Alajos, Leila
20 °C
34 °C

3,5 évet késtek tavaly a magyar vonatok

MZS 6560
2018.04.12. 14:08 Módosítva: 2018-04-13 13:42:31

Az Index közérdekű adatigényléssel fordult a MÁV-hoz, hogy kiderüljön, mennyit késtek a vonatok a tavalyi évben.

A vasúttársaság válaszából kiderült, hogy tavaly a teljes hálózaton összesen

1 831 556 percet, vagyis közel 3,5 évet késtek a személyszállító vonatok.

Ez nagyjából megegyezik a MÁV-tól megszokott átlaggal, az Index korábbi részletes adatkérése alapján a vonatok féléves bontásban 1,77 évet késtek a 2008-2014 közötti időszakban. Vagyis a nagyszabású vasúti beruházásoknak egyelőre nincs látszata a késések szempontjából.

A 3,5 évnyi késést 120 423 vonat hozta össze, a pályahálózaton 2017 során 1 042 212 személyszállító vonat közlekedett, ami azt jelenti, hogy a vonatok 11,55 százaléka késett. Ez az arány is nagyjából megfeleltehető a korábbi évekének. Az egy vonatra jutó fajlagos késés így tavaly 15,2 perc lett. A legtöbbet késő, rekordervonat a januárban Esztergomnál kisiklott 2028. számú járat, amely 971 percet vesztegelt.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a MÁV olyan standard alapján (UIC) számolta ki az adatokat, amely szerint az 5 perc 59 másodperc alatt késő személyszállító vonatok még pontosnak számítanak. Ennek fényében előfordulhat, hogy valójában több késés volt az itt közöltnél, és a 2012-14-es adatokkal sem teljesen áll meg az összevetés (2012-ben ugyanis a MÁV átállt a Pályavasúti Adattárházra (PÁVA), amely már az egyperces késéseket is figyelembe veszi, az akkori adatokat is ennek alapján adták ki).

Kikértük azt is, hogy egyes meghatározó vonalakon mennyit késtek a személyszállító vonatok. Az adatok alapján látszik, hogy a késéssel leginkább fertőzött vonalak a pécsi és a szegedi, a fajlagos késés - vagyis az egy vonatra számított késés - ezeken a legdurvább. Budapest és Szeged között a személyszállító vonatok negyede nem volt pontos 2017-ben, míg Budapest és Pécs között a 28 százalékuk.

A részletes adatokat az alábbi táblázat és grafikon mutatja:

Viszonylat Pontossági késési perc Pontos vonat Nem pontos vonat Fajlagos késés* (perc)
Budapest-Vác 57 818 28 670 4 619 1,74
Budapest-Székesfehérvár 13 510 16 553 989 0,77
Budapest-Esztergom 17 271 9 223 1 162 1,66
Budapest-Siófok 17 203 4 500 1 069 3,09
Budapest-Pécs 51 826 9 454 3 698 3,94
Budapest-Szeged 30 738 4 926 1 634 4,69
Budapest-Miskolc 27 638 14 861 1 668 1,67
Budapest-Győr 44 730 17 639 3 001 2,17

*Egy vonatra, vonatcsoportra számított késési perc.

A korábbi adatok alapján a vonatok mintegy 40 százalékban az infrastruktúra fejlesztésével visszaszorítható okokból késnek: pályahiba, felsővezeték-szakadás, a biztosító berendezés meghibásodása. Ezért elméletileg lehetne akár szigifikáns hatása a vasúthálózatba ölt százmilliárdoknak, de mint az látszik, az összesített késési mutatón nem mutatkozik meg a hatás.

Ez még változhat, ugyanis a következő négy évben négyszer annyi pénzt tervez az állam elkölteni a területen, mint az előző tíz évben összesen. Számszerűsítve ez mintegy négyezer milliárd forintot jelent, ami jó esetben nem csak a haveri vállakozókörök pénztárcáján fog meglátszani, hanem a menetidők rövidülésén és a késések csökkenésén is.

Cikkünk megjelenése után a MÁV reagált az itt megfogalmazott állításokra. A cég szerint "jól érzékelhető fejlődésen ment át, jó irányba halad a vasúttárság a fejlesztésekkel 2012. óta", az utasok érzékelik is az előrehaladást, a MAV szerint erre bizonyíték, hogy "2,3 millióval többen utaztak vasúton 2016-ban, mint 2015-ben. 2017-ben folytatódott a kedvező tendencia, mintegy 1 millió fővel nőtt az utasszám 2016-hoz képest".

Konkrét vonalak népszerűségnövekedését is kiemelték, pl. a Budapest-Székeshehérvár-Nagykanizsa vonalon a társaság adatai szerint 2016-ról 2017-re 9,5 százalékkal nőtt a fizető utasok száma. A nyári időszakban a balatoni utasszám 8,6%-kal, a bevétel pedig 10%-kal növekedett. [Az utóbbi vonal esetében 2011 volt a felújítás előtti utolsó év, amikor végig közlekedtek szerelvények a vonalon. Ehhez viszonyítva 2016-ban 56 százalékkal több, összesen 3,2 millió fizető utast szállított a MÁV-START az esztergomi vonalon. 2017-ben pedig 6,6 százalékkal utaztak többen (3,4 millióan), mint tavalyelőtt.]

A pontossági mérőszámokkal kapcsolatban azt írták, "2012-ben és 2013-ban 86%-os, illetve 84%-os volt ez az adat, 2016-ban az elővárosi és regionális járatok pontossági mérőszáma, azaz menetrendszerűsége már 92,35%, az összes vonat menetrendszerűsége pedig 90,72% volt. Szintén az összes járat esetében 2017-ben 88,3%-ot, míg az idei első negyedévben 91,2%-ot mutatott a menetrendszerűség".

A vasúttársaság közölte, hogy általunk kikért vonalakon az utóbbi évtizedben nem végeztek jelentős pályafelújítást, vagy az folyamatban van (például a Budapest–Vác, a Budapest–Pécs, a Budapest–Szeged, és Budapest–Hatvan–Miskolc, Budapest–Győr vonalak), ezért nem látszanak az eredmények.

Borítókép: Molnár Zsolt / Index.