Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

Tényleg megvonják az EU-s pénzeket Mészáros Lőrincék miatt?

B  OB20180419010
2018.06.28. 08:02
Már hónapok óta lehet olvasni arról, hogy az Európai Bizottság nagyon megbüntetheti Magyarországot pár uniós közbeszerzés miatt, amelyek közül többet a Miniszterelnökség írt ki, többet pedig Mészáros Lőrinc nyert meg. Az erről szóló híradások viszont a sok szám, dátum, rövidítés és technikai részletek miatt elég zavarosak, úgyhogy megpróbáltuk a lehető legérthetőbben összefoglalni, hogy mi a helyzet a „százmilliárdos” büntetéssel, amit Magyarországnak ki kell fizetnie. Ebből pedig kiderül többek között, hogy nem is kell visszafizetni semmit, viszont ettől még elég rosszul járhat a magyar kormány és a magyar gazdaság.

Miről is van szó?

Az Európai Bizottság auditorai még tavaly novemberben jártak Magyarországon, és megvizsgáltak 29 olyan közbeszerzést, amelyet 2015 és 2017 között írtak ki. A vizsgálat célja alapvetően az volt, hogy kiderüljön, jól működik-e a magyar pályáztatási rendszer ellenőrzése Magyarországon, jól végzi-e a dolgát az ellenőrző feladatot ellátó Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) az akkor még Lázár János vezette Miniszterelnökségen. A KFF nem vizsgázott igazán jól:

az auditorok a vizsgált 29 pályázatból húsznál találtak valami gubancot, a főosztály pedig a négyfokozatú besorolásból a második legrosszabbat kapta.

Összesen 972 milliárd forintnyi pályázattal volt baja a bizottságnak. Leginkább azzal volt a gond, hogy a pályázatok így vagy úgy korlátozták a versenyt: indokolatlanul szűkítették a pályázók körét, nem volt nyílt eljárást, stb. Az EB június elején elküldött jelentésében 3-as besorolást adott a magyar közbeszerzési rendszernek, ami azt jelenti, hogy Brüsszel szerint súlyos hibákkal működik az uniós pénzek elosztása.

Mivel volt a baj?

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a kifogásolt pályázatok között van több út- és vasútfelújítási projekt, valamit a Miniszterelnökség és más minisztériumok által kiírt kommunikációs és jogi szolgáltatásra kiírt pályázatok.

A legnagyobb pályázatok, amikkel baja van a bizottságnak, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt .(NIF) által kiírt keretmegállapodások voltak. Ezeknél az EU azt kifogásolta, hogy hét évre előre garantálják az üzletet a nyertesnek. Az EU irányelve az, hogy ha csak nincs valami nagyon különleges indok, akkor legfeljebb négy évre lehet előre lekötni az üzleteket. A magyar vasúti hálózat tanúsítására szóló projektnél pedig úgy ítélték meg, hogy az extra három év nem volt indokolt, úgyhogy a 11,2 milliárd forintos keretmegállapodás negyedét, 2,4 milliárdot megvonnának.

Baj volt még olyan infrastrukturális beruházásokkal, amelyekből többet Mészáros Lőrinc és tágabb köre nyert. Például azt a két vasút-rekonstrukciós pályázatot, amelyet a Mészáros-féle R-kord nyert el a Püspökladány–Ebes, a Szántód–Kőröshegy–Balatonszentgyörgy és a Fonyód–Kaposvár szakasz felújítására. Ezek az eredetileg becsültnél jóval drágábbak lettek: előbbinél 12,5 milliárddal, az utóbbinál 16,8 milliárddal srófolták fel a vállalási árat.

De a bajos pályázatokban felbukkant Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szijj Lászlónak a Duna Aszfalt nevű cége is, amely az M4 Berettyóújfalu és Nagykereki építését nyerte el többedmagával. Ezek a beruházások mind sokkal drágábbak voltak, mint amennyiért a pályázatot kiírták, Mészáros vasútfelújításai 12,5 és 16,8 milliárddal, Szijjé 11,4 milliárddal.

Problémák akadtak továbbá a Miniszterelnökség három projektjével is, amelyekben

  • 4,8 milliárd forintért közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadást,
  • 5,1 milliárdért kommunikációs tevékenységet (3 részben),
  • és 6,5 milliárdért megint csak kommunikációs tevékenységet rendelt a kancellária.

