Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

72 évre kellene felvinni a nyugdíjkorhatárt

2018.06.05. 15:13 Módosítva: 2018-06-06 08:08:00

Nagyjából 7 évvel kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon Magyarországon – írja a Portfolio egy a társadalom elöregedése és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló OECD-tanulmányra hivatkozva.

Ez azt jelentené, hogy 72 éves korig kellene dolgozni. 

Az OECD országok átlagában 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott száz aktív korúra, ez az arány, amit időskori függőségi rátának nevezünk. 2015-ben már 28 időskorú jutott száz aktív korúra, és a következő 35 évben a trend folytatódik, a vonatkozó becslés szerint 2050-ben már 53 időskorú jut száz dolgozó korúra.

A tanulmány szerint ha a foglalkoztatottság, ezen belül is az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor mindez jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat (ha nem számolunk azzal, hogy tömegesen vándorolnak be fiatalabb emberek az OECD-országokba). 

A kormányok egy része a nyugdíjkorhatár megemelésével válaszolt a jelenségre, a tanulmány szerzői megnézték, hogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése meg tudja-e oldani a munkaerőhiányt az OECD-s és EU-s gazdaságokban, és ha igen, hány évvel kellene emelni. Ehhez először kiszámolták, hogy 1980 és 2015 között mennyivel kellett volna emelni ahhoz, hogy az időskori függési rátát annak 1980-as szintjén tartsák meg. Ha a 65 év a kiinduló szint, akkor a szerzők szerint az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség. Ugyanebben a vizsgált időszakban a 65. életévtől a várható élettartam 4,4 évvel emelkedett, tehát ennek a háromnegyedével megemelni a nyugdíjkorhatárt már elég lett volna ahhoz, hogy az időskori függési ráta ne emelkedjen.

De a következő 35 évben már radikálisabb változtatásra lenne szükség az OECD-országokban. A tanulmány szerint a 65. életévtől várható élettartam valamelyest lassabb ütemben nő majd, mint a múltban, mellyel így viszont ahhoz, hogy 2015 és 2050 között stabilizálni lehessen az időskori függőségi rátát, már egy 8,4 évnyi nyugdíjkorhatár-emelésre lenne szükség. 

Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon. A kormány egyelőre nem jelezte, hogy emelné a közeljövőben a nyugdíjkorhatárt, a demográfiai-munkaerőpiaci válság témájában leginkább azt kommunikálják, hogy szüljön mindenki sok gyereket. Azonban mint a tanulmányból is látható, idővel elkerülhetetlen lesz ez a lépés attól függetlenül, hogy sikerül-e a demográfiai fordulat.