Illés
17 °C
28 °C

Áfacsökkentés, luxusadó, tao- és szja-növelés: pontozza a pártok adóprogramját!

Image uploaded from iOS
2018.03.08. 09:49

Ebben a cikkben a pártok adópolitikai elképzeléseit részletezzük és bocsátjuk szavazásra, pontozza, egy tízes skálán mennyire értene egyet az elképzelésekkel. A lényeget összefoglalva itt találja

1. Fidesz-KDNP

A kormány összes adópolitikai lépésnek részletes tárgyalásával egy könyvet is tele lehetne írni, vegyük ezért csak a fő csapásirányokat, és azt a kevés konkrétumot, amit az ígéretekről tudni lehet.

A kormánypártok által az elmúlt két ciklusban kialakított adórendszer erősen kedvez a középosztálynak és a társadalom felsőbb rétegeinek. A 2011-ben életbe lépett 16 százalékos (majd 2016-ban 15 százalékra mérsékelt), egykulcsos személyi jövedelemadó a minimálbérre bejelentett mosogatótól a multicégnél dolgozó felsővezetőig mindenkire vonatkozik.

A kormány adóügyi tevékenységéről készült számítások kimutatták, hogy csak az új szja-rendszer első 3 évében több mint 440 milliárddal csökkent az állam szja-bevételeit,

az ebből származó lakossági plusz jövedelem pedig 74 százalékban a két felső jövedelmi tizednél csapódott le.

(Utóbbi szám nagyjából változatlan lehet 2018-ra is, hiszen azóta csak annyi történt, hogy még 1 százalékkal alacsonyabb lett az egységes kulcs.)

A magas jövedelműek mellett a családosok nyertek még nagyot az Orbán-kormánnyal. A családi adókedvezmény jelenlegi mértéke 3 vagy több gyermek esetén gyermekenként 33 ezer forintot jelent, ami már a járulékkedvezményre is átváltható, így az alacsonyabb jövedelműek nagyobb arányban tudják kihasználni.

Az általános áfakulcs 27 százalékra emelése viszont megint csak a keveset keresőktől von el jövedelmet. Az áfa lényege a fogyasztás megadóztatása, az alacsony jövedelműek pedig a bevételük nagyobb részét költik fogyasztási cikkekre (hiszen megtakarítani nem, vagy csak alig tudnak), ezáltal a jövedelmük nagyobb részét adózzák le ebben a bújtatott formában. A kormány fokozatosan egyre több cikket sorol kedvezményes (18 illetve 5 százalékos) áfakategóriába, de egyelőre ezt az eszközt inkább használják célzott ágazati támogatásnak (pl. húsipar, építőipar), mint az alsó jövedelmi rétegek segítésének, hiszen például az alapvető élelmiszer áfacsökkentését nem lépték meg. Ha ezt leszámítjuk, az áfa-történetet nyugodtan nevezhetjük a legsikeresebb adópolitikai lépésnek, hiszen a magas kulcs és párhuzamosan bevetetett ellenőrzési szigor (online kassza, ekáer, hatékonyabb NAV-ellenőrzés) a bevételek jelentős növekekdését ereményezték. 2018-ban 3,8 ezermilliárdot tervez beszedni áfából a kormány, ez közel a duplája az Orbán előtti időszaknak (2009-ben 2,2 milliárdot szedtek be áfából), egyben az egyik legjelentősebb bevételi forrás is a költségvetésben.

Az egyéni vállalkozók és cégek számára bőven hozott pozitívumokat a fennálló adórendszer. A 2012-es bevezetése óta rendkívül népszerűek a kisvállalkozóknak kínált adózási módok, a katás adózás ma már 12 millió forint éves jövedelemig választható, és ha valaki a lehető legügyesebben csinálja, akkor szemtelenül alacsony adókulcs érhető el vele. A társasági adó kulcsát is már-már egy adóparadicsom szintjéig szállította le a kormány, a korábbi, szintén elég kedvező, 500 milliós eredményig 10, afölött 19 százalékos kulcsot egységesen 9 százalékban határozták meg 2017-ben. Ez éves szinten kb. 150 milliárd forintnyi kiesést jelent a költségvetésnek, ennyivel több marad a cégeknél. (Viszont azt is fontos látni, hogy a tao csak a töredéke a cégek által fizetett adóknak, ott van még például az iparűzési adó, vagy az EHO, amelyek csak kismértékben csökkentek az elmúlt években.) A tao-rendszert az adóparadicsom-jelenségen felül a kultúrára és a sportra fordítható tao-támogatások miatt is egyre több kritika éri, ez ugyanis a közpénz felhasználásának teljesen átláthatatlan és gyakran pazarló felhasználása felé nyitotta meg a csatornát.

