A ZTE életben maradt: amikor Donald Trump galamblelkű és megbocsátó

A kínai ZTE cég három hónapja került bajba. A 30 százalékos amerikai beszállítói aránnyal dolgozó mobilgyártó ugyanis megsértette az Iránnal szembeni amerikai szankciókat, és az Egyesült Államok lecsapott.

Kizavarta a céget az Egyesült Államokból és minden amerikai cégnek megtiltotta, hogy üzleti kapcsolatot létesítsen a gyártóval. A 70 ezer embert foglalkoztató ZTE ezek után az egyik napról a másikra csődközelbe jutott. Tőzsdei értéke zömét elveszítette, és, hogy pontosan mennyit értékelődött le a társaság, azt csak azért nem tudjuk, mert fel is függesztették a kereskedését.

Egyedül nem megy

Kiderült, hogy bármennyire is büszke Kína a gazdasági fejlettségére és fejlődésére, mobiltelefont még nem tud amerikai beszállítók nélkül előállítani.

A cég tehát majdnem becsődölt és az amerikai republikánus héják űzték-hajtották az elnököt, hogy ne engedjen, vigye végig a beígért büntetést.

Aztán Trump – közvetlen tanácsadói és a szenátus véleménye ellenére - mégis engedni kezdett, és végül az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy egymilliárd dolláros büntetés és a ZTE vezető testületeinek a cseréje után megkegyelmez a cégnek.

A mai nap során ebben a folyamatban történt egy fontos lépés. A kereskedelmi tanács engedélyezte, hogy szűkítésekkel ugyan, de egy hónapos próbaidőre a ZTE folytathassa amerikai szolgáltatásait.

Háttéralku

Azt, hogy pontosan mi történt, nem lehet tudni.

Természetesen, ha a 30 százaléknyi amerikai beszállító elesik egy ekkora megrendelés-állománytól, az az Egyesült Államoknak is veszteség, így akár azt is gondolhatjuk, hogy amerikai munkahelyek védelmében változott a szentiment.

De könnyen lehet, hogy a bonyolult amerikai – kínai – észak-koreai – orosz viszonyrendszerben valamilyen politikai oka volt annak, hogy a republikánus héjákkal szemben ezúttal a vad üzeneteiről elhíresült, kőkemény üzleti cápa képét mutató Donald Trump bizonyult galamblelkű, engedékeny és megbocsátó nagybácsinak.