Viola
-6 °C
-2 °C

Ugyanolyan sokan hagyják ott az iskolát, mint 10 éve

2018.04.27. 05:12 Módosítva: 2018-04-27 09:21:16

Nagyon közel jár az Európai Unió, hogy teljesítse a saját maga számára megjelölt célokat az oktatás terén – derül ki az Eurostat a héten publikált adataiból.

Az unió azt tűzte ki, hogy 2020-ra átlagban minimum 40 százalék legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, és 10 százalék alá csökkenjen az oktatást korán elhagyóké. Nemzetenként óriásiak a különbségek, de a 2017-es adatsor szerint az EU-átlagot már csak milliméterek választják el a céltól. Magyarország az átlagos eltérésnél rosszabbul áll a két fő mutatóban, a hazánk számára kitűzött célok még több mint 2 százaléknyira vannak, és a korai iskolaelhagyásra vonatkozó adat nem javult semmit az elmúlt 11 évben. 

Meglepőnek tűnhet, de a friss adatok szerint Litvánia teljesít a legjobban az első fontos mutatószám, a lakosság 30-34 év közötti részének felsőfokú végzettsége tekintetében. Az apró balti államban a 2017-ben már a vizsgált korosztály 58 százalékának volt diplomája, míg a sor végén kullogó Romániában ugyanez az arány csak 26,3 százalék.

Magyarország sem sokkal jobb ennél, és régiós összehasonlításban is gyengének számít az eredménye 32,1 százalékkal. Fejlődés viszont legalább van, a 2002-es adatsorban hazánk még 14,4 százalékon állt, vagyis az elmúlt évtizedben több mint a duplájára emelkedett azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik sikeresen lediplomáztak. A Magyarország számára kitűzött célérték 34 százalék 2020-ig, ebben a tempóban ez teljesíthetőnek látszik. 14 tagállam egyébként - köztük a balti államok, az északi országok, a mi régiónkból pedig Csehország - már teljesítette is a számára meghatározott értéket. 

A második Eurostat által összehasonlított adat az, hogy a 18-24 éves korosztályba tartozók hány százaléka rendelkezik csupán 8 általánossal úgy, hogy jelenleg sem jár középiskolába vagy valamilyen szakképzésre (vagyis befejezte a tanulást). Ők az oktatást túl korán elhagyók, akiknek részarányát az EU 2020-ig átlagosan 10 százalék alá akarja csökkenteni úgy, hogy jelenleg 10,6-on áll. 

Ezen a területen is jókora szórás jellemző az egyes tagállamok között, a legrosszabb Málta, Spanyolország, és harmadikként itt is Románia szerepel, mindegyikük 18 százalék fölötti korai iskolaelhagyási aránnyal.

A legjobb az adatok szerint Horvátország, de az Eurostat-jelentés a horvát adattal kapcsolatban megjegyzi, hogy kevéssé megbízható az alacsony mintanagyság miatt. A jobb adatokkal rendelkező országok közül Szlovénia és Lengyelország a nyerő 4,3 illetve 5 százalékos aránnyal. Magyarország helyzete ezen a téren nem túl szívderítő, a 18-24 évesek 12,5 százaléka esett ki az oktatásból 8 általánossal, és

semmit sem javult az arány több mint egy évtized alatt.

2020-ig nekünk is az elvárt átlagszintre, 10 százalékra kellene letornázni ezt az adatot, de az eddigi tendenciák alapján erre nincs sok esély, hacsak nem történik radikális fordulat az oktatáspolitikában. 

Jobb a nők helyzete

Érdekesség, hogy a uniós szinten megfigyelhető egy nemi alapú különbség mindkét mutatószámban, és a nők helyzete jobb az oktatási részvétel terén, mint a férfiaké. A lányok alacsonyabb arányban hagyják ott az iskolát fiatalon, mint a fiúk, és nagyobb arányban szereznek diplomát is. 

Különbségek a felsőfokú végzettség (fent) és az oktatás korai elhagyása (lent) terén férfiak és nők közt. Piros: nők. Zöld: férfiak. Forrás: Eurostat
Különbségek a felsőfokú végzettség (fent) és az oktatás korai elhagyása (lent) terén férfiak és nők közt. Piros: nők. Zöld: férfiak. Forrás: Eurostat

Mint a grafikonon látszik, mindkét mutató jó irányba változott az elmúlt évtizedben, de a nemek közti különbség megmaradt, sőt; a felsőoktatásnál közel 10 százalékra nőtt is a távolság. Az oktatást elhagyóknál viszont valamelyest összébb csukódott a férfiak és nők közti olló. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!