Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Ha nem hallucinációkról folyna a kampány, az euró bevezetéséről lenne szó

2017.11.22. 21:19

A világgazdasági helyzet adott az euró bevezetéséhez, 10-16 éves csúcson vannak Európában a konjunktúraindexek, jó ideje nem voltak ennyire optimisták a gazdasági vezetők. Ráadásul aki most lép be, az euróövezet reformját is érdemben befolyásolhatja – mondta Vértes András a GKI Gazdaságkutató elnöke csütörtökön a GKI Az euró bejövetele a magyarokhoz című konferenciáján.

Vértes elmondta, rengeteg érv van az közös európai fizetőeszköz bevezetése ellen és mellett is, de a bevezetésről szóló döntés végül nem szakmai, hanem politikai lesz. Vértes a bevezetés melletti érvek között sorolta fel, hogy Magyarország, az Európai Unió és az egész világ kedvező gazdasági helyzete miatt mostanában könnyebb lenne teljesíteni a csatlakozás feltételeit, ugyanakkor pont ez a bevezetés elleni érv is, ugyanis felmerül, hogy ha a közös pénz nélkül is tud a gazdaság növekedni, akkor az euró bevezetése sem feltétlenül szükséges.

Európában ráadásul jelentős társadalmi elégedetlenség van és a tagállamok eltérő érdekei megnehezítik az eurózóna átalakításának folyamatát, megakadályozhatják a lényeges reformok véghezvitelét. Ezen kívül Vértes szerint bár jelenleg jól megy a magyar gazdaságnak, az euró bevezetésével együtt járó költségvetési és pénzpolitikai mozgástér szűkülése nehezítheti az ország helyzetét, ha mégis valami baj lenne a gazdasággal.

Vértes megemlítette, hogy az utóbbi években a költségvetési helyzet érdemben javult, az államadósság még a kormány és az Eurostat közötti elszámolási ügyek magyar fél számára kedvezőtlen végződése esetén is csökkenő pályán van, ugyanakkor egy főre eső GDP és munkatermelékenység tekintetében a visegrádi négyekhez képest lemaradtunk az elmúlt 10 évben, amiért szerinte a jelenlegi és a korábbi politikai vezetés is felelős.

A többi visegrádi országhoz képest a világexportból való részesedés tekintetében is lemaradtunk.  A GKI elnöke szerint az, hogy Szlovákia, Észtország és Litvánia is jó gazdasági teljesítményt nyújt az euró bevezetése óta, miközben Szlovénia az euró bevezetése ellenére is gyengélkedik, arra utal, hogy végeredményben az eurón kívüli tényezők is meghatározzák egy ország gazdasági sikerességét, nem kizárólag az eurón múlik minden.

Surányi: Bevezetjük az eurót, vagy szépen lassan elbúcsúzunk az EU-tól

Surányi György, volt jegybankelnök azzal kezdte az előadását, hogy elmondta: neki korábban az volt az álláspontja, hogy nem kell sietni a csatlakozással. A válság előtt elsősorban azért gondolta így, mert szerinte a csatlakozáshoz szükséges maastrichti kritériumok ellentmondásosak és nincsenek jól kialakítva. Ráadásul a Stabilitási és Növekedés Paktumban külső fenntarthatóságról sincs szó, ami pedig elengedhetetlen lenne egy monetáris unió működéséhez.

Surányi szerint az is baj, hogy az eurózóna nem számít optimális valutaövezetnek (erről ebben a cikkben olvashat részletesebben). "És amennyiben az övezet nem alkot fiskális, politikai és bankuniót, akkor még sikeres lehet, ha egy egységes és rugalmas munkaerő-piacot képez, de ez kulturális és más okokból nem valósul meg, ráadásul a regionális egyenlőtlenségek is nagyok az övezeten belül"- mondta. A válság után pedig Surányi szerint a rendszer egy másik ellentmondása is egyértelművé vált, mégpedig az, hogy az eurózónában nincs végső hitelezői funkció, miközben nincs lehetőség államcsődre, és hivatalosan arra sem, hogy egy országot kimentsenek.

Akkor miért gondolom most mégis azt, hogy érdemes végiggondolni 3-5 éven belül a belépést a monetáris unióba?

- tette fel a kérdést. A volt jegybankelnök szerint Trump, a brexit, és a magyar kormány ambivalens viszonya az EU-hoz olyan fordulatok, amikre megfelelő válasz lehet az eurózóna bővítése. A válságjelenségre a két vezető ország (Franciaország és Németország) a monetáris unió elmélyítésében látja megoldást. "Ez alapján automatikusan felerősödik a kétsebességes rendszer, és akik lemaradnak, automatikus az EU-kívül találhatják magukat" - mondta.

Surányi szerint ráadásul olyan intézményi reformokat is elfogadtak, amik ellenállóbbá teszik az eurózónát, és a migrációs válság kezeléséhez, illetve a közös védelempolitika elmélyítéséhez újabb források kellenek majd, amit úgy tűnik, hogy közös költségvetésből akarnak majd fedezni. "Ha pedig az integráció mélyül, akkor nekünk elemi érdekünk az, hogy elkerüljük a perifériára szorulást" - mondta. 