Ez utóbbiakat Csetényi Csaba érdekeltségei nyerték, a jogi tanácsokat pedig az azóta a parlament leggazdagabb fideszes képviselőjévé vált Bajkai Isván korábban Orbán Viktort is képviselő ügyvédi irodája, az SBGK nyerte, konzorciumban a Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft.-vel.

Az ellenőrök szerint diszkriminatívak voltak a kiírási feltételek, amelyekkel a potenciális jelentkezők körét szűkítették szándékosan és indokolatlanul. 

És akkor most vissza kell fizetni sok pénzt?

Nem.

Inkább az a helyzet, hogy az EU már ide se adja azt a nagyjából százmilliárd forintot, amit büntetési tételnek szán. Ezt a pénzt amúgy se folyósította volna rögtön, a 2014–2020-as költségvetési ciklusban ugyanis már az a gyakorlat, hogy az EU a pályázati pénzek 90 százalékát utalja át, 10 százalékot pedig visszatart, és csak akkor fizet ki, ha úgy látja, hogy minden rendben van. Ez egy amolyan kaució.

A Portfolio.hu korábban azt írta, hogy 2017-ben a magyar kormány 2,4 milliárd eurónyi fejlesztési számlát küldött Brüsszelnek, amelynek eszerint a gyakorlatnak a 90 százalékát, 2,1 milliárd eurót meg is kapott a kormány. A megmaradt 300 millió euró, vagyis nagyjából 90 milliárd forint viszont Brüsszelben maradhat büntetésként, ha az Európai Bizottság végül úgy dönt majd, hogy tényleg visszatartja ezt a pénzt. Ez pedig még már évekről megmaradt 10 százalékokkal is kiegészülhet, így jön ki az a 100-150 milliárd forintnyi büntetés, amiről olvasni lehet. Vissza viszont konkrétan semmit nem kell fizetni.

Akkor most örül a kormány?

Hát, ha azt nézzük, hogy ennél sokkal rosszabbul is járhatna, akkor végső soron igen. A 24.hu legutóbbi cikkében kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írja, hogy

ezt a bő 100 milliárd forintot már biztos buktuk, de ha az EB még tüzetesebben átvizsgálja a 2014-2017 közötti pályázatokat, akkor ennél is több pénzt elvonhatna Brüsszel.

Úgyhogy végső soron a 100 milliárd forintos büntetés, pontosabban ennek a pénznek a meg nem érkezése még a jobbik eset.

Igaz, ennél még lehet rosszabb a helyzet, ugyanis az EU a KFF vizsgálata mellett az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) auditját is elvégezte. Ez a szerv a Nemzetgazdasági Minisztériumon (régi-új nevén Pénzügyminisztériumon) belül működik, feladata az európai uniós és más nemzetközi támogatások ellenőrzése. A Portfolio.hu szerint ezt májusban ellenőrizte az EU, és

ha ez a főigazgatóság rossz osztályzatot kap az EU-tól, akkor nem pár százmillió forintot vonnak meg Magyarországtól, hanem az összes uniós pénzt.

Egész pontosan arról van szó, hogy ha az EUTAF is mondjuk 3-as besorolást kapna, akkor „a vitás kérdések rendezéséig”, vagyis több hónapig semmilyen EU-s pénzt nem tudna lehívni a kormány. Ennek a portál szerint kisebb a valószínűsége, de nincs kizárva, ez pedig sokkal nagyobb tragédia lenne a magyar gazdaságnak és persze a kormánynak, mint a kiesett 100 milliárd forint.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Tényleg megvonják az EU-s pénzeket Mészáros Lőrincék miatt?

Százmilliárdos büntetés már elég valószínű, de jöhet ennél rosszabb is. Segítünk megérteni, hogyan lépnek oda a magyar kormánynak pár gyanús közbeszerzés miatt.

666 · Jun 28, 2018 08:02am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

(Borítókép: Munkások fűmaggal telített geogyapotot terítenek a pályatest mellé az M35-ös autópálya építésén a a HÓDÚT Kft. és a DUNA Aszfalt Kft. kivitelezésében. MTVA/ Oláh Tibor)