Sámuel, Hajna
19 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

EU-biztos: Orbánnal nem beszélgettünk még Sorosról

image uploaded from ios (5)
2018.02.02. 13:31

„Soros Györgyről, embercsempészetről és ilyenekről nem beszéltünk még Orbán Viktorral, vele a közös ügyeinkről, vagy esetleg a fociról és a magyar vörösborokról szoktunk szót váltani” – mondta Lázár Jánossal közös budapesti sajtótájékoztatóján Günther Oettinger, az EU közös költségvetéséért felelős uniós biztosa egy újságírói kérdésre.

A sajtótájékoztató előtt az EU-biztos a V4-ek, valamint Románia, Bulgária és Horvátország  kohéziós politikáért felelős minisztereivel tárgyalt a 2020 utáni költségvetési ciklusról. Lázár János a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kelet-európai EU-tagállamok hajlandóak megemelni az uniós befizetéseiket, és olyan költségvetést szeretnének 2020 után, hogy ezek az országok is nettó befizetővé válhassanak.

Arról, hogy hogyan alakul majd a költségvetés, egyelőre kevés az információ, de Lázár János szerint az agrárpolitikai és kohéziós támogatások rendszere megmarad, mivel ezekkel mindenki jól jár, a nettó befizetők és a nettó haszonélvezők is. Közép-Európa nem tartja a markát a támogatásokért, hanem befektetést, lehetőséget kínál az EU-nak. 

A tárgyaláson szóba került, hogy a V4-ek több pénzzel járulnának hozzá az EU közös költségvetéséhez, a GNI 1 százalék közeli összegről a befizetésük Oettinger szerint a GNI 1,1 százalékára emelkedhet. Mindezért cserébe a keleti tagállamok azt várják el, hogy csökkenjen a bürokrácia az EU-ban, garanciákat szeretnének, hogy a jövőben egyszerűbb és gyorsabb lesz az uniós forrásokkal kapcsolatos ügyintézés. Arról, hogy a keletre érkező források összege hogyan alakul majd, egyelőre egyik fél sem akart nyilatkozni. 

Lázár János arról is beszélt, hogy a költségvetés kialakítása előtt arról kell vitatkozni, hogy milyen Európát szeretnénk a következő 20 évben, ehhez kell aztán a költségvetést hozzárendelni. A miniszter és Oettinger biztos is említette, hogy számos új kihívás áll az unió előtt, amelyekre mind költeni kell. Ilyen a határok védelme, a bevándorlás kezelése vagy az EU versenyképességének növelése. Mindehhez pedig a következő költségvetési ciklusban, Nagy-Britannia kilépésével egyel kevesebb befizetője lesz az uniónak, vagyis, ahogy Lázár János fogalmazott, több feladathoz lesz kevesebb pénz. 

Kinek jó az EU-s pénz?

Arról, hogy Magyarország nettó haszonélvezője-e az EU támogatási politikájának, korábban a mostanitól eltérő kijelentései voltak a kormánynak. Orbán Viktor és Lázár János is beszélt arról korábban, hogy a nyugati cégek annyira jól járnak a Magyarországnak utalt uniós fejlesztési pénzekkel, hogy gyakorlatilag Magyarország már nettó befizető. A kormány retorikája pedig nemrég egy érdekes helyről, Thomas Piketty sztárközgazdásztól kapott megerősítést, aki nemrég számításokat is közölt erről a blogján. Erről részletesebben itt írtunk.

Korábban Oettinger is beszélt arról egy német lapnak adott interjúban, hogy Németország, annak ellenére, hogy nettó befizető az EU-ban, nagyon jól jár a kelet-európai tagországok támogatásával, mert a kohéziós pénzekből például a lengyelek német autókat és gépeket vesznek, a német építőiparnak adnak megrendeléseket, stb. Éppen ezért, ahogy Oettinger fogalmazott:

Gazdasági szempontból Németország nem nettó befizető, hanem nettó kedvezményezett.

Günther Oettinger és Lázár János
Günther Oettinger és Lázár János
Fotó: Huszti István

Lázár János az ezzel kapcsolatos kérdésre azt mondta: most a közös költségvetésről volt szó, nem arról, hogy az EU-s pénzek kiosztásának milyen hatásai vannak, emellett pedig többször elismételte, hogy a kohéziós politika rendszerén eddig mindenki nyert. 

Újságírói kérdésre Lázár azt is elmondta: a magyar kormány nem zárkózik el azon viták elől, hogy kell-e jogállami feltételekhez kötni az uniós támogatások kiosztását, és milyen feltételek jöhetnének szóba. A magyar kormány viszont az unió alapszerződésére szeretné alapozni a költségvetést. 

Borítókép: Huszti István / Index.