Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

20 százalékos béremelés jön a Lidlnél

2018.01.23. 10:41

Átlagosan 20 százalékos béremelésről döntött a Lidl, így az áruházi dolgozók bére átlagosan bruttó 365 ezer forint lesz, írja a Napi.hu. Ez március elsejétől életbe is lép, ami kedvezmények nélkül

nagyjából nettó 242 ezer forintra jön ki havonta.

Ebben benne van az áruházvezetők bére is, akik 658-720 ezer forintos bruttó bért kaphatnak majd 8 órás munkaidőben. Emellett mindegyikük kap egy kocsit is korlátlan magáncélú használattal, miközben az autó minden költségét a cég állja. 

B RKL20170422012
Fotó: Róka László / MTI

A béremelés után a bolti dolgozók számára havi 290 ezer és 320 ezer forint közötti bruttó járandóság érhető el napi 8 órás munkával. A cég állja a munkába járás költségeit is, éves szinten ad egy 96 ezres egészségügyi szolgáltatáscsomagot, és 5-50 százalékos kedvezményt a dolgozók számára 50 partnerüzletükben. 

Év elején arról írt a lap, hogy az Aldi a gyakorlott eladók bérét emelte meg év elején, ott így bruttó 352 ezer forintot kereshet valaki tíz év gyakorlattal, napi nyolc órában.  A Lidl is azt jelezte, hogy a kötelező körökkel együtt 2016 januárja óta összesen 52 százalékos béremelést hajtanak így végre a bolti és raktári fizikai dolgozóik körében, ami közel négyezer embert érint.

Legutóbb itt írtunk arról, hogy a mostani tomboló munkaerőhiányt úgy érdemes értelmezni, hogy a jelenlegi a béreken tapasztalhatják csak azt a vállalatok, hogy a megbízható munkaerő nem igazán akar náluk dolgozni. A munkaerő elvándorlása egyébként a vendéglátóipar mellett például a kiskereskedelmet is érinti, bár érdekes módon kevésbé, mint azt a béremelések alapján gondolnánk.

Közben pedig rengetegen arról panaszkodnak, hogy a kötelező minimálbér-emelés épp a kis, rosszabbul működő magyar cégeket vágja tönkre. Legutóbb épp Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke magyarázott többek közt erről is a Független Hírügynökségnek