A Mol most egy fejőstehén, de meddig maradhat ez így?

2017-ben olyan szerencsés környezetben dolgozhatott a Mol Nyrt, ami azért elég ritkán, jó, ha 20 évente jön össze. A modern finomítói és petrolkémiai kapacitások ontották a pénzt, 316 milliárd forintos adózott eredménnyel rekordévet zárt a cég, amiből 94 milliárdot ki is fizetett osztalékként a részvényeseinek.

2018-ban azonban már sok minden megváltozott a környezetben, és a közeljövőben több izgalmas kérdés is befolyásolhatja a nyereségszintet. Így

• a globális geopolitikai helyzet, és ebből fakadóan az olajár,
• a különböző árrések (finomítói, petrolkémiai, olaj-gáz, Ural – Brent),
• az új beruházások és üzlet-fejlesztések,
• az INA sorsa
• illetve a magyar politika, aminek kapcsán bemutatjuk a lengyel olajipar befektetői szempontból eléggé negatív történéseit.

Nő az olajár

Egy év alatt 30 százalékot drágult az olaj. Cikkünk írása idején 72,5 dollárba került egy hordó Brent-olaj. A magas olajár – erősen leegyszerűsítve - annyiban kedves a Molnak, hogy ilyenkor drágábban el lehet adni a kitermelt szénhidrogént és többet is érnek a cég birtokában levő mezők, kitermelési lehetőségek.

Ám a vegyipari tapasztalat szerint a magasabb olajárakhoz mindig alacsonyabb finomítói marzsok kapcsolódnak és a Mol profitja szempontjából ez jellemzően fontosabb hatás.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a tavalyihoz képest valamelyest már valóban szűkültek a Mol számára fontos finomítói és petrolkémiai árrések,

de a sok egymást ellensúlyozó erő miatt ennek azért összességében nem lesz komoly hatása a cég nyereségességére.

Pletser Tamás, az Erste olajipari szakembere szerint az olajár emelkedése érdemi nyomást jelent a finomítói marzsokra, ugyanakkor a Mol petrolkémiai beruházásai és a fogyasztói szolgáltatások pozitív hatásúak.

Még mehet felfelé

A kérdés az, hogy mi van akkor, ha a hatások erősödnek. A trend ugyanis folytatódhat, hiszen a globális gazdasági növekedés miatt most kifejezetten nagy az olajkereslet, ráadásul a kitermelő országok (illetve az exportőrök szervezete, az OPEC) sikeresen tartják szinten a termelésüket.

Ebben persze az is szerepet játszott, hogy a világ egyik legfontosabb olajállama, Venezuela gyakorlatilag nem termel. Gazdasága már annyira összeomlott, hogy a húsvéti misékre már az ostyákat is importálni kellett.

Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő portfólió-menedzsere szerint az új amerikai kitermelési csúcsok ellenére a készletek mélyponton vannak, a fogyasztás felfutását egyszerűen nem tudja követni a kitermelés. Az árakat a geopolitika is felfelé hajthatja, így például

amelynek fő terepe Szíria. Az árak csökkenése mellett hathat viszont a kereskedelmi háború, ami lassítja a világgazdaságot.

Fejlesztések

A Mol eközben gőzerővel fejleszt és 4-5 év múlva, elsősorban az autóipar által használt szintetikus kaucsuk és az egymilliárd dollárból felépülő poliol-üzem belépése miatt a petrolkémia már jóval magasabb nyereségszinteket hozhat.

Bár a Mol a gáziparban elsősorban a nagynyomású vezetékhálózat irányításában van csak jelen, őt is több ponton érintheti, hogy a gáz és az olaj ára közötti olló nyílik.

Kelet-Közép-Európában például fontos hatás, hogy a Gazprom önmaga ment árcsökkentésekkel azon folyamat elébe, hogy egyre több helyről érkezhet gáz. Magyarországra például szlovák és osztrák vezetéken, de ha az Exxon és az OMV birtokában álló Petrom valóban megkezdi a fekete-tengeri óriás gázmező kitermelését, akkor Romániából is. Emellett nagy potenciális ígéretnek mindig ott vannak még az LNG-terminálok is. Bár a tankerek azért egyelőre még inkább a Távol-Kelet felé veszik az irányt.

A túl alacsony gázár veszélye a Mol számára az lehet, hogy bizonyos petrolkémiai termékeinek erősödik a versenye.

