Szétlopta egy kartell az egészségügynek szánt milliárdokat

Kartellbe tömörülve fölözhettek le egy több tízmilliárdos, egészségügyi fejlesztésekre kiírt uniós pályázatot az egészségügyi beszállító cégek, élükön két, a kormánnyal korábban jó kapcsolatot ápoló vállalkozóval - írja hosszan utánajárós cikkében a 444.hu.

A kormány 2015-ben írta ki a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása című pályázatot, amelyben a kórházak 9 milliárd forintból vehettek MR, CT és hasonló diagnosztikai berendezéseket. Az összesítések szerint 81 intézmény több mint 40 milliárd forintot hívott le a pályázatban, hogy modernizálják a gépkészleteket. Viszont a Gazdasági Versenyhivatal egy évvel később, 2016 tavaszán nyomozni kezdett  a pályázat miatt, mert azt gyanították, hogy 

A GVH akkor 21 kórházi beszállító cégnél kezdett egyszerre nyomozni, ennek viszont azóta sincs eredménye. A 444 forrásai szerint részben valószínűleg azért, mert ha nagyon alaposan nyomoznának, akkor túl felső szintre érne el a nyomozás a kormányon belül. A GVH vizsgálata 2018 májusában, vagyis a választások után zárul majd le. A GVH két főt gyanúsít azzal, hogy összeszervezték a kartellt:

• az egyikük Maróth Gáspár, aki több kormányzati pozíciót is betöltött, az első Fidesz kormány idején pedig Orbán Viktor tanácsadója volt, és akinek édesapja, Maróth Miklós akadémikus jó kapcsolatban van a miniszterelnökkel,
• a másikuk pedig Harmat Sándor, aki arról is ismert, hogy ő volt az első ember Magyarországon, akit ipari kémkedés miatt elítéltek, a 444 szerint korábban pedig  Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkár bizalmasa volt.

A kartell résztvevőinek 20 százalékot kellett visszaosztania a szervezőknek, ami a 32,7 milliárdos szerződött költséggel számolva azt jelenti, hogy alsó hangon 6,5 milliárd forint tűnt el így Ennél viszont valószínűleg több is lehetett, a KEHOP pályázat nyertes ajánlatainak többsége ugyanis erősen túlárazott volt. A Korrupciókutató Központ Budapest elemzése szerint ennek a pályázatnak a szerződéseiben a szokásosnál is nagyobb volt a korrupciós kockázat, ugyanis

Arról pedig a kórházak is tudhattak, hogy valami kavarás van a pályázatok mögött, a pályázatok harmadának dokumentációjából ugyanis kihagyták a beszerzés becsült értékét, amelyet a nyertes árajánlatával összehasonlítva hamar gyanússá válik, ha egy pályázatot eléggé túlszámláztak. 

Az ügy szálai pedig elég magasra nyúlnak. Maróth Gáspár a pályázat idején a VMD Kórháztechnológiai Zrt. nevű céget vezette, amelyben korábban tulajdonos is volt, és amely elég eredményesen szerepelt a kérdéses pályázatokon. A céget tulajdonló VMD csoport egyik tulajdonosa pedig Dr. Kertész Mariann, Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős NFM államtitkár felesége. Homolya már több kormányzati munkakörben foglalkozott az EU-s pénzek kiosztásával, miközben érdekeltségei nyertek is uniós pályázatokat, ami miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is felhívta már a figyelmet.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium más szálon is bekapcsolódik a történetbe, a KEOP pályázat irányítása ugyanis sokak szerint fokozatosan átcsúszott az NFM-hez, itt születtek meg a pénzosztás legfontosabb döntései. Ennek még abban is lehetett szerepe, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár 2015 augusztusában váratlanul lemondott a posztjáról. A KEOP pályázat irányítóhatósága a fejlesztési minisztérium volt, az NFM viszont a 444 kérdésére azt válaszolta, semmilyen ráhatásuk nem volt a kórházak és a pályázatok nyerteseinek szerződéseire, a tárca csak a pénzt fizette. A portálnak mesélő orvosok és vállalkozók szerint viszont részben az NFM okolható azért, hogy úgy osztották ki a pénzeket, ahogy. 

Korábban már más egészségügyi közbeszerzéseknél is felmerültek gyanús dolgok, kartelleztek már a sebvarrós cégek, kapott nagy büntetést az egészségügyi hivatal szabálytalan közbeszerzések miatt, és függesztettek már fel közbeszerzéseket, mert fura indokokkal korlátozták a versenyt a pályázat kiírói.