Szintén kedvez a cégeknek - és végső soron a munkavállalóknak is - a többlépcsős járulékcsökkentés, amit az Orbán-kormány 2017-től hajt végre. A szociális hozzájárulás mértéke 2018-tól 19,5 százalék, és a tervek szerint négy alkalommal csökken majd tovább: mindig 2 százalékponttal, de csak akkor, ha a reálkereseti mutató 6 százalékkal nő. Az adóék-rangsorban olyan hátul áll Magyarország, hogy még ezzel együtt is a munkát terhelő adók élvonalában fogunk maradni európai összehasonlításban.

Hogyan tovább, ha maradnak?

A Fideszben az a vélekedés járja, hogy felesleges külön választási programot írni, beszélnek helyette a korábbi eredmények, így ígéretek frontján nem tudunk sok mindent felsorolni. Ami biztos, az szinte kizárólag a fent említett, béremelkedés esetén bekövetkező járulékcsökkentés, de az utóbbi időben a kampányra való tekintettel belengették az egyszámjegyű szja lehetőségét is, illetve Varga Mihály azt mondta, fontolóra veszik további termékek bevonását a kedvezményes áfakörbe, miután kiértékelték az eddigi intézkedések eredményeit. Az áfakérdést ugyanakkor bonyolítja, hogy az Európai Unió idővel egységes áfaszabályokat szeretne bevezetni, ami jelentősen módosíthatja a hazai rendszert is.

Amire nagy valószínűséggel sor kerülne a Fidesz újbóli megválasztása esetén, az a kedvezményes újlakás-áfa időszak meghosszabbítása 2019 utánra, ugyanis már most látszik, hogy sok megkezdett ingatlanfejlesztési projekt ki fog csúszni a határidőből, de az NGM még ezzel kapcsolatban sem mondott semmi biztosat.

2. MSZP-Párbeszéd

Az MSZP-Párbeszéd programja alapjaiban forgatná fel a mostani adórendszert, ha a formáció kormányra kerülne.

Az MSZP programjában az áll, az alacsony jövedelműek és a középrétegek adóterheit az átlagjövedelem mértékéig adóvisszatérítéssel csökkentené, így számításaik szerint havonta 15 ezer forinttal többet vinnének haza az átlagjövedelemnél kevesebbet keresők. Az adózást visszaállítaná progresszívvé a párt, mind a vállalatok, mind a személyi jövedelemadó esetében, kulcsokról azonban nem esik szó.

Az áfával kapcsolatos igazságtalanságra reagálva is ígérik, hogy 5 százalékra csökkentik minden alapvető élelmiszer áfaterhét.

Az MSZP a tao-támogatások rendszerét nem szüntetné meg, mint írják, minden sportág, beleértve a szabadidő-sportot is, részesülhetne az összegből. Viszont a cégeknél nem a cégvezetés döntetne róla, mely sportegyesületnek juttatják a támogatást, hanem a dolgozói üzemi tanácsok.

Az MSZP programjában szerepel az is, hogy adó- és járulékkedvezménnyel támogatnák a legrosszabb helyzetben lévő térségekben vállalkozást indítókat.

Mivel az MSZP miniszterelnökjelöltjét a Párbeszéd adja, és a két párt együtt indul a választáson, itt érdemes szót ejteni a P ígéreteiről is adófronton. A párt programja magasabb nagyvállalati tao-t, az alacsony és közepes jövedelműek célzott szja-csökkentését, a látványsportok tao-kedvezményének eltörlését (ezen a ponton ütközés van az MSZP programjával), offshore-adót, környezetszennyezés-adót, illetve spekulációs adót ígér (hogy ez utóbbi pontosan micsoda, és hogyan szednék be, azt egyelőre nem részletezik).

3. Jobbik

A pillanatnyilag legmagasabb támogatottságúra mért ellenzéki erő, a Jobbik a szocialistákhoz nagyon hasonló ígéretekkel operál. Visszaállítanák az adójóváírás lehetőségét a minimálbéresek számára, és bár konkrétan nincs leírva a programban, hogy többkulcsos rendszert vezetnének be, az egykulcsosat olyan negatív színben tüntetik fel a szövegben, hogy abból erre lehet következtetni. A Jobbik azt állítja, megőrizné és kibővítené a családi adókedvezmények rendszerét úgy, hogy az első és a második gyereket is hangsúlyosabban támogassa.

A néppártosodó radikális párt az alapélelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését ígéri, emellett egyedüli pártként egyes ágazati különadók visszaállítása mellett kampányol: a program szerint a korábbi – 0,53 százalékos – szintre emelnék a nagyobb hitelintézetek bankadóját, és visszaállítanák a Fidesz-kormány által megszüntetett hitelintézeti járadékot is. A Jobbik úgy tervezi, mindemellett megakadályozná a banki terheléseken felül álló különadók lakossági átterhelését (ezt csak a piaci árakba történő belenyúlással lehetne megcsinálni).

