Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

3,5 évet késtek tavaly a magyar vonatok

MZS 6560
2018.04.12. 14:08 Módosítva: 2018-04-13 13:42:31

Az Index közérdekű adatigényléssel fordult a MÁV-hoz, hogy kiderüljön, mennyit késtek a vonatok a tavalyi évben.

A vasúttársaság válaszából kiderült, hogy tavaly a teljes hálózaton összesen

1 831 556 percet, vagyis közel 3,5 évet késtek a személyszállító vonatok.

Ez nagyjából megegyezik a MÁV-tól megszokott átlaggal, az Index korábbi részletes adatkérése alapján a vonatok féléves bontásban 1,77 évet késtek a 2008-2014 közötti időszakban. Vagyis a nagyszabású vasúti beruházásoknak egyelőre nincs látszata a késések szempontjából.

A 3,5 évnyi késést 120 423 vonat hozta össze, a pályahálózaton 2017 során 1 042 212 személyszállító vonat közlekedett, ami azt jelenti, hogy a vonatok 11,55 százaléka késett. Ez az arány is nagyjából megfeleltehető a korábbi évekének. Az egy vonatra jutó fajlagos késés így tavaly 15,2 perc lett. A legtöbbet késő, rekordervonat a januárban Esztergomnál kisiklott 2028. számú járat, amely 971 percet vesztegelt.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a MÁV olyan standard alapján (UIC) számolta ki az adatokat, amely szerint az 5 perc 59 másodperc alatt késő személyszállító vonatok még pontosnak számítanak. Ennek fényében előfordulhat, hogy valójában több késés volt az itt közöltnél, és a 2012-14-es adatokkal sem teljesen áll meg az összevetés (2012-ben ugyanis a MÁV átállt a Pályavasúti Adattárházra (PÁVA), amely már az egyperces késéseket is figyelembe veszi, az akkori adatokat is ennek alapján adták ki).

Kikértük azt is, hogy egyes meghatározó vonalakon mennyit késtek a személyszállító vonatok. Az adatok alapján látszik, hogy a késéssel leginkább fertőzött vonalak a pécsi és a szegedi, a fajlagos késés - vagyis az egy vonatra számított késés - ezeken a legdurvább. Budapest és Szeged között a személyszállító vonatok negyede nem volt pontos 2017-ben, míg Budapest és Pécs között a 28 százalékuk.

A részletes adatokat az alábbi táblázat és grafikon mutatja:

Viszonylat Pontossági késési perc Pontos vonat Nem pontos vonat Fajlagos késés* (perc)
Budapest-Vác 57 818 28 670 4 619 1,74
Budapest-Székesfehérvár 13 510 16 553 989 0,77
Budapest-Esztergom 17 271 9 223 1 162 1,66
Budapest-Siófok 17 203 4 500 1 069 3,09
Budapest-Pécs 51 826 9 454 3 698 3,94
Budapest-Szeged 30 738 4 926 1 634 4,69
Budapest-Miskolc 27 638 14 861 1 668 1,67
Budapest-Győr 44 730 17 639 3 001 2,17

*Egy vonatra, vonatcsoportra számított késési perc.

A korábbi adatok alapján a vonatok mintegy 40 százalékban az infrastruktúra fejlesztésével visszaszorítható okokból késnek: pályahiba, felsővezeték-szakadás, a biztosító berendezés meghibásodása. Ezért elméletileg lehetne akár szigifikáns hatása a vasúthálózatba ölt százmilliárdoknak, de mint az látszik, az összesített késési mutatón nem mutatkozik meg a hatás.

Ez még változhat, ugyanis a következő négy évben négyszer annyi pénzt tervez az állam elkölteni a területen, mint az előző tíz évben összesen. Számszerűsítve ez mintegy négyezer milliárd forintot jelent, ami jó esetben nem csak a haveri vállakozókörök pénztárcáján fog meglátszani, hanem a menetidők rövidülésén és a késések csökkenésén is.

Cikkünk megjelenése után a MÁV reagált az itt megfogalmazott állításokra. A cég szerint "jól érzékelhető fejlődésen ment át, jó irányba halad a vasúttárság a fejlesztésekkel 2012. óta", az utasok érzékelik is az előrehaladást, a MAV szerint erre bizonyíték, hogy "2,3 millióval többen utaztak vasúton 2016-ban, mint 2015-ben. 2017-ben folytatódott a kedvező tendencia, mintegy 1 millió fővel nőtt az utasszám 2016-hoz képest".

Konkrét vonalak népszerűségnövekedését is kiemelték, pl. a Budapest-Székeshehérvár-Nagykanizsa vonalon a társaság adatai szerint 2016-ról 2017-re 9,5 százalékkal nőtt a fizető utasok száma. A nyári időszakban a balatoni utasszám 8,6%-kal, a bevétel pedig 10%-kal növekedett. [Az utóbbi vonal esetében 2011 volt a felújítás előtti utolsó év, amikor végig közlekedtek szerelvények a vonalon. Ehhez viszonyítva 2016-ban 56 százalékkal több, összesen 3,2 millió fizető utast szállított a MÁV-START az esztergomi vonalon. 2017-ben pedig 6,6 százalékkal utaztak többen (3,4 millióan), mint tavalyelőtt.]

A pontossági mérőszámokkal kapcsolatban azt írták, "2012-ben és 2013-ban 86%-os, illetve 84%-os volt ez az adat, 2016-ban az elővárosi és regionális járatok pontossági mérőszáma, azaz menetrendszerűsége már 92,35%, az összes vonat menetrendszerűsége pedig 90,72% volt. Szintén az összes járat esetében 2017-ben 88,3%-ot, míg az idei első negyedévben 91,2%-ot mutatott a menetrendszerűség".

A vasúttársaság közölte, hogy általunk kikért vonalakon az utóbbi évtizedben nem végeztek jelentős pályafelújítást, vagy az folyamatban van (például a Budapest–Vác, a Budapest–Pécs, a Budapest–Szeged, és Budapest–Hatvan–Miskolc, Budapest–Győr vonalak), ezért nem látszanak az eredmények.

Borítókép: Molnár Zsolt / Index.