Milliárdok kávéból

A Mol-csoport ma már nem csak benzint és vegyipari termékeket ad el, de egyre fontosabbak az „egyebek”. Például a biciklis (Bubi), illetve autós (Mol Limo) sharing-szolgáltatások, illetve a töltőállomásokon értékesíthető nem-üzemanyag termékek.

Látszólag ezek talán nem akkora üzletek, de jól látható, hogy mekkora tétről van szó, ha gyorsan kalkulálunk egyet. Nézzünk meg egyetlen, igaz a legfontosabb benzinkúti terméket, a kávét!

Ha a Mol-benzinkutakon évente 25 millió pohár kávét értékesít a cég, és minden egyes kávén 200 forintos árrése van, akkor ebből az egy termékből 5 milliárd forint profit származik. Pontos adatot nem ismerünk, de a becsléseink nagyságrendileg stimmelhetnek.

Nem véletlen, hogy ezen az úgynevezett non-fuel üzletágon egyre nagyobb hangsúly van minden cégnél.

Pletser Tamás szerint minden hálózat három szolgáltatásra koncentrál most: a jó minőségű kávéra, a finom és gyors ételre és a belülről, „kulcskérés” nélkül elérhető, tiszta vécére.

Visszatérő vendégek

Ugyanis, bár talán meglepő, amit az egyik beszélgetőpartnerünk mesél, akár városi, akár autópálya mellett kutakról van szó, a fogyasztók szinte mániákusan ugyanazokra a kutakra térnek be. Nem véletlen, hogy a legjobb töltőállomások elképesztő értéket képviselnek. Állítólag az egyik nyugati autópálya-szakasz két oldalán elhelyezkedő kútpár nemrégiben 3 milliárd forintért cserélt gazdát.

A fogyasztói szolgáltatások profittermelési aránya a jövőben tovább nőhet. A termékek köre bővíthető. Ma is különböző, hogy mi megy jól, hiszen az autópályák bevezető szakaszain a matrica, míg, ha egy településen csak a benzinkút van nyitva éjjel, akkor az alkohol. Szlovéniában már posta is elérhető a kutakon, míg az Egyesült Államok ritkábban lakott államaiban akár biztosítás és befektetés is vásárolható.

Zágráb malmai lassan őrölnek

A Mol jövője szempontjából kiemelt jelentősségű, hogy mi lesz a horvát INA sorsa. Bár a horvát állam már kijelentette, hogy meg akarja venni a Mol részesedését, de a 16 hónappal ezelőtti bejelentés óta szinte semmi nem történt.

A Molt nem keresi senki, a horvátok egy svájci pert már elbuktak (a per költségeit rendesen, kamatokkal növelve ki is fizették azóta a Molnak), de folyamatban van még egy washingtoni per is, amelyben a Mol követel több százmillió eurót a horvátok jogsértéseihez köthető bekövetkezett veszteségei miatt.

Egy valami azért történt Zágrábban, a kormány kiválasztotta a Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a Privredna Banka Zagreb hármasát tanácsadónak. Hernádi Zsolt szerint szeptemberig túl sok minden aligha történik, aztán majd vélhetően a tanácsadók előjönnek egy alacsony árral, amit a Mol elsőre nem fogad el, de

Ami pedig az addig tehát Mol-irányítás alatt működő INA irányítását illeti, némi meglepetésre Áldott Zoltán INA-vezér távozik, a helyét Fasimon Sándor tölti be. Ő eddig itthon, a magyar cégnél volt vezérigazgató.

Politikai felvetések

A Mol Nyrt. cash-flowja nagyon erős, hiszen kitermelési költségei alacsonyak, finomítói kapacitásai rendkívül hatékonyak. Ezt az értéket már kétszer próbálták meg ellenségesen felvásárolni (előbb az osztrák OMV, majd az orosz Szurgut).

Utóbbi támadást a Mol Nyrt. a magyar állam segítségével hárította el, amely a Szurgut kivásárlása után a legnagyobb egyedi tulajdonosa is lett a cégnek. Eddig a visszafogott pénzügyi tulajdonosként viselkedő állam jelenléte nem okozott semmilyen érdemi kellemetlenséget a cégben, de azért benne lehet a pakliban, hogy egyszer majd az állam is kér valamit, mint a Keresztapa című filmben Don Corleone.

