Olivér
4 °C
8 °C

Tényleg megvonják az EU-s pénzeket Mészáros Lőrincék miatt?

B  OB20180419010
2018.06.28. 08:02
Már hónapok óta lehet olvasni arról, hogy az Európai Bizottság nagyon megbüntetheti Magyarországot pár uniós közbeszerzés miatt, amelyek közül többet a Miniszterelnökség írt ki, többet pedig Mészáros Lőrinc nyert meg. Az erről szóló híradások viszont a sok szám, dátum, rövidítés és technikai részletek miatt elég zavarosak, úgyhogy megpróbáltuk a lehető legérthetőbben összefoglalni, hogy mi a helyzet a „százmilliárdos” büntetéssel, amit Magyarországnak ki kell fizetnie. Ebből pedig kiderül többek között, hogy nem is kell visszafizetni semmit, viszont ettől még elég rosszul járhat a magyar kormány és a magyar gazdaság.

Miről is van szó?

Az Európai Bizottság auditorai még tavaly novemberben jártak Magyarországon, és megvizsgáltak 29 olyan közbeszerzést, amelyet 2015 és 2017 között írtak ki. A vizsgálat célja alapvetően az volt, hogy kiderüljön, jól működik-e a magyar pályáztatási rendszer ellenőrzése Magyarországon, jól végzi-e a dolgát az ellenőrző feladatot ellátó Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) az akkor még Lázár János vezette Miniszterelnökségen. A KFF nem vizsgázott igazán jól:

az auditorok a vizsgált 29 pályázatból húsznál találtak valami gubancot, a főosztály pedig a négyfokozatú besorolásból a második legrosszabbat kapta.

Összesen 972 milliárd forintnyi pályázattal volt baja a bizottságnak. Leginkább azzal volt a gond, hogy a pályázatok így vagy úgy korlátozták a versenyt: indokolatlanul szűkítették a pályázók körét, nem volt nyílt eljárást, stb. Az EB június elején elküldött jelentésében 3-as besorolást adott a magyar közbeszerzési rendszernek, ami azt jelenti, hogy Brüsszel szerint súlyos hibákkal működik az uniós pénzek elosztása.

Mivel volt a baj?

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a kifogásolt pályázatok között van több út- és vasútfelújítási projekt, valamit a Miniszterelnökség és más minisztériumok által kiírt kommunikációs és jogi szolgáltatásra kiírt pályázatok.

A legnagyobb pályázatok, amikkel baja van a bizottságnak, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt .(NIF) által kiírt keretmegállapodások voltak. Ezeknél az EU azt kifogásolta, hogy hét évre előre garantálják az üzletet a nyertesnek. Az EU irányelve az, hogy ha csak nincs valami nagyon különleges indok, akkor legfeljebb négy évre lehet előre lekötni az üzleteket. A magyar vasúti hálózat tanúsítására szóló projektnél pedig úgy ítélték meg, hogy az extra három év nem volt indokolt, úgyhogy a 11,2 milliárd forintos keretmegállapodás negyedét, 2,4 milliárdot megvonnának.

Baj volt még olyan infrastrukturális beruházásokkal, amelyekből többet Mészáros Lőrinc és tágabb köre nyert. Például azt a két vasút-rekonstrukciós pályázatot, amelyet a Mészáros-féle R-kord nyert el a Püspökladány–Ebes, a Szántód–Kőröshegy–Balatonszentgyörgy és a Fonyód–Kaposvár szakasz felújítására. Ezek az eredetileg becsültnél jóval drágábbak lettek: előbbinél 12,5 milliárddal, az utóbbinál 16,8 milliárddal srófolták fel a vállalási árat.

De a bajos pályázatokban felbukkant Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szijj Lászlónak a Duna Aszfalt nevű cége is, amely az M4 Berettyóújfalu és Nagykereki építését nyerte el többedmagával. Ezek a beruházások mind sokkal drágábbak voltak, mint amennyiért a pályázatot kiírták, Mészáros vasútfelújításai 12,5 és 16,8 milliárddal, Szijjé 11,4 milliárddal.

Problémák akadtak továbbá a Miniszterelnökség három projektjével is, amelyekben

  • 4,8 milliárd forintért közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadást,
  • 5,1 milliárdért kommunikációs tevékenységet (3 részben),
  • és 6,5 milliárdért megint csak kommunikációs tevékenységet rendelt a kancellária.

