Az EP külön is vizsgáltatná, mire költjük az uniós pénzt
További Gazdaság cikkek
- Válaszolt az Ügyfélkapu+ és a DÁP fejlesztője: Az átállás nem vita tárgya
- Kongatják a vészharangot, Trump miatt infláció söpörhet végig az Egyesült Államokban
- Elektromos átállás: minden jel arra utal, hogy nem eszik olyan forrón a kását
- Itt a január, csak kapkodjuk a fejünket, annyi változás jön a bankoknál
- Rákra figyelmeztető címkét kaphatnak az alkoholos italok
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága örülne, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról – írja a Népszava a bizottság magyarországi útjáról készült jelentéstervezet alapján, amely a lap birtokába jutott.
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság még szeptemberben tett látogatást Magyarországon, amelyen a pénzek felhasználását és az esetleges visszaéléseket vizsgálták. Az út során több uniós forrást használó beruházást, például a felcsúti kisvasutat is meglátogatták. (A bizottság munkájáról és a magyarországi programjukról ebben a cikkben írtunk részletesebben.)
A 44 oldalas jelentéstervezet főbb megállapításai a Népszava szerint:
-
Nem átlátható az irányító és ellenőrző hatóságok működése, magas az állami döntések korrupciós kockázata.
- A bizottság több szabálytalanságot is talált, például megsértettük a közbeszerzési szabályokat, indokolatlan kiadásaink voltak és túláraztunk bizonyos projekteket.
- Dicsértek is egyes projekteket, például a Pesti Vigadót és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémiát.
- A vizsgált 2007-2013-as időszak 13 operatív programjával voltak gondok, ezeknél az EU megszakította vagy felfüggesztette a kifizetéseket. Az ekkor elköltött 25 milliárdnyi EU-s pénzből 1 milliárd érintett. 2016-ban nálunk volt szükség a legnagyobb pénzügyi korrekcióra, 211 millió euróra.
- A csalásokat vizsgáló OLAF-tól eddig 37 ajánlást kaptunk, ezek közül 8 esetben indult vizsgálat és 2 zárult le, a többi még a magyar hatóságoknál áll. Most 14 OLAF-vizsgálat folyik ellenünk.
A tervezet azt is megállapítja, hogy Magyarország az uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője, a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 6,3 százaléka uniós beruházásokból származik, és az elmúlt öt évben megvalósult állami beruházások felében volt EU-s pénz. A bizottság megemlékezik arról is, hogy a fogadtatásuk nem volt éppen szívélyesnek nevezhető, mert a kormány politikai motivációkkal vádolta őket.
A magyar kormánypárti uniós képviselők egyébként tavaly októberben nem szavazták meg a közös uniós ügyészség tervét.
(Borítókép: A Költségvetési Ellenőrző Bizottság Felcsúton 2017 szeptemberében - fotó: Huszti István / Index)