A program szerint a párt főleg a magyar kis- és középvállalatokat támogatná, a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató és legfeljebb 200 millió forint éves árbevétellel rendelkező vállalatok az alapítást követő időszakban mentesülnének társasági adófizetési kötelezettségük alól, és az ezen vállalatoknál dolgozóknak egyáltalán nem kéne szja-t fizetnie. A Jobbik a szociális hozzájárulási adót is csökkentené, de hogy milyen mértékben, az nem derül ki.

4. LMP

Az LMP készítette az egyik legtöbb részlettel szolgáló programot, az adórendszer tervezett átalakítását is hosszan taglalják. A zöldpárt adóprogramjának is hangsúlyos eleme az adózás többsávossá tétele, azzal a plusz kitétellel, hogy egységesen ezt vonatkoztatnák a munkából és a vállalkozásból származó jövedelmekre is. Emellett eltörölnék a mikrovállalkozás és a munkaviszony adóztatása közti mesterséges határt, valamint csökkentenék a munkaadók járulékfizetési kötelezettségét. Összességében a párt számításai szerint a minimálbér nettó értéke 30 százalékkal nőne, az átlagbéré pedig 20 százalékkal. A minimálbért adómentessé tennék, az adóteher csak a minimálbér hétszeresét elérő havi jövedelem felett növekedne. A vagyonadózás területén a párt be akarja vezetni a luxusadót és a nagybirtokadót.

A tőke és a környezethasználat hozzájárulását a költségvetéshez megnövelnék - írják. A környezethasználat fokozottabb terhelését a termékdíjak, a bányajáradék, a környezethasználati díj és más zöld adók emelésével érnék el, általános üvegházgáz-adót vezetnének be.

Az LMP az adókedvezmények számát drasztikusan csökkenteni szeretné, de az átlag jövedelműek számára megőrizné a gyermekek után járó adókedvezményt, és kiterjesztené a felsőoktatásban tanulókra 24 éves korig. A családi adókedvezmény igénybevételének lehetősége fokozatosan megszűnne az átlagbér kétszerese fölött.

A párt szeretné megadóztatni az offshore számlákat és az offshore cégek számára történő átutalásokat. A társasági adó közvetlen adományozásáról úgy tartják, hogy az jelenleg aránytalan, visszaélésekre is lehetőséget teremt, ezért ebben a formájában megszüntetnék; a finanszírozást a közszférán keresztül biztosítanák inkább. A társasági adó ismét kétkulcsos lenne, a nagyvállalati adókedvezmények megszűnnének kormányra kerülésük esetén, állítja az LMP.

Adminisztratív egyszerűsítés, és az adófajták radikális csökkentésének terve is szerepel a programban, így például az autósoknak csak egy számított érték alapú és környezetvédelmi szempontból korrigált gépjárműadó maradna meg. Apropó autósok: a zsúfolt belvárosokban az autómentes és forgalomcsillapított zónákat szaporítaná az LMP, behajtási díjat vezetnének be, a belső égésű motorokat pedig fokozatosan kitiltanák. Az elektromos autók korában szerintük az útdíjból biztosítható a közúthálózat fenntartásának és működtetésének fedezete az üzemanyag árába épített adók helyett.

Természetesen az alapélelmiszerek áfacsökketnése itt is szerepel, de ehhez hozzácsapták még a javító-szerelő tevékenységeket, a tömegközlekedést és a lakásfeljítást.

5. DK

Gyurcsány Ferenc pártjának programjából is aránylag sok konkrétumot tudhatunk meg az adóügyi elképzelésekről. A DK radikálisan csökkenteni akarja az adófajták és kedvezmények számát, megszüntetné az szja-bevallási kötelezettséget és a tao-támogatások rendszerét. A társasági és az iparűzési adót egységes értéktöbblet-típusú adóval váltanák ki, ezzel azokat a cégeket is bevonnák az adózásba, amelyek azt eddig törvényesen kikerülték - áll a programban. A társasági adó csökkentését csak a kis és közepes vállalkozások esetében támogatja a párt.

Gyurcsányék is progresszívvá tennék az szja-t, de a közepesen magas jövedelműeknek nem kéne többet fizetniük. Mint írják, csak a havi egymilló forint fölötti jövedelmekre tennének magasabb adókulcsot, a háromillió forint feletti havi keresetek esetén pedig magas összegű különadót vezetnének be, utóbbi bevételét a gyermekszegénység felszámolására fordítanák. A sok százmilliós vagyonok öröklését is fokozottan adóztatná a párt. Az általános adókulcs mindeközben csökkenne a program szerint. A családi adókedvezmény rendszerét, megtartanák de igénybevételének lehetőségét fokozatosan megszüntetnék az átlagbér kétszerese fölött.