Ez utóbbiakat Csetényi Csaba érdekeltségei nyerték, a jogi tanácsokat pedig az azóta a parlament leggazdagabb fideszes képviselőjévé vált Bajkai Isván korábban Orbán Viktort is képviselő ügyvédi irodája, az SBGK nyerte, konzorciumban a Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft.-vel.

Az ellenőrök szerint diszkriminatívak voltak a kiírási feltételek, amelyekkel a potenciális jelentkezők körét szűkítették szándékosan és indokolatlanul. 

És akkor most vissza kell fizetni sok pénzt?

Nem.

Inkább az a helyzet, hogy az EU már ide se adja azt a nagyjából százmilliárd forintot, amit büntetési tételnek szán. Ezt a pénzt amúgy se folyósította volna rögtön, a 2014–2020-as költségvetési ciklusban ugyanis már az a gyakorlat, hogy az EU a pályázati pénzek 90 százalékát utalja át, 10 százalékot pedig visszatart, és csak akkor fizet ki, ha úgy látja, hogy minden rendben van. Ez egy amolyan kaució.

A Portfolio.hu korábban azt írta, hogy 2017-ben a magyar kormány 2,4 milliárd eurónyi fejlesztési számlát küldött Brüsszelnek, amelynek eszerint a gyakorlatnak a 90 százalékát, 2,1 milliárd eurót meg is kapott a kormány. A megmaradt 300 millió euró, vagyis nagyjából 90 milliárd forint viszont Brüsszelben maradhat büntetésként, ha az Európai Bizottság végül úgy dönt majd, hogy tényleg visszatartja ezt a pénzt. Ez pedig még már évekről megmaradt 10 százalékokkal is kiegészülhet, így jön ki az a 100-150 milliárd forintnyi büntetés, amiről olvasni lehet. Vissza viszont konkrétan semmit nem kell fizetni.

Akkor most örül a kormány?

Hát, ha azt nézzük, hogy ennél sokkal rosszabbul is járhatna, akkor végső soron igen. A 24.hu legutóbbi cikkében kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írja, hogy

ezt a bő 100 milliárd forintot már biztos buktuk, de ha az EB még tüzetesebben átvizsgálja a 2014-2017 közötti pályázatokat, akkor ennél is több pénzt elvonhatna Brüsszel.

Úgyhogy végső soron a 100 milliárd forintos büntetés, pontosabban ennek a pénznek a meg nem érkezése még a jobbik eset.

Igaz, ennél még lehet rosszabb a helyzet, ugyanis az EU a KFF vizsgálata mellett az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) auditját is elvégezte. Ez a szerv a Nemzetgazdasági Minisztériumon (régi-új nevén Pénzügyminisztériumon) belül működik, feladata az európai uniós és más nemzetközi támogatások ellenőrzése. A Portfolio.hu szerint ezt májusban ellenőrizte az EU, és

ha ez a főigazgatóság rossz osztályzatot kap az EU-tól, akkor nem pár százmillió forintot vonnak meg Magyarországtól, hanem az összes uniós pénzt.

Egész pontosan arról van szó, hogy ha az EUTAF is mondjuk 3-as besorolást kapna, akkor „a vitás kérdések rendezéséig”, vagyis több hónapig semmilyen EU-s pénzt nem tudna lehívni a kormány. Ennek a portál szerint kisebb a valószínűsége, de nincs kizárva, ez pedig sokkal nagyobb tragédia lenne a magyar gazdaságnak és persze a kormánynak, mint a kiesett 100 milliárd forint.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Tényleg megvonják az EU-s pénzeket Mészáros Lőrincék miatt?

Százmilliárdos büntetés már elég valószínű, de jöhet ennél rosszabb is. Segítünk megérteni, hogyan lépnek oda a magyar kormánynak pár gyanús közbeszerzés miatt.

666 · Jun 28, 2018 08:02am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

(Borítókép: Munkások fűmaggal telített geogyapotot terítenek a pályatest mellé az M35-ös autópálya építésén a a HÓDÚT Kft. és a DUNA Aszfalt Kft. kivitelezésében. MTVA/ Oláh Tibor)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?