Ahol sok a szegény, ott több a fideszes

A HVG készített egy kutatást, amelyben a Fidesz-szavazók és a különféle demográfiai-gazdasági jellemzők közti összefüggést vizsgálta. Ebből derült ki, hogy

Ezt leginkább a 4 évvel ezelőtti választás fő kormánypárti témája, a rezsicsökkentés magyarázhatja. A kutatásban a 2011-es népszámlálási adatokat vetették össze a 2014-es országgyűlési választások eredményeivel négy megyében: Heves, Csongrád, Komárom-Esztergom és Vas megyében. Egyébként a kormány az idei választás előtt egy hónappal jelentett be egy egyszeri, 12 ezer forintos rezsicsökkentést.

Az alacsony jövedelem és a fideszesség közötti összefüggés azért lehet meglepő, mert a kormány társadalompolitikája a magasabb jövedelműeket segíti leginkább: az egykulcsos adó, a családi adókedvezmények, sőt 2014-ben még rezsicsökkentés is. (Azóta az energiaárak esése miatt más a helyzet.)

A helyzet 2018-ra sem változott, minden párt többet venne el a jól keresőktől, mint a Fidesz.

Van összefüggés az iskolázottság és a Fidesz-szavazók száma között is: minél kisebb valahol az érettségizettek aránya, annál többen választották a Fidesz–KDNP listáját. Az is kiderült, hogy minél kisebb egy falu, annál nagyobb arányban voksoltak az ott élők a Fidesz-listára. A négy megye 161 aprófalvának szavazói körében 59 százalékos átlagot ért el a Fidesz-lista, míg a legnagyobbak mezőnyében, az öt megyei jogú városban (a négy megyeszékhelyen és Hódmezővásárhelyen) csupán 39 százalékost.

"A hagyományos falusi környezet a lélekszámtól függetlenül is kedvez a kormánypártiságnak. Minél „mezőgazdaságibb” egy település, annál sikeresebb a Fidesz számára a voksok betakarítása" – írja a lap. A négy megye 431 községe közül azokban, ahol az összes bejegyzett vállalkozás kevesebb mint egyötödének van mezőgazdasági főtevékenysége, 44 százalékon áll a kormánypárt, ahol viszont az agrárvállalkozások aránya a négyötödöt is meghaladja, ott 55 százalékon.

– írja a HVG. Azaz ahol többen mondják magukat vallásosnak, többen szavaznak a Fideszre. Ahol a lakosság kevesebb mint kétötöde vallotta magát a három nagy egyház követőjének, átlagosan a voksok 40 százaléka jutott a kormánypártnak, ahol viszont a hívők aránya a négyötödöt is meghaladja, ott a 63 százaléka. Például Vas megyének azokon a vidékein, ahol 60 százalék alatt van a három nagy egyház követőinek aránya, átlagosan a szavazók 47 százaléka voksolt 2014-ben a Fidesz–KDNP listájára. Azokban a vasi falvakban viszont, amelyek lakóinak több mint 90 százaléka mondta magát vallásosnak, már a 65 százaléka.

(Borítókép: Huszti István / Index)