Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ugyanolyan sokan hagyják ott az iskolát, mint 10 éve

2018.04.27. 05:12 Módosítva: 2018-04-27 09:21:16

Nagyon közel jár az Európai Unió, hogy teljesítse a saját maga számára megjelölt célokat az oktatás terén – derül ki az Eurostat a héten publikált adataiból.

Az unió azt tűzte ki, hogy 2020-ra átlagban minimum 40 százalék legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, és 10 százalék alá csökkenjen az oktatást korán elhagyóké. Nemzetenként óriásiak a különbségek, de a 2017-es adatsor szerint az EU-átlagot már csak milliméterek választják el a céltól. Magyarország az átlagos eltérésnél rosszabbul áll a két fő mutatóban, a hazánk számára kitűzött célok még több mint 2 százaléknyira vannak, és a korai iskolaelhagyásra vonatkozó adat nem javult semmit az elmúlt 11 évben. 

Meglepőnek tűnhet, de a friss adatok szerint Litvánia teljesít a legjobban az első fontos mutatószám, a lakosság 30-34 év közötti részének felsőfokú végzettsége tekintetében. Az apró balti államban a 2017-ben már a vizsgált korosztály 58 százalékának volt diplomája, míg a sor végén kullogó Romániában ugyanez az arány csak 26,3 százalék.

Magyarország sem sokkal jobb ennél, és régiós összehasonlításban is gyengének számít az eredménye 32,1 százalékkal. Fejlődés viszont legalább van, a 2002-es adatsorban hazánk még 14,4 százalékon állt, vagyis az elmúlt évtizedben több mint a duplájára emelkedett azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik sikeresen lediplomáztak. A Magyarország számára kitűzött célérték 34 százalék 2020-ig, ebben a tempóban ez teljesíthetőnek látszik. 14 tagállam egyébként - köztük a balti államok, az északi országok, a mi régiónkból pedig Csehország - már teljesítette is a számára meghatározott értéket. 

A második Eurostat által összehasonlított adat az, hogy a 18-24 éves korosztályba tartozók hány százaléka rendelkezik csupán 8 általánossal úgy, hogy jelenleg sem jár középiskolába vagy valamilyen szakképzésre (vagyis befejezte a tanulást). Ők az oktatást túl korán elhagyók, akiknek részarányát az EU 2020-ig átlagosan 10 százalék alá akarja csökkenteni úgy, hogy jelenleg 10,6-on áll. 

Ezen a területen is jókora szórás jellemző az egyes tagállamok között, a legrosszabb Málta, Spanyolország, és harmadikként itt is Románia szerepel, mindegyikük 18 százalék fölötti korai iskolaelhagyási aránnyal.

A legjobb az adatok szerint Horvátország, de az Eurostat-jelentés a horvát adattal kapcsolatban megjegyzi, hogy kevéssé megbízható az alacsony mintanagyság miatt. A jobb adatokkal rendelkező országok közül Szlovénia és Lengyelország a nyerő 4,3 illetve 5 százalékos aránnyal. Magyarország helyzete ezen a téren nem túl szívderítő, a 18-24 évesek 12,5 százaléka esett ki az oktatásból 8 általánossal, és

semmit sem javult az arány több mint egy évtized alatt.

2020-ig nekünk is az elvárt átlagszintre, 10 százalékra kellene letornázni ezt az adatot, de az eddigi tendenciák alapján erre nincs sok esély, hacsak nem történik radikális fordulat az oktatáspolitikában. 

Jobb a nők helyzete

Érdekesség, hogy a uniós szinten megfigyelhető egy nemi alapú különbség mindkét mutatószámban, és a nők helyzete jobb az oktatási részvétel terén, mint a férfiaké. A lányok alacsonyabb arányban hagyják ott az iskolát fiatalon, mint a fiúk, és nagyobb arányban szereznek diplomát is. 

Különbségek a felsőfokú végzettség (fent) és az oktatás korai elhagyása (lent) terén férfiak és nők közt. Piros: nők. Zöld: férfiak. Forrás: Eurostat
Különbségek a felsőfokú végzettség (fent) és az oktatás korai elhagyása (lent) terén férfiak és nők közt. Piros: nők. Zöld: férfiak. Forrás: Eurostat

Mint a grafikonon látszik, mindkét mutató jó irányba változott az elmúlt évtizedben, de a nemek közti különbség megmaradt, sőt; a felsőoktatásnál közel 10 százalékra nőtt is a távolság. Az oktatást elhagyóknál viszont valamelyest összébb csukódott a férfiak és nők közti olló.