Judit
3 °C
7 °C

Tőzsdére lép a Spotify: miért szeretjük a veszteséggyárakat?

GettyImages-458314418
2018.02.02. 05:15
Ha van trendi és pozitív sztori a legújabbkori gazdaságban, akkor a svéd Spotify zenemegosztó vállalkozás biztosan ezek közé tartozik. Tíz éve indult, ma már szinte mindenki ismeri, a fél világ fizetőképes fiataljai használják is. Egy apró árnyék azért van: az éppen tőzsdére igyekvő Spotify folyamatosan veszteséges.

Tesla, Netflix, Spotify – forradalmian új megközelítésű világcégek, amelyeket szinte mindenki ismer.

  • A Tesla az elektromos autók apostola, amely már javában értékesít, de szinte hetente jelent be vadonatúj fejlesztési irányokat is.
  • A Netflix a streamingalapú film- és sorozatgyártásban szerzett méretes piaci részesedést, ma már a legnagyobb sztárok játszanak a méregdrágán elkészített produkcióikban.
  • A Spotify pedig akár ingyenes, akár előfizetéses rendszerben a világ zenei kínálatát teszi elérhetővé az ügyfeleinek.

Tényleg a világ legtrendibb márkái ezek, csak egy nagy baj van velük: szinte mindig erősen veszteségesek (a Netflix tavaly már pluszban végzett). Márpedig a konzervatív pénzügyi világban még mindig profitban mérik a sikert. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan befektetők, akik hisznek ezekben a veszteséggyárakban, hiszen mindhárom említett társaság hatalmas mennyiségű kockázati tőkét, vagy hitelt égethetett el eddig, de az kétséges, hogy ezek a cégek a hagyományos mércékkel nézve valaha is képesek lesznek visszahozni a beléjük fektetett rengeteg pénzt.

A tőzsde szerelmes beléjük

Egyelőre mégis a tőzsdei befektetők kedvencei. A Netflix árfolyama az elmúlt egy évben éppen megduplázódott a Nasdaq növekedési tőzsdén. A szintén az amerikai növekedési tőzsdére bevezetett Tesla ugyan már megtorpant, de még így is 36 százalékos pluszban van 12 hónap távlatában. A Spotify pedig most igyekszik a börzére.

Szabó Ádám, az Equilor Zrt. munkatársa szerint a 15-20 milliárd dollárosra becsülhető Spotify-premier lehet 2018 legnagyobb sztorija a tőzsdéken, pedig a cég a jelek szerint el fogja kerülni a hagyományos IPO-t, vagyis friss részvény bevezetést. Ha ez sikerül, vagyis a felügyelet valóban engedélyezi az IPO nélküli megjelenést, akkor a Spotify olyan új modellt teremthet ami a hasonszőrű nagyoknak, mint az Uber, vagy az AirBnB is vonzó lehet. A tőzsdére lépés ugyanis nagyon drága, de ha kihagyhatók a döbbenetes pénzeket kereső befektetési bankok, illetve egyéb IPO-költségek, akkor máris szimpatikusabb a folyamat.

Mindenhol más áron

A Spotify streaming zeneszolgáltatásáért ma 70 millióan fizetnek havidíjat. Az ár országonként különböző, és az előfizetői díj bizonyos szempontból ma már jobban használható egy ország vásárlóerejének mérésére, mint a hagyományos Big Mac index.

Egy ilyen mérce fő kívánalma ugyanis az, hogy mindenhol kapható legyen a termék, és az ára igazodjon a fogyasztók pénztárcájához. Mindez alapvetően a hamburgerre is igaz, de az átlagosan 10 dollár körüli Spotify prémium havidíjra is. Magyarországon például euróban van meghatározva a díj, az értéke csak 4,99 euró havonta, vagyis a világátlagnak csak a kétharmada.

Mindezekből az adatokból kikövetkeztethető, hogy a Spotify ma már havi 4-500 millió dolláros forgalmat, azaz évente 4-5 milliárd dollárt termel. Emellett vannak 80 millióan, akik az ingyenes verziót használják, ők cserébe reklámokat „szenvednek el”, ebből is van a társaságnak bevétele.

A legfőbb kockázat: szétperelik a céget

A baj csak az, hogy a kiadási oldal sem csekélye a fejlesztéseknek, a munkaerőnek, illetve mindenek felett a jogdíjaknak, amelyek elviszik az árbevétel zömét. Spotify-nak lenni sem könnyű, mert ráadásul a különböző produkciós irodák gyakran perelnek, vagy a díjak mértéke miatt, vagy azért, mert értelmezésük szerint ők nem adtak engedélyt a hozzájuk tartozó zeneszámok továbbértékesítésére.

Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint a legsikeresebb netes sztárok, így a Facebook és a Google modelljében valóban látszik, hogy az online hirdetési piacon kihagyhatatlanok, de a Spotify, vagy a Twitter esetében ez már nem mondható el. Nagyon jó a szolgáltatás, de elég egyszerű algoritmusok vannak, amelyekkel a zeneszámok ingyenesen is letölthetők a felhasználóknak, például a YouTube-ról is könnyű Mp3-ra menteni a számokat.

De mielőtt nagyon túldimenzionálnánk a negatívumokat, Szabó Ádám szerint az nem lehet kérdés, hogy még van spiritusz a cégben. A szolgáltatás például szélesíthető a videó és a podcast irányába, vagy a hatalmas zenerajongói tér az előadók, és a kiadók számára is remek platform lehet a rajongókkal való könnyebb kapcsolattartásra, lejátszási listák, koncertek népszerűsítésére.

Akárhogyan is történik végül, mind az árazás, mind az újszerű tőzsdei bevezetés izgalmas próbája lesz a tőkepiacok és a legmodernebb üzleti modellek újabb találkozásának.

Kapcsolat a Tencenttel

A cég finanszírozását eddig különböző körökben hitelezők és kockázati tőkések oldották meg. A TPG kockázati tőkealap és a Dragoneer Investment Group hedge fund finanszírozását végül a kínai Tencent váltotta ki, amely maga is rendelkezik streaming szolgáltatással. A bonyolult megállapodás lényege, hogy a Spotify és a Tencent streaming-cége kölcsönösen kisebbségi tulajdonosai lettek a másiknak, és egymást segítik is a különböző piacokon.

Borítókép: Jason Davis / Getty Images Hungary.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?