Az elmaradhatatlan áfacsökkentés a DK-nál is szerepel, többek között az alapvető élelmiszerek, az internetszolgáltatás,a megújuló energia és az ehhez kapcsolódó eszközök, például a napelemek esetében számolnak alacsonyabb áfakulccsal.

A járulékok fokozatos csökkentését is beígérik Gyurcsányék, valamint azt írják, a munkáltatói társadalombiztosítási járulék bevezetésével megszüntetnék a szociális hozzájárulási adót.

6. Együtt

A Juhász Péter vezette Együtt a programja szerint kétkulcsos, adójóváírással kiegészített személyi jövedelemadó-rendszert vezetne be. Ez azt jelentené, hogy a felső 8-10 százaléktól a mainál nagyobb hozzájárulást kérnek, míg az adójóváírás miatt az alacsony keresetűek többet keresnek. A felső kulccsal kapcsolatban azt ígérik, az kisebb lenne, mint 30 százalék. Mint írják, “igazságossá tennék a családtámogatási rendszert, hogy ne csak a magasabb jövedelműek kapjanak többet a közösből”.

Az Együtt egyszuerűsítené az áfa-rendszert, a tao-rendszert pedig átalakítaná, hogy ne váljon Magyarország adóparadicsommá a nagyvállalatok számára.

Megszüntetnék a kaszinókoncessziókat érintő speciális adókedvezményt, a lex Andy Vajnát.

Egységes szerkezetűvé és összehasonlíthatóvá tennék az önkormányzatok által kivetett vagyoni típusú adókat, központi szabályozással megakadályoznák a kiugróan magas helyi ingatlanadóztatás bevezetését.

A túlzott adminisztráció csökkentése érdekében Juhászék megszüntetnék a 10 milliárd forintnál kisebb bevételt eredményező kisadókat, “kivéve azokat, amelyek különösen káros környezeti, társadalmi vagy gazdasági hatás megszüntetését célozzák”.

Az idősebbek foglalkoztatását pedig célzott járulékkedvezménnyel szeretnék ösztönözni, és rugalmas foglalkoztatásra, gyed-en levő kismamák részmunkaidős foglalkoztatására, nyugdíjcélú hozzájárulásra is plusz kedvezmény járna a járulékból.

7. Momentum

A legfiatalabb ellenzéki párt is alaposan kidolgozott programot tett le az asztalra, amelyből az adópolitikai elképzeléseikről is sok konkrétum szerepel. A Momentum is csökkentené a bért terhelő adóéket, eltörölnék az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, és az EHO 450 000 forintos felső plafonját.

A jelenlegi egykulcsos szja-rendszer helyett progresszívat vezetnének be, 25 százalékos felső kulccsal. De a program szerint az emelt adókulcs csak a munkavallalók legtöbbet kereső 10 százalékát érintené, az alacsonyabb keresetűek pedig bérkiegészítő adójóváírást kapnának. Emellett a Momentum a munkavállalói járulékokat is csökkentené, a nyugdíjas munkavállalók pedig válaszhatóan mentesülhetnének a munkavállalói nyugdíjjárulék fizetése alól.

A módosabbak felé is tesz engedményt a párt programja, mint írják, az évi 10 millió forint feletti jövedelemrészre nyugdíjjárulék-plafont vezetnének be. A magas keresetűek az így felszabaduló összeget szabadon használhatnák fel, illetve takaríthatnák meg.

Az áfa általános kulcsát a jelenlegi 27 százalékról 25 százalékra csökkentenék, a jelenlegi 18 százalékos és 5 százalékos kedvezményes kulcsokat egy 10 százalékos kedvezményes kulcsban össze akarják vonni.

A Momentum megszüntetné az adókedvezményben foglalt gyerekszám szerinti differenciálást, és a gyerekszám szerinti kompenzációt az univerzálisan folyósított családi pótlékba vezetné át. A gyermekenként igénybe vehető családi adókedvezmény összege minden gyermek után 15 ezer forint lenne.

A tao-t 9 százalékról 12 százalékra tolnák fel egységesen, a kulturális tao-támogatást megtartanák, illetve kibővítenék más művészeti ágakra, de a sportcélút megszüntetnék. Az ágazati különadókat a Momentum négy év alatt kivezetné, a bankadót pedig átalakítaná.

A sokféle kisvállalkozói, egyéni vállalkozói adózási módot (EVA, KIVA, EKHO, KATA) kevesebb lehetőségbe vonnák össze, vagy csökkentenék a bevételi plafont.

A párt lakatlansági díjat vezetne be az üresen álló lakásokra, hogy több lakás jelenjen meg a bérletpiacon.