Balázs Péter: Megerősítették a könnyűszerkezetes hajót

"Az eurózóna egy jó időben barkácsolt könnyűszerkezetes hajó, amiben egyébként a schengeni rendszerre hasonlít. Aztán ahogy a schengeni rendszer 2015-ben, 2008-ban az eurózóna viharba került, ezért megerősítették. Létrejött a bankunió célkitűzése, a betétgarancia, és így persze még nem komplett a rendszer, de már megáll a saját lábán" - mondta Balázs Péter volt külügyminiszter. Balázs szerint azok az új tagállamok, amik bevezették az eurót, összességében nem jártak rosszul, de azt még megjegyezte, hogy csak 5 millió fős népesség alatti országokkal kapcsolatban van tapasztalatunk, és "kis autóval könnyű parkolni", ezért nem biztos, hogy ebből komoly tanulságokat tudunk levonni nagyobb országok számára.

Balázs szerint a brexit rávilágított a migrációval kapcsolatos feszültségekre, és itt "nem szerencsétlen afgán menekültről van szó", hanem a magyar, lengyel, román, litván munkavállalók okozta feszültségre. Emelett Balázs szerint lett egy "twitterező amerikai elnök", és csak rá nem lehet bízni mindent, miközben Nyugat-Európában ellenzékben, Magyarországon és Lengyelországon pedig kormányon erősödik a szélsőjobb (Balázs azt mondta, nem önmeghatározás, hanem az intézkedéseik tartalma alapján használja ezt a szót).

A volt külügyminiszter szerint ezek a pártok megkérdőjelezik a piaci szabadságot, aztán a vállalkozói, tagállami és állampolgárok közötti egyenlőséget, miközben az EU-n belüli szolidaritás hiányáról beszélnek, de  az EU-ban a három együtt érvényesül csak. Balázs szerint ezért 

nem Magyarországnak kéne várnia az EU közeledésére, hanem az országnak kéne a kapukon belül megvetni a  lábát.

Az euróbevezetés lehetne a 2018-as választás fő témája, "ha a kampány nem hallucinációkón és téveszméken folyna" - mondta. Balázs megjegyezte még, hogy 2017 és 2019 között 16 uniós tagállamban lesznek választások, tehát nagy változások előtt vagyunk. " A csapat közepe pedig gyorsítani fog, jó lenne nem nagyon lemaradni" - mondta.

Akarjuk az eurót, de félünk tőle

A konferencián két elemző is előadást tartott: Darvas Zsolt a brüsszeli Bruegel Intézettől és Regős Gábor a Századvégtől egyetértettek abban, hogy az euró bevezetése alapvetően jó lenne Magyarországnak, azonban azzal kapcsolatban már eltértek a vélemények, hogy mikor és milyen feltételek mellett.

Darvas szerint az euró bevezetése elsősorban politikai kérdés, de a bevezetés előtt fontos, hogy az országnak rendben legyen a költségvetése, hogy ne legyenek makrogazdasági egyensúlytalanságok, és hogy a cégek illetve a munkaerő kellően rugalmasan tudjon alkalmazkodni, ha nem menne olyan jól a gazdaságnak.

Darvas szerint a bevezetésről szóló vitában viszont nem fontos, hogy az országnak mekkora a GDP-je az eurózóna átlagához képest (ez a felzárkózás utáni megugró infláció miatt lenne fontos, de Darvas szerint ezt a déli tagállamok hibáiból tanulva ki lehet védeni), illetve pénzügyi rendszer mélysége sem (ez azt jelenti, hogy mekkora a hitelállomány a GDP-hez képest). Darvas szerint az euróövezet reformja sem nagyon fontos kérdés csatlakozás előtt ugyanis az eddigi reformok még kellően megerősítették a valutaövezetet, persze további reformokról lehet még szó.

A századvéges Regős Gábor egy eurobarométeres közvélemény-kutatásra hivatkozva azt említette meg, hogy Magyarországon a nem eurót használó tagállamok közül a legnagyobb azoknak az aránya, akik jó dolognak tartják az eurót, és elég nagy arányban be is akarják vezetni, ugyanakkor

szintén kiemelkedően sokan mondják azt, hogy még nem állunk készen a bevezetésre.

Regős szerint ez a félelem részben azon alapszik, hogy sokan gondolják, hogy az euró bevezetése nagy inflációt okoz: ennek a jelenségnek a létezését különféle tanulmányok alapján meg lehet erősíteni, ugyanakkor a közgazdász szerint korántsem akkora ügyről van szó, hogy ettől félni kelljen. Regős szerint fontos lenne, hogy az euró bevezetése szakmai és ne politikai döntés legyen, ugyanakkor a politikának felelőssége van abban, hogy eloszlassa a bevezetés körüli félelmeket.

A konferencián Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára is beszédet tartott, de az eurózónával kapcsolatban konkrétumokat nem mondott. Elmondta, hogy a kormánynak nemzeti érdekeken alakuló gazdaságpolitikát kell kialakítania, ami az Európai Unión belül garantálja, hogy az ország gazdasági teljesítőképessége hosszú távon és fenntartható módon nő, valamint a versenyképesség is erősödik.

Elmondta, hogy a magyarok 70 százaléka támogatta az uniós tagságunkat, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne erős nemzetállamokra szükség az EU-n belül, és ezeknek az államoknak ne lenne szükségük egyedi gazdaságpolitikai megoldásokra.