Tekla
9 °C
20 °C

Tőzsdére lép a Spotify: miért szeretjük a veszteséggyárakat?

GettyImages-458314418
2018.02.02. 05:15
Ha van trendi és pozitív sztori a legújabbkori gazdaságban, akkor a svéd Spotify zenemegosztó vállalkozás biztosan ezek közé tartozik. Tíz éve indult, ma már szinte mindenki ismeri, a fél világ fizetőképes fiataljai használják is. Egy apró árnyék azért van: az éppen tőzsdére igyekvő Spotify folyamatosan veszteséges.

Tesla, Netflix, Spotify – forradalmian új megközelítésű világcégek, amelyeket szinte mindenki ismer.

  • A Tesla az elektromos autók apostola, amely már javában értékesít, de szinte hetente jelent be vadonatúj fejlesztési irányokat is.
  • A Netflix a streamingalapú film- és sorozatgyártásban szerzett méretes piaci részesedést, ma már a legnagyobb sztárok játszanak a méregdrágán elkészített produkcióikban.
  • A Spotify pedig akár ingyenes, akár előfizetéses rendszerben a világ zenei kínálatát teszi elérhetővé az ügyfeleinek.

Tényleg a világ legtrendibb márkái ezek, csak egy nagy baj van velük: szinte mindig erősen veszteségesek (a Netflix tavaly már pluszban végzett). Márpedig a konzervatív pénzügyi világban még mindig profitban mérik a sikert. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan befektetők, akik hisznek ezekben a veszteséggyárakban, hiszen mindhárom említett társaság hatalmas mennyiségű kockázati tőkét, vagy hitelt égethetett el eddig, de az kétséges, hogy ezek a cégek a hagyományos mércékkel nézve valaha is képesek lesznek visszahozni a beléjük fektetett rengeteg pénzt.

A tőzsde szerelmes beléjük

Egyelőre mégis a tőzsdei befektetők kedvencei. A Netflix árfolyama az elmúlt egy évben éppen megduplázódott a Nasdaq növekedési tőzsdén. A szintén az amerikai növekedési tőzsdére bevezetett Tesla ugyan már megtorpant, de még így is 36 százalékos pluszban van 12 hónap távlatában. A Spotify pedig most igyekszik a börzére.

Szabó Ádám, az Equilor Zrt. munkatársa szerint a 15-20 milliárd dollárosra becsülhető Spotify-premier lehet 2018 legnagyobb sztorija a tőzsdéken, pedig a cég a jelek szerint el fogja kerülni a hagyományos IPO-t, vagyis friss részvény bevezetést. Ha ez sikerül, vagyis a felügyelet valóban engedélyezi az IPO nélküli megjelenést, akkor a Spotify olyan új modellt teremthet ami a hasonszőrű nagyoknak, mint az Uber, vagy az AirBnB is vonzó lehet. A tőzsdére lépés ugyanis nagyon drága, de ha kihagyhatók a döbbenetes pénzeket kereső befektetési bankok, illetve egyéb IPO-költségek, akkor máris szimpatikusabb a folyamat.

Mindenhol más áron

A Spotify streaming zeneszolgáltatásáért ma 70 millióan fizetnek havidíjat. Az ár országonként különböző, és az előfizetői díj bizonyos szempontból ma már jobban használható egy ország vásárlóerejének mérésére, mint a hagyományos Big Mac index.

Egy ilyen mérce fő kívánalma ugyanis az, hogy mindenhol kapható legyen a termék, és az ára igazodjon a fogyasztók pénztárcájához. Mindez alapvetően a hamburgerre is igaz, de az átlagosan 10 dollár körüli Spotify prémium havidíjra is. Magyarországon például euróban van meghatározva a díj, az értéke csak 4,99 euró havonta, vagyis a világátlagnak csak a kétharmada.

Mindezekből az adatokból kikövetkeztethető, hogy a Spotify ma már havi 4-500 millió dolláros forgalmat, azaz évente 4-5 milliárd dollárt termel. Emellett vannak 80 millióan, akik az ingyenes verziót használják, ők cserébe reklámokat „szenvednek el”, ebből is van a társaságnak bevétele.

A legfőbb kockázat: szétperelik a céget

A baj csak az, hogy a kiadási oldal sem csekélye a fejlesztéseknek, a munkaerőnek, illetve mindenek felett a jogdíjaknak, amelyek elviszik az árbevétel zömét. Spotify-nak lenni sem könnyű, mert ráadásul a különböző produkciós irodák gyakran perelnek, vagy a díjak mértéke miatt, vagy azért, mert értelmezésük szerint ők nem adtak engedélyt a hozzájuk tartozó zeneszámok továbbértékesítésére.

Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint a legsikeresebb netes sztárok, így a Facebook és a Google modelljében valóban látszik, hogy az online hirdetési piacon kihagyhatatlanok, de a Spotify, vagy a Twitter esetében ez már nem mondható el. Nagyon jó a szolgáltatás, de elég egyszerű algoritmusok vannak, amelyekkel a zeneszámok ingyenesen is letölthetők a felhasználóknak, például a YouTube-ról is könnyű Mp3-ra menteni a számokat.

De mielőtt nagyon túldimenzionálnánk a negatívumokat, Szabó Ádám szerint az nem lehet kérdés, hogy még van spiritusz a cégben. A szolgáltatás például szélesíthető a videó és a podcast irányába, vagy a hatalmas zenerajongói tér az előadók, és a kiadók számára is remek platform lehet a rajongókkal való könnyebb kapcsolattartásra, lejátszási listák, koncertek népszerűsítésére.

Akárhogyan is történik végül, mind az árazás, mind az újszerű tőzsdei bevezetés izgalmas próbája lesz a tőkepiacok és a legmodernebb üzleti modellek újabb találkozásának.

Kapcsolat a Tencenttel

A cég finanszírozását eddig különböző körökben hitelezők és kockázati tőkések oldották meg. A TPG kockázati tőkealap és a Dragoneer Investment Group hedge fund finanszírozását végül a kínai Tencent váltotta ki, amely maga is rendelkezik streaming szolgáltatással. A bonyolult megállapodás lényege, hogy a Spotify és a Tencent streaming-cége kölcsönösen kisebbségi tulajdonosai lettek a másiknak, és egymást segítik is a különböző piacokon.

Borítókép: Jason Davis / Getty Images Hungary.