A lengyel sztori

A régió olajipari cégeit együtt figyelő befektetők számára az intő példa a nagy regionális versenytárs, a lengyel PKN Orlen esete lehet, amelynél az állam fokozott beavatkozásai komoly értékvesztést okoztak. Fél év alatt 125 złotyról, 90 złotyra szakadt le a kurzus, éppen akkor, amikor gyakorlatilag minden olajcég szárnyalt.

A lengyel piacon három nagy energetikai cég működik,

• a legnagyobb a plocki PKN Orlen, amelyben 27,5 százalék az állami tulajdon,
• a gdanski finomítót birtokló Lotosban már 53 százalékos, vagyis többségi súlya van az államnak,
• és a varsói PGNiG 70 százalékos állami részesedéssel tőzsdei cégnek tűnik ugyan, de azért inkább egy minisztériumra emlékeztet,

Érdekesség, hogy korábban a Mol a PKN Orlen és a Lotos bekebelezését is fontolgatta, de végül ez nem valósult meg.

Mindenkit elzavart a kormány

Az új, erősebb állami szerepet hirdető lengyel kormány mostanában eléggé bedarálta ezeket a nyilvános, tőzsdén jegyzett cégeket. Mindenhol állami bürokratára váltotta az első számú vezetőt.

Sőt, a PKN-nél már a korábbi cégvezetőt (Jacek Krawiec) felváltó politikai bizalmas (Wojciech Jasiński) helyett egy még „politikaibb” jelölt, Daniel Obajtek érkezett.

Állítólag a PKN azzal hibázott az állam szemében, hogy tavaly decemberben jelentős összeget költött el Csehországban, amikor megvette, az általa kontrollált Unipetrol kisebbségi pakettjét.

Ötletbörze

Azóta részvényesi szempontból egyre ijesztőbb ötletek merülnek fel a PKN-nel kapcsolatban. Lengyelországnak még nincsen atomerőműve, de a tiszta energia miatt szeretne egyet építeni, csakhogy a lengyel állam nem szeretné ezt finanszírozni, magáncégekre bízná inkább a projektet.

Ezért felmerült, hogy a lengyel olajcégek szálljanak be a projektbe. A következő ötlet pedig az volt, hogy egyszerűsödjön a struktúra, a PKN vegye meg a Lotost. Most már ott tart a folyamat, hogy az állam egyes képviselői azt lebegtetik, hogy inkább a sokkal kisebb Lotos falhatná fel a PKN-t. Ebben kormányzati szempontból az a ráció, hogy az államnak a Lotosban van többsége.

Hasonlóságok és különbségek

Magyarország és Lengyelország között vannak bőven analógiák, hiszen a két kormányzat újabban eléggé hasonló gazdaság-politikai intézkedéseket hoz, nekünk is van negyedrészt állami pénzgyárunk az energiaiparban, nekünk is van tervezett atomerőművünk.

Ugyanakkor, az alapjaiban megújuló Mol bár valóban keresi a jó befektetési lehetőségeket, de egyelőre azt hallottuk, hogy a saját, elsősorban petrolkémiai beruházásai lekötik a szabad cash-flow nagy részét, vagyis nem érdemes a Molt Paks 2-vel hírbe hozni. A másik lényeges különbség, hogy a Molban a vezető tulajdonos, vagyis az állam érdemi személycserét nem hajtott végre és a közgyűlésen sem javasolt ilyet.

Hernádi Zsolt marad

Az április 12-i közgyűlés ugyanis újraválasztotta a céget 17 éve elnök-vezérigazgatóként vezető Hernádi Zsoltot az igazgatóságba. Az fb-be is egy új arc mellett két régi molos került be. Fb-tag lett az operatív feladatok helyett immár testületi tagságokat kapó Áldott Zoltán, a munkavállalókat képviselő Szabó Csaba és új emberként Lánczi András is.

Egyedül nála nehéz eldönteni, hogy jövőbeli szerepe mennyire lesz piaci, illetve mennyire lesz politikai. Hiszen, ha őt úgy mutatjuk be, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, akkor meghívását üzleti lépésnek gondolhatjuk. Ha viszont úgy, hogy ismert konzervatív politikatudós, a Századvég Alapítvány elnöke, akkor már inkább tarthatjuk kinevezését politikai döntésnek.