Csak kínai részvételű konzorciumok pályáznak a Budapest-Belgrád-vasútvonalra

2018.01.25. 07:26 Módosítva: 2019.05.07. 16:15

Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.

1005276
Fotó: Nagy Attila Károly

A Fonodo.reblog.hu most arról ír, hogy kikérte a projekt koordinálására alapított Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-től (KMV), hogy a közbeszerzési dokumentációt hányan kérték el, és végül hányan jelentkeztek és kik azok. Ebből kiderült, hogy a dokumentációt 32-en kérték le, végül két konzorcium pályázott: egy CRE és egy Strabag–CCCC 2018 jelű konzorcium, írják.

A Fonodo azt írja, nem árulták el, hogy pontosan milyen cégek vannak a nevek mögött, de az ismerős Strabag mellett a CCCC a China Communications Construction Co., Ltd. szokásos rövidítését takarhatja. Ez a tőzsdén jegyzett, de többségi állami tulajdonban álló társaság a legnagyobb infrastruktúra-fejlesztő a Kínai Népköztársaságban, írják róla. A KMV pedig annyit írt

mindkét nemzetközi konzorciumban jelen vannak magyar, európai és távol-keleti gazdasági szereplők is, továbbá komoly szakmai múlttal rendelkező alvállalkozókat vontak be a konzorciumi tagok.

Az oldal szerint nem meglepő, hogy a nálunk ismert építőipari cégek nem akartak önállóan indulni a tenderen, vagy csak kínai partnerrel együtt, hiszen "a kínai szakemberek részvételével kialakított közbeszerzési kiírás ugyanis számos sajátosságában az ázsiai ország cégeinek kedvező feltételeket tartalmazza" - írják. De az is erre utal, hogy az európai szokástól eltérően nem külön-külön kérnek ajánlatot a megvalósítási tanuémányra, tervezésre, engedélyeztetésre, építésre, hanem mindenre egyben. De a szokatlanul nagyösszegű referenciakövetelmény is a kanai vállalkozásoknak kedvez.

"De a nem kínai jelentkezőket alighanem az tartotta vissza a legeredményesebben az önálló indulástól, hogy a kínai kormány lényegében megakadályozhatja az egész projektet, ha netalán nem a neki tetsző győztest hoznák ki. Egy hozzájuk tartozó bank adja ugyanis a szükséges forrás 85 százalékát, és az ajánlatkérő azt is kikötötte, hogy ha nincs pénz, alá sem írja a szerződést a kivitelezésre, illetve ha már ez megtörtént, akkor érvényét veszti a kontraktus" - írják.