Eltűnik a mindennapi kenyér fogalma, ha nem kapnak pénzt

Újra jelentkezett az egyik legérdekesebb magyar érdekvédelmi szervezet, az NGM volt államtitkárához köthető Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség. A kis csapatról itt vagy itt olvashat bővebben.

És ha már megszólaltak, akkor nagyon izgalmas dolgokat is állítottak a Magyar Időkben. A fő üzenet az volt, hogy közpénzt kérnek a vidéki boltoknak, mert a multik annyival több bért fizetnek az alkalmazottaiknak, hogy azzal lehetetlen versenyezni. Ha nem kapnak pénzt plusz bérre, akkor valószínűleg

kikopik a mindennapi kenyér fogalma.

De nemcsak fogalmakat veszthetünk, hanem olyan mély közgazdasági meglátásokat is kaptunk a szervezettől, mint például:

• „védhető és vállalható” az általuk szeretett piaci szereplők pozitív megkülönböztetése;
• „egymást szorongatják a helyi kereskedők, a legtöbbjük azonban egy idő után bezár, ami költségvetési bevételkiesést jelent”;
• valahogy el kell már venni a multicégek piaci részesedését, „egészségtelen és nem kívánt nemzetgazdasági hatásai lehetnek annak, hogy az élelmiszer-forgalmazás 60 százalékát itthon a multinacionális áruházláncok uralják”;
• ha fennmarad a verseny, nem fog eljutni az étel a falvakba. Pontosabban „a kisboltok áremelési kényszerben vannak, ami oda vezethet, hogy előbb-utóbb veszélybe kerül a kistelepülések élelmiszer-ellátó rendszere”.

Ezért mindent megtesznek, hogy a kormány átvegye az érveiket. Még konkrétabban bizonyos vidéki kereskedelmi cégeknek hűtőre kérnének pénzt, meg bértámogatásra, pályázati formában.