azonban most az AfD megjelenésével egyszer és mindenkorra vége. 

De milyen koalíció jön?

A németországi választás legizgalmasabb kérdése továbbra is az, milyen kormány, milyen koalíció élén vezeti majd Angela Merkel az országot a következő négy évben. Ehhez a bonyolult német választási rendszerben szükséges tudni a Bundestagban a mandátumok eloszlását. Erre is elkészült az első becslés, ami így néz ki:

Mivel minden párt kizárta az együttműködést az Afd-vel, két koalíciós forgatókönyv maradt reális. Az egyik az eddigi CDU-SPD nagykoalíció folytatása, az azonban elég hamar világossá vált, hogy az SPD ezt nem akarja. A két nagy párt közös kormányzása a mostani választás alapján főleg a szocdemeket erodálta. Sokat sejtető volt Hubertus Heil SPD-főtitkár esti nyilatkozata, amely szerint "az SPD vállalja az ellenzéki szerepet". Thomas Oppermann a szociáldemokraták frakcióvezetője még jobban ráerősítette erre, amikor azt mondta, a választási eredmény a nagykoalíció végét jelenti, az SPD a CDU ellenpólusa lesz a jövőben, Martin Schulz pedig marad a párt élén. A végső szót aztán Martin Schulz, a szocdemek kancellárjelöltje mondta ki, aki így nyilatkozott:

teljesen világos, hogy a választók ellenzéki szerepre adtak megbízást. 

Az exit pollok kiadása után Nicola Beer, a libeálisok főtitkára azt nyilatkozta, hogy "ha a kancellár meghív minket, nyitottak vagyunk a koalíciós tárgyalásokra". Az FDP mellé a CDU-nak még a Zöldek szavazatai is kellenének. Közülük többen is nyilatkoztak, de ezek arra utalnak: nem vállalják minden áron a kormányzati szerepet. Cem Özdemir, a Zöldek kancellárjelöltje azt mondta: tudják, hogy vállalniuk kell a kormányzati felelősséget, de a klímavédelem ügyének előtérbe helyezése nélkül nem tudnak semmilyen koalíciós megállapodást aláírni. Ez lenne az úgynevezett Jamaica-koalíció (a jamaiciai zászló és a német pártok színei alapján nevezik így: CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld). 

Az ARD gyorsan készített is egy felmérést arról, mennyire lenne szimpatikus a három párt szavazóinak a Jamaica-koalíció. Az eredmény nem túl hízelgő. A CDU-hívek 31 százaléka, a liberális szavazók 41 százaléka és a Zöldek támogatóinak 38 százaléka tartja ezt jó ötletnek. 

Mekkora a részvétel?

A részvételi arány 2013-ban 71,5 százalék volt, növekedett a megelőző, 2009-ben tartott választáson regisztrált 70,8 százalékhoz képest. Délután kettőig a 61,5 millió választásra jogosult 41,1 százaléka voksolt.

A vasárnapi választás 8-18 óráig tartott.  A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. 

A választók két szavazatot adhattak le. A 299 választókörzetben az első szavazattal lehet az egyéni jelöletekre szavazni. Az az egyéni jelölt jut be a Bundestagba, aki a szavazatok többségét megszerezte. A Bundestag mandátumainak másik fele a "második szavazatokból", azaz a pártok listáira leadott voksokból alakul ki. A magyar rendszerhez hasonlóan egy párt akkor kerülhet be a szövetségi parlamentbe, ha legalább a szavazatok 5 százalékát megszerezte.