Iszonyú zavaros, ahogy a magyar kormány a pénzünket költi

Magyarország nem csak az Európai Unióban és az OECD tagországai között tartozik a sereghajtók közé, de még a Kelet-Európa – Közép-Ázsia régióban is, ha a költségvetési rendszer átláthatóságáról van szó, derül ki az Open Budget Survey 2017 eredményeiből, amelyet a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ismertetett.

A 2015. évi 49 pontos eredményhez képest ez romlást jelent, miközben régiónkban az átlag inkább emelkedett. (A 41-60 pontig terjedő sáv a listán az úgynevezett "korlátozott információ" kategóriája.) A listán még Uganda is megelőz minket, 60 pontot szereztek.

Romhányi Balázs, az intézet vezetője az eredményeket bemutató hétfői sajtótájékoztatón elmondta, a gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad.

A két évvel ezelőtti eredményhez képest az egyik legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza.

A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz.

Az átláthatóság hiánya

• ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást
• tágítja a korrupció lehetőségeit
• komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donor-pénzekért folytatott versenyben
• valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit

A KFIB szerint az átláthatóság növelése nem pénz, hanem politikai akarat kérdése. Ezt bizonyítja azoknak a Magyarországnál sokkal szegényebb országoknak, köztük öt fekete-afrikai országnak a példája, akik már régóta a miénknél sokkal átláthatóbb rendszereket működtetnek, vagy éppen az elmúlt években előztek meg bennünket ezen a területen.

Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései, mint a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása, vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése ezzel szemben kifejezetten romló tendenciát vetítenek előre, írják a közleményben.

(Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyébként épp a jelentés magyar bemutatásának napján beszélt arról, hogy a bizalom, az egyeztetés és a jó nemzetközi gyakorlatok figyelése milyen fontos a magyar gazdaságnak, és hogy ebben szerinte sokat fejlődött a kormány.)

Az International Budget Partnership nevű nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérése az egyetlen olyan adatbázis, amely rendszeresen, nemzetközi szinten és időben összehasonlítható módon méri a nemzeti költségvetések átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását és a költségvetést felügyelő intézmények, a parlamentek és számvevőszékek erejét.

A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, helyi civil szervezetek gyűjtenek össze. A 142 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat véleményezi legalább egy másik független civil szakértő, de észrevételezheti a kormány is.

A magyar kormányt képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezúttal különösen komolyan vette a feladatot, összesen 57 észrevételt tettek, véleményüket a végső döntést meghozó IBP nyolc esetben elfogadta.

Az International Budget Partnership és magyar partner-szervezete, a Költségvetési Felelősségi Intézet azt ajánlja a kormánynak, hogy

• első lépésként hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak,
• majd készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot,
• végül pedig bővítse a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól.

Ajánlják azt is, hogy az átláthatóságot biztosító szabályokat intézményesítse. A közpénzügyi döntések minőségének és társadalmi elfogadottságának növelése érdekében törekedjék az állampolgárok és civil szervezetek bevonására a költségvetési folyamatba.